Ráduly István háromszéki prefektus keddi sajtótájékoztatóján bejelentette: a napokban hivatalos megkeresésben kéri egy hatástanulmány elkészítését az Olt Vízgyűjtő Területi Igazgatóságtól a Kovászna megyei, árvizek által veszélyeztetett területek védelmét célzó beruházások előkészítésére.

A háromszéki kormánymegbízott szerint a szakembereknek sürgősen megoldást kell találniuk erre a helyzetre, nem fordulhat elő, hogy évek múlva is csak beszélnek az árvízvédelem fontosságáról, miközben a helyzet változatlan marad. Elengedhetetlen az azonnali cselekvés, különben a májusihoz hasonló áradások a jövőben is súlyos károkat okoznak.

Szerinte mihamarabb meg kell építeni a szükséges védelmi rendszereket, különösen azokban a térségekben, amelyeket az idei, májusi áradások súlyosan érintettek. Kökösbácstelek, Márkosrét és Nagyborosnyó továbbra is fokozott árvízveszélynek vannak kitéve. Kökös térségében több folyó vízgyűjtője találkozik, miközben áradáskor szemből érkezik a szecselei árvízvédelmi gátból kontrolláltan kieresztett vízmennyiség is. Ezek együttesen rendszeresen elárasztják a környéket.

Ráduly István emlékeztetett, hogy a vízügyi szakembereknek az Olt és a Feketeügy árterületén úgynevezett polderek – ellenőrzött elárasztásra alkalmas területek – kialakítását javasolták. Ezek célja az lenne, hogy magas vízállás idején csökkentsék a lakott területekre nehezedő nyomást, és szabályozott módon vezessék el a felesleges vízmennyiséget.

Nem kaptak kárpótlást az érintett háromszéki családok

Újságírói kérdésre a Kovászna megyei prefektus elmondta: a májusi áradások által érintett háztartások ugyan kértek kárpótlást az államtól, de nem kaptak, és nem is valószínű, hogy a jövőben ilyen jellegű támogatásban részesülnének. Felidézte, hogy az állam a májusi árvíz idején az azonnali beavatkozást segítette, a tartalékalapból kiutalt ágyakkal, takarókkal, ivóvízzel és más alapvető szükségleti cikkekkel. Emellett civil szervezetek is nyújtottak támogatást a károsultaknak.

A prefektúra a polgármesterek által vezetett helyi bizottságokat kérte fel a károk felmérésére. A december 23-án, kedden bemutatott jelentés szerint a májusi áradások 196 lakást érintettek kisebb-nagyobb mértékben, 2 ingatlan teljesen megsemmisült, több mint 400 háztartás, 3 szociális jellegű létesítmény, 6 óvoda vagy iskola került víz alá. Emellett az árvíz elöntött 2617 hektár mezőgazdasági területet, 2084 hektár legelőt, 12 hektár erdőt, és megrongált 2 kilométernyi villanyhálózatot, 13 kilométer csatornarendszert, valamint 144 kutat.

Ráduly István szerint a károk pénzbeli mértékét azért nem határozták meg, mert a helyi kárfelmérő bizottságok jelezték: nem rendelkeznek vagyonértékelői jogosultsággal. Így csupán azt tudták megállapítani, hogy az egyes ingatlanokat milyen arányban érintette az árvíz. A prefektus szerint ez újabb érv amellett, hogy a jövőben ne utólag, hanem megelőzéssel próbálják kezelni az árvízveszélyt Háromszéken.