Egyre tudatosabbak, bátrabban reklamálnak az alkalmazottak az utóbbi években, és több a beérkező panasz a munkaügyi felügyelőségre – ezt tapasztalja a háromszéki munkaügyi főfelügyelő. Ördög Lajos szeint érzékenyebbek lettek az alkalmazottak nemcsak a pénzükre, hanem a munkakörülményekre és a munkabiztonságra is. A főfelügyelő a Maszolnak elmondta azt is, mit tanácsol annak, aki fél bejelenteni valamilyen jogsértést, attól tartva, hogy főnöke céltáblájává válhat, ha kiderül, ő volt a panasztevő. 

Mintegy 25-30 százalékkal nőtt a háromszéki munkaügyi felügyelőségen tett feljelentések száma az utóbbi években a megyei munkaügyi főfelügyelő szerint. Ördög Lajost arról kérdeztük, tapasztalatai szerint mennyire tudatosak az alkalmazottak és merik felemelni a szavukat, ha sérülnek az alkalmazotti jogaik.

„Egyre tudatosabbak és sűrűn élnek is azzal a lehetőséggel, hogy feljelentést tegyenek, ha valamilyen jogfosztást tapasztaltak. Az esetek 80 százalékában azért érkezik panasz, mert nem kapják meg vagy késve kapják meg a fizetésüket, esetleg nem annyit, amennyit gondoltak. Régebben is emiatt volt a legtöbb feljelentés, viszont az utóbbi időben azt vettük észre, hogy a munkavédelmi hiányosságok, a nem megfelelő munkakörülmények esetén is tesznek le reklamációt. Nagyon érződött ez a nagy kánikula idején, amikor több reklamáció volt azzal kapcsolatban, hogy a munkakörülmények nem olyanok voltak, amilyent elvártak volna az emberek” – mondta el a Maszolnak Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség főfelügyelője.

„Ezekben az esetekben el is jártunk, sőt a témában szervezett országos kampány keretében nemcsak olyan cégekhez látogattuk le, amelyeknél reklamáció volt, hanem ezen felül is megkerestük a cégeket” – osztotta meg a főfelügyelő. Mint mondta, azt látja, hogy a dolgozók nagyrészt tisztában vannak a jogaikkal, a túlórákért fizetendő járandóságaikkal, vagy azzal, hogy a hétvégén ledolgozott napokért szabadnapok járnak, és ezek tiszteletben nem tartása miatt is számos feljelentés érkezik. „Ilyen esetekben a kollégák elmennek, ellenőrzik, kiveszik a belső szabályzatot, megnézik az elszámolást. Volt példa arra, hogy a feljelentőnek volt igaza, és volt, hogy nem” – számolt be a munkaügyi főfelügyelő.

Háromszéken van olyan nap, hogy öt-hat panaszt tesznek le, és ritkán olyan is, hogy egy-kettőt, tudtuk meg Ördög Lajostól, aki kiemelte, ehhez képest a nagyobb megyékben, ahol több a cég és alkalmazott, a bejelentések is ennek megfelelőek. Háromszéken az állami és magánszféra alkalmazottaitól teljesen egyforma arányban érkeznek bejelentések. „Vannak olyan intézmények, ahol erősebb a szakszervezet, a tanügyben, egészségügyben, ahonnan ugyanúgy tesznek feljelentést, mint a magánszférából” – magyarázta.

Panasz névvel és név nélkül

Egy szabályos feljelentés mindenképpen névvel történik. Ha név nélküli a panasz, a törvény értelmében azzal nincs, amit kezdeniük, de sok esetben így is kivizsgálják a helyzetet. „Reklamáció az, amelyiket névvel tették le, az illetőnek vissza tudunk írni, jelezni az észrevételeinket. Ha valaki név nélkül tesz le reklamációt, ha nem is tudunk rá választ adni, ez nem azt jelenti, hogy nem tartunk ellenőrzést. Ez attól függ, hogy miről szól, milyen az a bejelentés, és akkor annak a függvényében és a törvény értelmében lépünk” – fejtette ki Ördög Lajos.

Hogyan védhető meg a feljelentő attól, hogy főnöke céltáblájává váljon, erre a kérdésre a főfelügyelő válasza, hogy ők mindenképp titokban tartják a bejelentő nevét.

„Nyilván nagyon sok feljelentés azután jön, miután megszűnik a munkaviszony. De nem feltétlenül. Már egyre többször előfordul, hogy a munkaviszony él, és akkor tesz feljelentést az elégedetlen alkalmazott. Nekünk kötelességünk, hogy ezeket a feljelentéseket diszkréten kezeljük. Egy nagyobb vállalatnál könnyebben működik a diszkréció. Egy kisebb vállalatnál, ahol két-három vagy tíz alkalmazott van, nyilván nem olyan egyszerű ezt megoldani, hogy úgy mondjam, kibújik a szög zsákból. Mi minden esetben eljárunk, ha létező, ha nem létező a munkaviszony. Ha tapasztalunk valami kihágást vagy törvénytelenséget, akkor annak megfelelően feladatként meghagyjuk annak az újraértékelését vagy a kijavítását. Ha kihágás történt, akkor büntetés jár” – magyarázta el Ördög Lajos.

Kapcsolódó

Főnökök, akik pokollá teszik az életünket

Képzeld el, hogy minden nap úgy mész be dolgozni, mintha csatába indulnál – nem tudod, hogy aznap miért fog megalázni, leordítani a főnököd. Egy idő után már aludni sem tudsz, hétvégén is állandóan a munka körül pörögnek a gondolataid.

interjú főnök bántalmazás munkahely munkavállalók

A büntetések közt vannak szerények és egész magasabbak. „A munkatörvény tavalyi módosítása óta büntetendő, ha nem adja ki a fizetést a munkaadó. Viszont a kollégák eddig is úgy kezelték, hogy, mivel szerződésszegésről beszélünk, ha nem adják ki a fizetést, először az a feladat, hogy azt adja ki. Ha egy hét múlva, az ellenőrzésig, még ezt nem hajtotta végre, akkor büntetés jár, ami elmehet tízezer lejig. A fekete munkáért húszezer lej a büntetés, és fejenként fizetendő ennyi” – fejtette ki a munkaügyi főfelügyelő.  

A kollektív munkaszerződést és a belső szabályzatot is el kell olvasni

„Alapvető, hogy mielőtt aláírja, mindenki olvassa el a munkaszerződését. Rengetegszer előfordul, hogy reklamál valamit, ami a munkaszerződésében benne van, csak hogy ő nem úgy értette, vagy nem olvasta el” – hangsúlyozta a munkaügyi főfelügyelő arra a kérdésünkre, hogy mit tanácsol az alkalmazottaknak, mire figyeljenek, hogy kivédjék a jogsértéseket.

„A második, hogy amikor munkába áll, olvassa el az adott vállalat kollektív munkaszerződését és a belső szabályzatát. Ezeket a munkaadó köteles rendelkezésre bocsátani, amikor munkába áll az illető. Ezt alá is írni, tudomásul venni: ismerem a belső szabályzatot, ismerem a kollektív munkaszerződést, ha létezik. Tudni kell azt, hogy az utolsó törvénymódosítás óta tíz alkalmazott fölött már kötelező a kollektív munkaszerződés megkötése. Ezeket most már kezdik is betartani a cégek. De ezt az alkalmazott is el kell olvassa, és tudomása kell legyen róla. Ezenkívül fontos, hogy figyelje a munkaügyi minisztérium, illetve a munkaügyi felügyelőségek internetes oldalait” – javasolta Ördög Lajos.

Amennyiben jogsértés ér egy alkalmazottat, de nem mer feljelentést tenni, attól tartva, hogy megtorlásban részesül a munkaadótól – erre az esetre azt tanácsolja a munkaügyi felügyelő, hogy először kérjen tanácsot a felügyelőségtől. „El kell jönni hozzánk kihallgatásra, megbeszélni velünk a problémát, és mi ennek a függvényében eljárunk” – tanácsolta Ördög Lajos.