A községek mindössze 12 százaléka, a városok pedig valamivel több mint 50 százaléka tartaná meg a jelenlegi közigazgatási státusát, ha az üzleti szféra által javasolt közigazgatási átszervezés megvalósulna. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere a Maszol megkeresésére kifejtette: egyértelmű, hogy a jelenlegi berendezkedés több sebből vérzik, ám a közigazgatási átszervezés belátható időn belül nem valósul meg, mert egyrészt ahhoz alkotmányt kellene módosítani, másrészt rendkívül bonyolult olyan átcsoportosításokat eszközölni, amit mindenki el tud fogadni.

Amint arról beszámoltunk, a Országos Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) és több munkáltatói szervezet vetette fel az átszervezés szükségességét. Konkrétan azt javasolták, hogy a megyék számát csökkentsék 41-ről 15-re, a község státust az ötezer lakos feletti települések kaphassák meg, és csak tízezer lakos felett lehessen városi rangú egy település.

A G4Media.ro portál elemzése értelmében Krassó-Szörény, Hunyad és Olt megyében jelenleg egyetlen ötezernél nagyobb lélekszámú község sincs, ha a javasolt átszervezésre sor kerülne, egyik sem maradhatna meg a jelenlegi formájában, össze kellene ezeket vonni. Tulcea, Brăila és Mehedinți megyékben csak a megyeszékhelyek maradhatnának városok. Az országban 38 olyan város van, amely még község sem lehetne, mert ötezer lakosa sincs. A legkisebb Tusnádfürdő, ahol 1372-en élnek. Közben országos szinten 45 község válhatna várossá, mert a lakói száma meghaladja a tízezret. Ezek általában a nagyvárosok vonzáskörzetében levő települések.

A kisebbségek számaránya nem alakulhat át

Románia jelenlegi közigazgatási berendezkedése több sebből vérzik, ám az átszervezés belátható időn belül nem fog megtörténni – szögezte le Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere kifejtette: ehhez első lépésben az alkotmányt kellene módosítani, az alaptörvény megváltoztatására pedig egyik hazai pártnak sincs elegendő ereje, és másfél évvel a választások előtt politikai akarat sincs erre.

Ugyanakkor rendkívül bonyolult lenne olyan átcsoportosításokat eszközölni, amit mindenki el tud fogadni – tette hozzá. Egyedül az RMDSZ-nek van olyan átszervezési javaslata, ami mögött hatástanulmányok állnak, és amely betartja az Európai Tanács különböző rendelkezéseit, többek között azt, hogy a közigazgatási átszervezésnek nem lehet az a következménye, hogy egy kisebbség aránya, súlya egy közigazgatási egységen belül jelentősen átalakuljon. „A román társadalom még nincs azon a szinten, hogy a szövetség javaslatát el tudja fogadni” – fűzte hozzá Antal Árpád.

Az összevonás nem életszerű

A polgármester nem támogatja jelenlegi megyék felszámolását, vagy azok összevonását, mert meglátása szerint abból sokkal többet veszítenének polgárok, mint amennyit nyernének. Szerinte szükség lenne egy köztes közigazgatási szintre az állami apparátus és a megyei önkormányzatok között, mert a megyék túl kicsik, Bukarest pedig túl messze van.

A jelenlegi fejlesztési régiók nem rendelkeznek közigazgatási hatáskörrel, másrészt túl nagyok, ezért javasolta korábban az RMDSZ ezek átszervezését, illetve, hogy kapjanak közigazgatási hatásköröket is – részben a megyéktől, nagyobb részt az államigazgatástól. Felvetésünkre, hogy egy köztes szint növelné a költségeket és a közalkalmazottak számát, Antal Árpád leszögezte: sok mindent lehetne a kiadások terén optimalizálni, de a költségvetés alapvetően az embereket kell szolgálja.

„Az önkormányzatiság és az állami közigazgatás nem egy könyvelőségi tétel, mindig a polgárok irányából kell megközelíteni, elérhető szolgáltatásokat kell biztosítani számukra, közel kell vinni az emberekhez az ügyintézést. Ezért nem életszerű, hogy tömegesen községeket vonjunk össze” – taglalta a sepsiszentgyörgyi szakpolitikus. Hozzátette, az élet ennél bonyolultabb, nem annyiról szól, hogy van egy 200 ezer négyzetkilométeres ország, és meg kell tervezni ezen belül a városokat és a falvakat. Ez egy létező és működő ország, vannak települések, amelyeken csökken a lakosság száma, de attól még az ott élőknek ugyanolyan jogokat kell szavatolni.

Kapcsolódó

A megyék számának csökkentését kéri a kereskedelmi kamara

Szervezzék át az ország területi-közigazgatási struktúráját, hogy ezzel is csökkentsék a bürokráciát, kéri a Román Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) több munkaadói szervezettel és szövetséggel együtt.

közigazgatási átszervezés Országos Kereskedelmi és Iparkamara költségvetés

„Egy normális országban a háromszéki Kommandón vagy a Mócföldön élő polgárnak ugyanannyi joga kellene legyen, mint annak, aki Bukarest belvárosában él. Ha abból indulunk ki, hogy ötezer lakos alatt nem lehet önkormányzat, akkor Mócföldön húsz jelenlegi községből kellene összerakni egyet, és a lakók két napot kellene utazzanak, hogy ügyeket intézzenek, mint ahogy a kommandóiak is be kellene járjanak Kovásznára, hogy megoldják ügyes-bajos dolgaikat” – magyarázta.

A költségeket másként is lehetne csökkenteni, például nem kellene legyen minden önkormányzatnak jegyzője, építésze, ezeket a szolgáltatásokat konzorciumokba lehetne tömöríteni. Mint ahogy az állami apparátusban a kincstár feladatainak nagy részét is átvállalhatnák a kereskedelmi bankok. Sok mindent át lehetne szervezni, ha ezeket a problémákat tényleg meg szeretnék oldani, és nemcsak politikai kinyilatkozás szintjén akarnak ezzel a kérdéssel foglalkozni – összegezte Antal Árpád.