Legyen-e a hosszabb a tanév, érdemes-e szeptember elsején kezdődnie a tanévnek? Erről vitáznak az érintettek, miután a tanügyminiszter elmondta, kezdeményezni fogja a tanév meghosszabbítását a 2022-2023-as tanévtől. Ferencz-Salamon Alpár, a pedagógusszövetség szakmai alelnöke szerint a közvéleményben a különböző oktatással kapcsolatos problémák mindig elemeikben bukkannak fel, és ezeket próbálják elemezni, holott a teljes képet kellene nézni. Összefoglaltuk a véleményeket.

Mint arról több ízben beszámoltunk, Sorin Cîmpeanu tárcavezető szerint hosszabbnak kellene lennie Romániában a tanévnek. Nyilatkozatai szerint a most ősszel kezdődő, 2021-2022-es tanévhez nem nyúlna, csak jövőre vezetne be változást. Sajtóbeszámolók szerint a miniszter javaslata több diákszervezet felhívására reakció, amelyben a tanév szeptember elsejei megkezdését és a jelenleginél hosszabb iskolai évet kérnek. Cîmpeanu beszélt arról is, semmilyen lehetőséget nem zár ki, és figyelembe fogja venni minden érintett, a tanulók, tanárok és szülők véleményét is. Javasolta azt is, a félévek helyét évharmadok vegyék át.

Az Országos Szülői Föderáció elnöke úgy vélekedett, a szülők többsége nem támogatja a szeptember elsejei tanévkezdést, legalábbis az ősztől kezdődő tanév egyelőre ne legyen meghosszabbítva. A Tanulók Országos Tanácsa (CNE) szerint korai a 2022-2023-as tanévről beszélni, de most ősszel szeptember 6-án kellene kezdődnie az oktatásnak, és június 4-éig kellene hogy tartson. Szerintük a tanítás időtartamának hossza nem függ össze annak minőségével, a tanulók nem lesznek felkészültebbek.

Az Országos Szülői Föderáció friss felmérése szerint a megkérdezett szülők 42,9 százaléka szerint nem szolgálná a diákok érdekét, ha két héttel meghosszabbítanák a 2022-2023-as tanévet. 39 százalék jó ötletnek tartja, 18,1 százalék pedig nemmel vagy „nem tudom”-mal válaszolt. Megjegyzendő, hogy a kérdés elsősorban a tanév rendjére vonatkozott, tehát arra, hogy hogyan szerveződjenek az oktatással kapcsolatos tevékenységek – tanórák, vakációk, más iskolai események –, és nem arra, hogy hány napos legyen maga az oktatás egy tanévben. Rákérdeztek a tanügyminiszter azon javaslatára is, miszerint jövőre a tanévet nem félévekre, hanem évharmadokra tagolnák. 38,4 százalék szerint ez nem jó ötlet, 24,3 százalék viszont támogatna egy ilyen felosztást, 37,3 százalék pedig részben ért egyet a javaslattal.

Pedagógusszövetség: a leglényegesebb a gyermek

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár úgy tudja, nem a romániai tanévszerkezet a legrövidebb Európában. A leghosszabb Dániában, Olaszországban és Albániában, ahol 200 napos egy tanév, és a legrövidebb Franciaországban, ahol körülbelül 150-160 napos, és Belgiumban is 160 napnál kevesebbet járnak iskolába. Ferencz-Salamon Alpár a középmezőnybe sorolná a romániai tanévszerkezetet, mivel a 2019-2020-as tanév 170 napos, a felső tagozaton pedig 175 napos volt.

Az RMPSZ továbbra is úgy gondolja, hogy a tanév hosszának kérdését nem lehet a közoktatás más sürgős, fontos témáitól különválasztva kezelni. „Az iskolai napok száma szorosan egybefügg az életkori sajátosságokkal, a tananyaggal, az egész oktatási folyamat jellegzetességével, a vizsgarendszerrel, a tanórán kívüli tevékenységekkel. Ezt a problémát holisztikusan kell nézni” – fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár, hozzátéve, hogy a közvéleményben a különböző oktatással kapcsolatos problémák mindig elemeikben bukkannak fel, és ezeket próbálják elemezni, holott a teljes képet kellene nézni.

A pedagógusszervezet szakmai alelnöke elmondta: eredménytelen, hogy miközben számos módosítást eszközölnek, a döntéshozók nem látják a leglényegesebbet – a gyermeket. Ferencz-Salamon Alpár úgy vélte, a gyermek oktatási-nevelési igényeit, a 21. századi követelményeket, a kompetenciákat kell figyelembe venni, ám a „huzavona nem erről szól”.

„Mindenáron számokban beszélünk, de arról nem beszélünk, hogy mit tanítunk, és hogyan tanítjuk azt. Azt is olvastam, hogy csökkenteni szeretnék a vakációk számát. Sosem szabad szem elől téveszteni a pihenés fontosságát, úgy a pedagógusok, mint a diákok számára” – nyilatkozta.

„Az évharmados elosztás fragmentáltabbá tenné a tanévszerkezetet”

Ferencz-Salamon Alpár az oktatási miniszter azon kijelentésére is reagált, miszerint nem félévekre, hanem évharmadokra osztanák a tanévet. Úgy véli, ez a felosztás teljes ellentmondásban van azzal a kritikával, ami eddig a tanévszerkezetet jellemezte, hiszen eddig is probléma volt, hogy túlságosan fragmentált a szerkezet, túl gyorsan követi egyik vakáció a másikat.

„Továbbra is úgy gondoljuk, hogy az egy- és kéthetes vakációkkal nincsen gond, hogy nem azzal a tanévszerkezettel van baj, ami szeptember elején kezdődik, és június végéig tart, hanem azzal, hogy azt milyen tartalommal töltjük meg” – vélte. Hozzátette: az teszi fragmentálttá ezt a szerkezetet, hogy a tanügyminisztérium mindent meg akar benne tartani, a különböző országos értékeléseket, tantárgyversenyeket, Iskola másként hetet, és az évharmados felosztás ezt tovább rontaná.

Úgy gondolja, a tanulóknak nincsen szükségük még egy „félévre”, amelyben még egy félévi dolgozatot kell megírni, olyan időszakban, amikor elsősorban a kompetenciák a fontosak, és nem a lexikális tudás. Elutasítják ezt a megoldást, és a „90-es évek előtti időszakra emlékeztető oktatáspolitikai megoldásokat” egyaránt, hiszen ez még inkább a káoszba taszítaná az amúgy is kaotikus oktatási rendszert. „Továbbra is két, minél egyenlőbb strukturáltságú tanévben gondolkodunk, 170-180 közötti óraszámban, amelyben 8-10 hetenként minimum egy-, maximum kéthetes vakáció van beiktatva, mivel a pihenésre is időt kell szakítani az eredményes tanulásért” – szögezte le Ferencz-Salamon Alpár.