A magyar nyelvű oktatást erősítenék: szélesebbre tárja kapuit a nagybányai szórványkollégium
A nagybányai Krisztus Király plébánia hatáskörében működik lassan négy éve a Don Bosco Egyesület szórványkollégiuma, ahová eddig főként a környező települések rászoruló gyerekeit fogadták be. A szórványkollégium tevékenységi köre a következő tanévtől bővül: a nagybányai magyar nyelvű oktatás segítségére sietnek, és nemcsak az anyagilag nehéz helyzetben lévő gyermekeket fogadják, hanem azokat is, akik a Németh László Elméleti Líceumba messzi településekről kényszerülnének ingázni vagy albérletbe költözni.
Lapsánszky Edith, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Máramaros megyei elnöke a Maszolnak elmondta, hogy néhány nappal ezelőtt született meg az egyezség a katolikus egyház alárendeltségébe tartozó Don Bosco Egyesülettel. A szórványkollégiumban 28 férőhely van, ahol már évek óta hátrányos helyzetű gyermekeknek biztosítanak szállást és ellátást, mostantól viszont még több diákot várnak. A következő tanévben a kilencedik osztályt Nagybányán megkezdő diákok számára tizenöt helyet tesznek elérhetővé. A szobák kettő, illetve négyágyasok, modern berendezésük van, és a diákokat nemük, valamint életkoruk szerint külön helyezik el.
A szórványkollégiumban a szállás mellett természetesen napi étkezést, valamint tanulási időre alkalmas szilenciumot is tartanak. Fontos szerepe lesz azonban az intézménynek azon gyermekek számára is, akik nem lakói a kollégiumnak, mivel ők is részt vehetnek az ott tartott iskola utáni foglalkozásokon.
A szórványkollégiumban egyébként már most is laknak tizenkettedikes diákok, ők a Szatmár megyei Avasújvárosból származnak. Lapsánszky Edith ennek kapcsán kiemelte, hogy nem csak Máramaros megyéből jelentkezhetnek tanulók a szórványkollégiumba. Kifejtette: az avasújvárosi diákok számára kézenfekvőbb Nagybányán tanulniuk, ugyanis szülőfalujukban nincs magyar nyelvű oktatás, a legközelebbi városban, Szinérváralján csak óvodai és általános iskolai oktatás van, a megyeszékhely, Szatmárnémeti pedig viszonylag nehezebben megközelíthető számukra. Az avasújvárosiak rendszerint jól érzik magukat Nagybányán – tette hozzá Lapsánszky Edith.
Sokan választják a román tagozatot
Arra, hogy a következő tanévben miből meríthet a Németh László Elméleti Líceum, azt a választ kaptuk, hogy a megyeszékhelyen ebben a tanévben a Nicolae Iorga vegyes tannyelvű iskolába húsz magyar nyolcadikos jár, míg a Németh László Elméleti Líceumban tíz végzős diák tanul.
„Sajnos azt kell mondanom, hogy mindkét nagybányai iskolából vannak olyanok, akik román tagozaton szeretnének továbbtanulni. Az esetek többségében egyébként a szülők döntenek így, és mindig ugyanaz a válasz: mivel Romániában élünk, a jobb érvényesülés miatt küldik a gyermekeket román nyelvű középiskolába, hogy aztán tizenkettedik osztály után román egyetemet választhasson. Nem mintha ugyanazok a szakok nem lennének elérhetőek a magyar egyetemeken, de sajnos ez a szülők döntése” – fejtette ki az megyei RMPSZ-elnök.
CSAK SAJÁT
Mint mondta, tudomása szerint a Németh László nyolcadikosai közül egy, míg a Nicolae Iorga végzősei közül nagyjából öt diák folytatná román nyelven a tanulmányait. Megjegyezte, hogy sajnos ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek még többen, akik a képességfelmérő vizsga után mégis valamelyik román iskolát választják. Nem egyszer volt példa arra, hogy a szülő és a diák is állította, magyar nyelvű középiskolai képzést szeretne, aztán az utolsó pillanatban, amikor a kiválasztandó középiskolák kódjait írták be, a magyar nyelvű Németh László nem is volt közöttük – mutatott rá.
Lapsánszky Edith kifejtette, hogy tapasztalatuk szerint az általános iskolát magyar nyelven végző, de román tagozatú középiskolába iratkozó diákok számára különösen nehéz az új nyelvi környezetben érvényesülniük, hiszen teljesen új szaknyelvvel kell megismerkedniük, ami miatt kifejezetten hátránnyal indulnak a román anyanyelvű iskolatársaikkal szemben. Majdnem minden tanévben van példa arra, hogy a románul elvégzett kilencedik osztály után egyes diákok átiratkoznak a Németh Lászlóba, mert belátják, hogy a magyar tannyelvű iskolában is megkapják ugyanazt a minőségű képzést, ráadásul anyanyelvükön.
„Az osztályfőnökök, valamint a nagybányai Iskoláinkért Gyermekeinkért Egyesület előre felméri az igényeket, szülői értekezletekre járnak, ahol tájékoztatják az érintetteket a magyar tagozat kínálatáról. Vannak, akik meg sem akarják ezt hallgatni, annyira határozottan eldöntik, hogy román iskolába küldik a gyermeket” – részletezte a megyei RMPSZ-elnök.
Az egyesület egyébként korábban tájékoztatókampány jellegű programot is indított, amelynek keretében olyan, a Németh László egykori diákjait hívták meg előadni, akik tanulmányaik után szakmájukban sikeresen helyezkedtek el. Voltak közöttük mind román, mind magyar nyelvű felsőoktatási intézményben továbbtanuló diákok. Lapsánszky Edith meglátása szerint a magyar nyelvű oktatás egyik legfontosabb előnye, hogy a kultúrát, hagyományt csakis a magyar közösségben ismeri meg a diák. Ehhez hozzájárulnak ugyan a nagybányai Teleki Magyar Ház által biztosított hagyományőrző tevékenységek, azonban ez édeskevés a magyar nyelvű oktatás nyújtotta lehetőségekhez képest.
Kevés a nyolcadikos Nagybányán kívül
Mint megtudtuk: Szamosardón 12 nyolcadikos tanul jelenleg, körükben népszerűek a kolozsvári felekezeti iskolák is, elsősorban a Református Kollégium, Szatmárnémetibe is előszeretettel küldik a gyermekeket szülők, de többen iratkoztak már Zilahra is középiskolába, hiszen a település Szilágy megye határához közel található. A szülők azért részesítik előnyben a felekezeti iskolákat, mert a tapasztalatok szerint ott nagyobb a fegyelem. Nagybányán évente egy-két szamosardói diák kezdi meg a kilencediket. A Don Bosco szórványkollégiumának az ő esetükben is nagy szerepe lehet abban, hogy mégis a megyeszékhely magyar iskoláját válasszák.
A Nagybányától hét kilométerre található Koltón ebben a tanévben összesen két nyolcadikos tanul, akik a hetedikesekkel közös osztályba járnak. A koltóiak között is népszerűek a szatmári és kolozsvári felekezeti iskolák – tudtuk meg. A megyeszékhelytől nyolc kilométerre található Felsőbányán ebben a tanévben nem tanulnak magyar nyelven nyolcadikosok. A Nagybányától 47 kilométerre található Domokoson három általános iskolai végzős diák tanul, akik várhatóan a Németh Lászlót választják kilencedik osztálytól. A megyeszékhelytől 26 kilométeres távolságra fekvő Szinérvárlaján négy nyolcadikos tanul ebben a tanévben.
A Németh László filológia osztályának idei indulását veszélyben érzi Lapsánszky Edith, ugyanis a reál tudományokat nyújtó vegyes profilú matematika-informatika és természettudományok osztály rendszerint közel 30 tanulóval elindulhat, azonban a kevesebb továbbtanulási lehetőséget biztosító filológia osztályba kérdéses, hogy idén beiratkoznak-e minimálisan 15-en.
Mint megtudtuk, Máramaros megye másik magyar nyelvű képzést nyújtó középiskolája, a máramarosszigeti Leőwey Klára Elméleti Líceum nem feltétlenül konkurenciája a nagybányai Németh Lászlónak, ami a diáklétszámot illeti. Ennek egyébként főleg földrajzi okai vannak: a Gutin-hegységen át nehézkes a közlekedés, a hegység keleti oldalán élő diákok inkább a szigeti iskolát választják. A máramarosszigetiek mellett a hosszúmezői diákok is hagyományosan a Leőweybe iratkoznak be.
„Minden egyes gyermekre, mint a hímes tojásra vigyázunk, mert szükségünk van rájuk. Ez az ok-okozat: a pedagógusnak szüksége van a gyermekre, a gyermeknek meg szüksége van a pedagógusra, mindenre, amit az iskola nyújthat. Civil egyesületekkel és a politikummal összefogva lobbizunk azért, hogy az iskoláink megmaradjanak, és újabban azért, hogy a szórványkollégium megfelelő körülmények között fogadhassa a gyermekeket. Nem adjuk fel, küzdünk, próbálkozunk. Ha minden jól megy, lesz magyar bölcsődénk is, és reméljük, hogy akkor még vonzóbb lesz a magyar tagozat a szülők számára. Hiszen így bölcsődétől érettségiig el tudjuk kísérni a gyermeket, otthonos, biztonságos környezetet teremthetünk számára” – zárta gondolatait Lapsánszky Edith.
(A címlapkép illusztráció, forrása: Agerpres)
