Huszonkét csillogó szemű, mosolygós fiatal érkezett a szilágysági Kárásztelekre a hétvégén, ahol két önfeledt napot tölthettek a vendégszeretetükről és nagylelkűségükről is ismert helybéliek körében a szombaton megrendezett Szüreti fesztiválon. Ők a Gálospetri Szentháromság Gyermekotthon gyermekei. Árvák és félárvák, de mindannyian egy nagy család része, akikről mint családtagjainkról gondoskodni kell – hangzott el a nap folyamán.

A tavalyi évhez hasonlóan, a szilágysági magyar gazdák búzaösszeöntéséből összegyűlt adomány egy részét, ezúttal 2500 kg lisztet és 1100 lejt, valamint a nap során befolyt anyagi támogatást a gyermekotthon lakóinak ajánlották fel.

Még a nap is melengette szombat délelőtt az adakozók lelkét. Szilvalekvár és a bográcsokban fövő gulyás illata terjengett a levegőben, a gyermekek önfeledten játszottak a községközpont parkjában felállított ugrálóváron, a jelenlévők vetélkedőkön vehettek részt, a háttérben zene szólt.

Kora délután Faluvégi Ferenc polgármester köszöntötte a jelenlévőket, a vendégeket, a jószívű adományozókat, majd Seres Dénes parlamenti képviselő elmondta, a családban a gyermekek, a szülők, a nagyszülők együttléte ad az életnek célt. Sajnos vannak olyanok, akik nem örülhetnek a család intézményének, mások gondozására szorulnak. Rájuk is vigyázni kell, mert a jövő nemzedéke mindenki számára fontos.

Arra kell törekedni, hogy boldogabbá, szebbé, gondmentesebbé tegyük az életüket, és legalább az anyagiakban segítsük őket, hogy jobb körülmények között tudjanak élni, nevelkedni, és biztos alapjai legyenek a magyar közösségnek, hangzott el. Idővel ezek a fiatalok úgy gondolnak majd a kárásztelekiekre, az adományozókra, mint saját közösségükre, családjaikra, és remélhetőleg úgy viszonyulnak hozzájuk, ahogy most Kárászteleklen viszonyulunk az adományunkkal, tette hozzá Seres.

Kosza Erzsébet, a gyermekotthon vezetője, szociálpedagógus megható szavakkal köszönte meg az adományt, kiemelve, már az is egy ajándék, hogy kijöhettek a kapun. 11 éve dolgozik az otthonban, ami Böjte Csaba nagycsaládjának egy része. 25 gyermek nevelkedett náluk, abból három az idén kikerült, most 22 gyereket nevelnek 24 órás munkában. A gyermekek a környékbeli falvakból vannak, nagyon nehéz sorsúak, és kissé leírják magukat az életük miatt, a sorsuk miatt. Kosza Erzsébet elmesélte, ő is hasonló sorsban nevelkedett, ezért tudja, hogy mit jelent mindez.

Ezért bátorítom őket – mondta –, mert nem az a szégyen, hogy kik vagyunk, hogy élünk, vagy mit mért ránk a Jó Isten. Az a dolgunk, hogy az életünket hogyan fogjuk tovább alakítani. Ezért arra kérte a jelenlévőket, hogy soha ne szóljanak meg olyan gyermekeket, olyan nehéz sorsú családokat, akik valamilyen ok miatt ilyen helyzetbe kerülnek, hiszen Istennek nagy a hatalma, és soha nem tudható, mikor kerül ránk is a sor, részletezte. Sajnos a mai világban ezt is lehet tapasztalni, de láthatóan még nagyon sok jó ember van, és a kárásztelekiekkel való kapcsolat által bővült a családjuk.

A gyermekotthon lakói állami támogatásból élnek, és fejkvótára vannak osztva, ami nem volna elég, ha nem lennének nemes lelkű adományozók. A sok ezer búzaszem nagy segítség a mindennapi kenyerükhöz. Ezért hála jár a gazdáknak, akik fáradtságot nem ismerve dolgoztak, és a rászorulókra, árvákra is gondoltak – mondta.

Az adomány átadása után a gálospetri fiatalok rövid előadással jutalmazták meg a jelenlévőket, majd a helyi Karaszfanband rézfúvószenekara emelte az esemény meghittségét. A napot zenés mulatság és Homonyik Sándor koncertje zárta.