A községi önkormányzat következetesen kikosarazza a panelházakban, optimizált telekfelhasználással épülő lakóparkokban gondolkozó ingatlanfejlesztőket.

A Kolozsvár vonzáskörzetében található községek közül Erdőfelek kakukktojás a településrendezés tekintetében. Míg Szászfenes, Kisbács és Apahida a kontrollálatlan mennyiségi növekedésre, a bármiféle urbanisztikai koncepció nélkül, egymás hegyére-hátára épített tömbházakra és társasházakra szavazott, addig Erdőfelek és a hozzá tartozó települések, köztük Györgyfalva, megőrizték falusias jellegüket. A község területén nem épültek ormótlan, jellegtelen panelházak, sivár, gettószerű lakóparkok, aminek köszönhetően jelenleg is szellős, élhető.

„Ez tudatos döntés volt, nem akartuk, hogy zsúfolttá váljon a község” – mondja Jakabffy Samu, aki 2008 és 2016 között volt Erdőfelek alpolgármestere. Ezért az önkormányzat először 700 négyzetméterben határozta meg az építési telkek minimális kiterjedését, amit utóbb 1000 négyzetméterre növeltek.

Pedig az ingatlanfejlesztők szemet vetettek a Kolozsvártól délkeleti irányban néhány kilométerre fekvő községre is, azonban az önkormányzat következetesen elutasította ezek ajánlatait. Ennek többek között az volt az oka, hogy Erdőfelek tipikus hegyvidéki település, keskenyek az utcák, ez pedig folyamatos forgalmi dugókat eredményezett volna a lakosság gyors növekedése esetén.

„Amíg felépül egy tömbház, a munkagépek és a teherautók tönkreteszik az utakat, márpedig mi leaszfaltoztuk azokat. A közüzemi hálózatokkal is baj lenne, mert a megnövekedett lakosság miatt annak a kapacitása nem volna elegendő” – magyarázza a korábbi alpolgármester. Az önkormányzat azzal is számolt, hogy a községet Natura 2000 természetvédelmi területek veszik körül, ami roppant módon megnehezíti az ingatlanfejlesztések engedélyeztetését.

Jakabffy Samu szerint a magasabb ingatlanadónak köszönhetően megnövekedett bevételek nem ellensúlyozták volna azokat a hátrányokat, amelyekkel a környező községekéhez hasonló irányú fejlődés járt volna. A közvélekedéssel ellentétben ugyanis az önkormányzatok legjelentősebb bevételi forrása nem a magánszemélyek ingatlanadójából, hanem a lakosok jövedelemadójából és a cégek által befizetett ingatlanadóból származik.

„Nem akarunk oda jutni, mint Szászfenes”

Az önkormányzat viszonyulása a kérdéshez jelenleg is ugyanaz, állítja Gergely Márton, az RMDSZ színeiben megválasztott községi tanácsos. „Jól jönne a több bevétel, de nem akarunk oda jutni, mint Szászfenes vagy Dezmér” – nyilatkozta az önkormányzati képviselő. Folyamatosan jelentkeznek ingatlanfejlesztők, akik építeni szeretnének a községben, azonban az önkormányzat rendre nemet mond a terveikre. Az önkormányzati testületben teljes az összhang ezen a téren, állítja Gergely Márton.

A Kolozsvár vonzáskörzetében fekvő települések bevételeinek elemzése nagy vonalakban igazolja az erdőfeleki fejlesztési stratégiát. 2020-ban, az utolsó évben, amelynek a végleges költségvetési adatai nyilvánosak, Szászfenes bevételei 55 millió lejt tettek ki, Apahidán 28, Kisbácsban 12, Erdőfeleken pedig 5,6 milliót.

Lakosságarányosan azonban az eltérések lényegesen kisebbek. Szászfenes lakosságát legalább 45 ezerre becsülik, míg Erdőfeleken, Gergely Márton szerint körülbelül 7 ezren élnek, papíron pedig csak 4500-an. Előbbinek a népessége tehát hat és félszerese Felekének. Abban, hogy a bevételei tízszer nagyobbak, nagyban közrejátszik, hogy a területén található a Vivo bevásárlóközpont, egy Metro raktáráruház és több szálloda.

Kisbács lakóinak a számát 17 ezerre becsülik, ami közel két és félszerese az erdőfeleki lélekszámnak, a népességhez arányított bevételek tekintetében tehát utóbbi áll jobban. Apahida lakossága a települési önkormányzat szerint 13 ezer fő, más források azonban 15 ezer körülire becsülik. Mivel a községben közel 6 ezer lakás van, ez utóbbi minden bizonnyal közelebb áll a valósághoz. A költségvetés 28 millió lejes bevételi oldalához ugyanakkor jelentős a céges hozzájárulás, a községben ugyanis sok vállalatnak van telephelye, egy ipari park is működik a területén.