Ötödik alkalommal szervezték meg Csíkszeredában az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyt. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Ákovita pálinkaverseny újra bizonyította, hogy nem csupán egy szakmai megmérettetés, hanem a Kárpát-medence egyik legfontosabb találkozóhelye a pálinkafőző mesterek számára.

Az idei megmérettetésre 818 mintát neveztek be, melyeket szigorú szakmai zsűri értékelt. A pénteki díjátadó gálán 211 arany-, 263 ezüst- és 165 bronzérem talált gazdára.

A gálát megelőzően a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete szakmai konferenciát is szervezett a minőségi párlatkészítés témájában. A rendezvénynek Hargita Megye Tanácsának Márványterme adott otthont, ahol neves előadók mutatták be a pálinkakészítés tudományos és gyakorlati alapjait, valamint az érzékszervi bírálat szempontjait.

A Minőségi pálinkakészítés címet viselő esemény célja az volt, hogy fórumot teremtsen a szakma iránt elkötelezett termelők, főzőmesterek és szakértők számára. A konferencián a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének professzorai és tapasztalt pálinkabírák – dr. Kókai Zoltán, dr. Kun Szilárd, dr. Friedrich László, Takács László és János Előd – osztották meg tudásukat a résztvevőkkel.

A szakmai nap zárásaként az ötödik Ákovita díjátadó gálára is sor került, melyet a csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyőben rendeztek meg.

Az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenynek köszönhetően Csíkszereda egy napra mindenképpen a pálinka fővárosa – mondta érdeklődésünkre Becze István szervező, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) elnöke.

„Minden versenynek megvan a maga izgalma, most is így volt. Ezúttal is egy olyan időszakban hirdettük meg a versenyt, amikor éppen több hasonló eseményre is lehetett nevezni, így sok rendezvénnyel versenyeztünk a figyelemért. Ennek ellenére sikerült elérnünk a szükséges mintaszámot ahhoz, hogy az Ákovitát komoly, szakmai pálinkaversenynek tekinthessük. A cél ugyanaz maradt, mint az induláskor, hogy egyre jobb pálinkák készüljenek, és folyamatosan javuljon a minőség. Szerencsére ezt el is értük. Székelyföldön is egyre több kiváló pálinkafőző műhely van, amire méltán lehetünk büszkék. Külön öröm számunkra, hogy egyre többen vállalják a kereskedelmi főzde indítását is, annak minden kihívásával együtt. Fontos, hogy a helyben készített, hivatalosan bejegyzett pálinkák szerves részei legyenek a gasztronómiánknak és legyen a kínálatban, helyi gyümölcsből készült, minőségi, saját pálinka. Ez óriási lehetőség számunkra. Hiszem, hogy ez lehet az alapja a vidéki közösségek hosszú távú fennmaradásának” – mutatott rá az SZGE elnöke.

A köszöntőbeszédek alkalmával Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta: „a pálinkafőzés nemcsak mezőgazdasági vagy ipari tevékenység, hanem kultúra, filozófia, művészet is. Egy jó pálinkához türelem, szakértelem, kreativitás és szenvedély kell, ugyanazok az értékek, amelyekre egy jó közösség is épül.”

Gyuricza Csaba, a MATE rektora kiemelte, hogy a kulturált pálinkafogyasztás egyre nagyobb szerepet kap. Megjegyezte: nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában egyedülálló módon foglalkozunk a pálinkakészítés tudományával egyetemi szinten, mert célunk, hogy a vidéki tudás és hagyomány még magasabb szintre emelkedjen.

Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke rámutatott: „a pálinka nemcsak agrártermék, hanem turisztikai vonzerő is. A helyben készült minőségi pálinka hozzájárul a térség gasztronómiai arculatához, és ezáltal vonzóbbá teszi a vidéket a látogatók számára is. A pálinka több mint ital, erősíti a helyi identitást, a gazdaságot, és élénkíti a turizmust. A pálinka összeköt.”

A pálinka összehozza a közösséget – nyomatékosította Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntőbeszédében. A megyeelnök, rámutatott, hogy a pálinka és az Ákovita „számunkra a hagyományt, a hitelességet és a minőséget jelenti. Ma Székelyföldön már többnyire jó pálinkát lehet inni, mert igényesek vagyunk magunkkal szemben.”