Mintegy 23,7 millió olyan ember él az Európai Unióban, aki Európai Unión kívüli ország állampolgárságával rendelkezik, ők az EU teljes lakosságának 5,3 százalékát teszik ki – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán.

A jelentésből kiderül, hogy a tagországok lakossága arányához képest Luxemburgban élt a legtöbb külföldi állampolgár tavaly. A külföldiek a nagyhercegség teljes népességének 47 százalékát teszik ki, közülük 38 százalék uniós állampolgár volt, és 9 százalékuk nem az.

A legtöbb külföldi, 10,6 millió ember (a teljes lakosság 12,7 százaléka) Németországban él. Ezt követi Spanyolország, ahol 5,4 millió (11,3 százalék) nem uniós állampolgár él, majd Franciaország és Olaszország; mindkét országban 5,2 millió, uniós szempontból külföldi él. A teljes lakosságot tekintve Franciaországban 7,7 százalék, Olaszországban 8,7 százalék a külföldiek aránya. A felsorolt négy uniós tagállamban élő külföldiek az EU egész területén letelepedett, nem uniós állampolgárok 70,3 százalékát tették ki tavaly.

A Máltán, Cipruson, Ausztriában, Észtországban, Lettországban, Írországban, Németországban, Belgiumban és Spanyolországban a nem uniós állampolgársággal rendelkezők aránya meghaladta az ország teljes lakosságának 10 százalékát. Arányuk Romániában a legalacsonyabb: kevesebb, mint 1 százalék.

Az uniós tagállamok többségében élő külföldiek közül a legtöbben EU-n kívüli országból érkeztek. 2021-ben az uniós tagországok állampolgárai közül mindössze 13,7 millióan éltek valamely másik uniós tagállamban. A tagországok közül csak Luxemburgban, Cipruson, Ausztriában, Belgiumban, Írországban, Hollandiában és Szlovákiában éltek többen uniós állampolgárok, mint ahányan EU-n kívüli tagállam állampolgárai. Tavaly valamely másik tagállamban élő uniós állampolgárok közül a legtöbben románok, lengyelek, olaszok és portugálok voltak – tette hozzá az Eurostat.