Zöld megoldásokat javasol a környezetvédelmi minisztérium az árvízkockázat csökkentésére
Közvitára bocsátott környezetvédelmi minisztérium (MMAP) egy rendelettervezetet, amely egy új útmutató jóváhagyását célozza a természetalapú megoldások és a „zöld” infrastruktúra alkalmazásáról az árvízkockázat kezelésében.
A tárca hangsúlyozza: az árvizekkel szembeni kockázat csökkentése kiemelt prioritás kell legyen a vízügyi hatóság számára. A hagyományos, vízügyi műtárgyakra épülő megközelítést olyan természetes megoldásokkal egészítenék ki, amelyek már az árvizek kialakulásának korai szakaszában mérséklik a veszélyt, idézi a közleményt az Agerpres hírügynökség.

„A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy nem elegendő csak akkor beavatkozni, amikor a veszély már fennáll. Időben, megelőző módon kell cselekednünk, és ebben a természetet is szövetségesként kell használnunk” – hangsúlyozta közleményében Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Az útmutató konkrét, Romániában is alkalmazható példákat tartalmaz, többek között: vizes élőhelyek helyreállítása, sérülékeny területek erdősítése, folyók visszakapcsolása az árterekhez,
természetes vízvisszatartó területek kialakítása.
Ezek az intézkedések hozzájárulnak a vízhozam és az áramlási sebesség csökkentéséhez szélsőséges csapadékesemények idején.
Szemléletváltás a védekezésben
A minisztérium szerint az új útmutató alapvető szemléletváltást hoz: a hangsúly az ökoszisztémák és természetes folyamatok felhasználására kerül a szélsőséges jelenségek hatásainak mérséklése érdekében, miközben a meglévő infrastruktúra fenntartása és korszerűsítése is folytatódik.
A dokumentum gyakorlati eszközöket kínál a hatóságok és szakemberek számára a leghatékonyabb beavatkozások kiválasztásához.
Az útmutató integrált megközelítést is szorgalmaz: a természetalapú megoldások nem helyettesítik a klasszikus vízügyi beavatkozásokat, hanem kiegészítik azokat. Ez egyensúlyt teremt az azonnali hatású intézkedések és a hosszú távú előnyökkel járó megoldások között.
A kombinált megközelítés lehetővé teszi a veszélyeztetett területek gyors védelmét, ugyanakkor tartósan csökkenti a kockázatokat az ökoszisztémák helyreállítása és tudatos használata révén.
A közvitára bocsátott dokumentum illeszkedik az Európai Unió vízgazdálkodási és klímaalkalmazkodási politikáihoz, és elősegíti a fenntarthatósági és környezetvédelmi elveket követő projektek finanszírozásához való hozzáférést – hangsúlyozza a minisztérium.
A rendelettervezet és a hozzá tartozó útmutató elérhető a minisztérium honlapján, az érdeklődők pedig a közzétételtől számított tíz napon belül tehetnek észrevételeket és javaslatokat.
CSAK SAJÁT