Ha Kolozsvár, akkor a Mátyás-szobor és a Szent Mihály-templom mellett az itt élőknek azért eszébe jut a reggeli és délutáni forgalmi dugó, meg hogy milyen nehéz nemcsak a központban, de a lakónegyedekben is parkolóhelyet találni. Azt gondolhatnánk, hogy ez minden nagyvárosban vagy fővárosban így van, ám ez inkább csak a romániai és kelet-európai nagyvárosokra jellemző, és meglepő módon olyan észak-európai fővárosokban, mint Stockholm vagy Koppenhága, alig látunk a reggeli vagy délutáni csúcsforgalomban végeláthatatlan kocsisorokat. Megnéztük, hol tart most Kolozsvár a parkolóhelyek tekintetében, és milyen hosszútávú terveket dolgozott ki az önkormányzat a folyamatos forgalmi dugók elkerülésére, ugyanakkor Sándor Gábor, a szállításügyi minisztérium volt államtitkára azt is elmagyarázta, hogy miben kellene változtatnunk a közlekedési szokásainkon ahhoz, hogy a lehető legjobban kihasználjuk az adott utakat.

Mint a kolozsvári önkormányzat korábban kifejtette, a városban naponta 300 ezer autó közlekedik, és a hatóságok becslése szerint 30 év alatt 260 ezerrel nőtt a kincses városban a gépkocsik száma. Ugyanakkor ez nemcsak Kolozsváron probléma, hanem más romániai nagy- és kisvárosokban is.

Sándor Gábor, elismert közlekedésbiztonsági szakértő, a szállításügyi minisztérium volt államtitkára elmondta, a járműfelügyelet adatai szerint jelenleg közel 10 millió gépjármű van forgalomba íratva Romániában, ebből 7,8 millió személygépkocsi. Mint kifejtette, a nagyvárosokban, mint például Kolozsváron is, nagyon nagy a járműsűrűség, de a kisvárosokban sem bíztatóbb a helyzet.

A járműsűrűség világszinten probléma

Sándor Gábor szerint látszólag minden alkalmasnak vélt közterületet kihasználunk parkolásra, de parkolóhelyet találni, főleg lakónegyedekben, így is kihívás, és sokszor sajnos lehetetlen. Ez a nagy járműsűrűségnek tulajdonítható. A szakember úgy vélte, végérvényes megoldást találni a kialakult helyzetre lehetetlen feladatnak tűnik, nemcsak Kolozsváron, hanem más romániai városokban is.

Kiemelte, országunkban 396 járművel számolunk 1000 lakosra, ez a motorizációs hányadosunk. Az európai átlag 564, tehát körülbelül másfélszerese. „A járműsűrűség világszinten probléma. Az is biztos, hogy fokozatosan növekvő távolságokkal kell számolnunk a lakhely és az iskolák, munkahelyek között. Arról nem is beszélve, hogy egyre gyakoribb az élhetőbb környezetbe való kiköltözés a városokból, a munkahelyváltás, és egyre többen vállalnak munkát a város túloldalán, ami szintén mobilitási problémát és függőségeket jelent” – hívta fel a figyelmet.

Mivel Kolozsvárt nem ilyen nagyszámú gépkocsi befogadására tervezték és építették, ezért jelent óriási kihívást a parkolóhelyek biztosítása is. A polgármesteri hivatal oldalán az olvasható, hogy Kolozsváron és körzeteiben a hivatal parkolóhelyek üzemeltetéséért felelős szolgálata több mint 48 ezer parkolóhelyet, gépkocsibeállót és garázst kezel éves előfizetési és bérleti szerződések alapján. Oláh Emese alpolgármester sajtóirodája megkeresésünkre elmondta, 2023-ban 11 532 új parkolóhely-igénylés érkezett az önkormányzathoz, ebből csak 2129 kérés kapott pozitív elbírálást. 2022-ben 749 új parkolóhelyet alakított ki az önkormányzat, ezeket a belvárosban és különböző negyedekben a garázsok lebontása, a terek átalakítása, útszakaszok egyirányúsítása biztosította. 2023-ban pedig 721 parkolóhely épült, szintén ugyanezen munkálatok által, ám sajnos még ez sem elégíti ki az igényeket.

Nem tudnak olyan iramban parkolókat építeni, mint ahogy az autók száma nő

Mint az alpolgármester elmondta, eddig is voltak olyan projektjei az önkormányzatnak, amelyekben kihasználatlan területeket alakítottak át parkolókká, és jelenleg az egyik legnagyobb városi beruházás, ami nagy befolyással lesz a parkolóhiányra, az a reptér mellett épülő Park&Ride, aminek a forgalom csökkenése és a levegő minőségének megőrzése szempontjából is hatalmas tétje van.

Az épülő Park&Ride 863 parkolóhelyet foglal magába, amiből 37 parkolóhely mozgássérülteknek, 30 elektromos és hibrid autóknak, 788 személygépkocsiknak és 8 autóbuszoknak lesz kialakítva. Ugyanakkor, mint hozzátette, van egy másik tervben lévő parkolóház, amely a Görgényi út (Gheorghe Dima) nyugati részén lenne. Itt egyelőre a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásán dolgozik az önkormányzat.

Emellett a tömegközlekedés fejlesztésén dolgoznak, és azon, hogy a teljes autóparkot környezetbaráttá tegyék. „A Kolozsvári Tömegközlekedési Vállalat folyamatosan bővíti a meglévő útvonalakat és lehetőség szerint új útvonalakat létesít, amikor szükség van erre, ugyanakkor kiterjesztette hálózatát a metropoliszövezet településeire is. A közszállítás használatának ösztönzését szolgálja az is, hogy több kedvezményezett csoport számára az önkormányzat ingyenes szállítást biztosít, ugyanakkor a Zöld Péntek program is ezt segíti. Egy fenntartható, modern, elérhető kolozsvári tömegközlekedésért dolgozunk” – mondta Oláh Emese. Ugyanakkor hozzátette, tisztában vannak azzal, hogy nem tudnak olyan iramban parkolókat létesíteni, mint amilyen mértékben nő a kolozsvári gépkocsik száma, és a lakónegyedek sem arra lettek tervezve, hogy családonként két vagy három autót tudjanak a lakás közelében leparkolni.

De miért jobb a helyzet tőlünk nyugatabbra, ha ott több az autó?

Sándor Gábor szerint a választ a közterületek adottságaiban, a forgalomszervezésben és a közlekedési kultúránkban kell keresni. Nyugaton ugyanis a közlekedés jobban szervezett, a közlekedési volumeneket – amely az egységnyi idő alatt áthaladó járművek száma – szakszerűen kezelik, és a közterek méretei is sok tartalékkal bírnak. „Romániában mind a közutak, mind a közterületeink valamikori kialakításakor senki nem számolt azzal, hogy a járműpark ugrássszerűen növekedni fog. Az is egyértelmű, hogy nyugaton az alternatív közlekedési eszközök rendszere is jobban ki van építve, amit használnak is. Ugyanakkor, a nyugati országokkal ellentétben, a kelet-európai országokban meghatározó szempontok úgy a kényelemi, mint az állandó készenléti és a függetlenedési kényszer vagy törekvés is a közlekedési szokásaink kialakításában” – vélte a szakértő.

Mint megfogalmazta, közlekedési szokásainkon is bőven lenne amit javítani, hiszen sok esetben a forgalomban részt vevők figyelmetlensége, bizonytalansága vagy fegyelmezetlensége okoz forgalmi dugót. Ebben a vonatkozásban zavart kelthetnek nemcsak az indokolatlanul lassan közlekedők, de az indokolatlan lassítások is, ahogy a nem megfelelő sávválasztás is, vagy esetenként az úttesten való alkalmi megállások. De ott vannak az „ügyeskedők” is, akik előnyszerzés reményében meglepetésszerű manőverekkel próbálkoznak, figyelmen kívűl hagyva azt, hogy ezzel zavarják a közlekedés résztvevőit.

Sándor Gábor szerint, ha a már kialakult helyzeten nem áll módunkban változtatni, az egyedüli alkalmazható megoldás, illetve a saját érdekünkben tett előrelépést csak az hozhatja, ha képesek vagyunk a hozzáállásunkon változtatni. E tekintetben három dolgot kellene megtanuljunk és következetesen gyakoroljunk szerinte. Ez nem más, mint a közlekedési fegyelem, a figyelem és a türelem. Ugyanakkor úgy vélte, az is fontos, hogy mentálisan is felkészüljünk a közlekedésre, megtervezzük az utunkat – esetenként akár a közösségi alapon működő alkalmazások által szolgáltatott adatokra alapozva, amelyek nemcsak segítenek azonosítani a leggyorsabb útvonalat, illetve elkerülni a forgalmas útszakaszokat, de abban is, hogy felmérjük, hogy mennyi időre van szükség, amíg elérjük a kívánt úti célt. 

Ezt a megoldást javasolja a szakember

A szállításügyi minisztérium volt államtitkára szerint a folyamatos fejlődésnek tulajdoníthatóan városaink tervszerű terjeszkedése szinte folytonos, ezért elengedhetetlennek bizonyul figyelembe venni azt, hogy a közlekedési csomópontok és a hozzá tartozó közterületek tervezett méretei, valamint a közutak szélességei legyenek ahhoz alakítva, hogy távlatilag is kezelhető legyen a folyamatosan növekvő közlekedési sűrűség és volumenek. Ezzel egyidejűleg fontos megkövetelni és betartatni a kötelező számú parkolóhelyek kiépítésére vonatkozó urbanisztikai követelményeket a beruházások engedélyezéséhez és megvalósításához kötődően. Közlekedésbiztonság és kényelem-nyereség lehet a hozadéka annak is, ha az egy körzetben lévő munka- és iskolai programok egyidejűségét újraértékelik, illetve felszámolják, akárcsak az iskolabuszok ésszerűen szervezett, megbízható és kiszámítható üzemeltetése.

A jelenlegi úthálózat hatékonyabb kihasználása érdekében célszerű lenne a városon átívelő vagy városrészeket összekötő, felmérés alapján azonosítható, és okos forgalomirányító rendszerrel „védett” gerincútvonalak meghatározása és üzemeltetése. Ez teheti lehetővé azt, hogy szinkronizált jelzőlámpák irányításával a gerincútvonalat követő, ütemesen haladó forgalomnak biztosított legyen a „folytonosított zöld út”. „Ezek a megoldások, illetve rendszerek teszik lehetővé a nyugati nagyvárosokban esetenként tapasztalható közlekedési nyugalmat, illetve teszik gördülékenyebbé a nagyvárosi közlekedést, és tulajdonképpen ez az egyedüli módja annak, hogy a jelenlegi helyzet elviselhetőbbé váljon. Tény az, hogy ha a városi közlekedésben tapasztalható átlagsebesség 15 km/h alatt állandósul, az nem csak kezelhetetlen bonyodalmakat okoz, de számottevő idő és erőforrás-veszteségeket is jelent” – részletezte.  

Oláh Emese kolozsvári alpolgármester szerint a parkolás kérdése és a folyamatos forgalom a városban két olyan probléma, amire hosszútávon az alternatív közlekedési útvonalak, illetve az alternatív közlekedési eszközök adhatnak megoldást. A körgyűrű, a metró, a Park & Ride csak néhány példája ennek, de Kolozsváron további parkolóházak kialakítása van tervben a Szemere (Trotușului), Fehérvölgy (Albac-Azuga), Segesvár (Sighișoarei) és Borháncsi utcákban is.

Sándor Gábor elmondta, hisz abban, hogy a következő generáció már képes lesz sokkal észszerűbb döntéseket meghozi a közlekedési eszközök kiválasztása, esetleges és célszerű használata és üzemeltetése tekintetében. Ugyanakkor abban is bízik, hogy társadalmunk megérik arra, hogy megteremtsük azt az újfajta közlekedési kultúrát, amely nem csak biztonságos, nem csak környezetbarát, hanem élménygazdag, és amely által nyugodtabban tudunk majd a forgalomban is részt venni.