Megfellebbezte a Zilahi Polgármesteri Hivatal a Kolozsvári Táblabíróság azon döntését, amely kimondja, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogos tulajdonát képezi a zilahi Wesselényi Kollégium egykor államosított épülete. Az ügy így ismét a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik – tudta meg a Maszol Csűry István királyhágómelléki püspöktől.

Egyszer már döntött a legfelsőbb bíróság a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében: visszautalta alapfokra az eljárást, melynek eredményeképpen, mint ahogyan arról a Maszol elsőként beszámolt, a kolozsvári ítélőtábla a Királyhágómelléki Református Egyházkerület javára döntött.

Csűry István református püspök a Maszol kérdésére elmondta, egyelőre nem kapták meg a hivatalos kiértesítést a fellebbezésről, ám biztos információi vannak arról, hogy a zilahi önkormányzat „hivatalból” megfellebbezte az egyház számára kedvező döntést. Az ügy a legfelsőbb bíróságon folytatódik.

Amennyiben a legfelsőbb bíróságon valamilyen oknál fogva mégsem az egyházkerületnek adnának igazat, készek arra is, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak igazságtételért – közölte a Maszol érdeklődésére Csűry István.

A királyhágómellék püspök egyébként kedden délután terjedelmes Facebook-bejegyzésben taglalta az eseményeket. „Azt tudtuk, hogy a per, amely tudományos igényű ügyvédi és bírói előmunkálatok alapján zajlott, nem marad háborítatlan és hivatalból megfellebbezik” – közölte Csűry István. Hozzátette: „A 375 éves intézet ősi épülete az utóbbi hetven esztendő alatt szüntelenül kopott mint gazdátlan, árván hagyott jószág. Jogos tulajdonosát, az egyházat kitiltották; az államosítók mint bizonytalanul megtartható zsákmányt mostohán kezelték. Csak az utóbbi évtized adott alkalmat arra, hogy Demjén Attila vezetésével határozott lépéseket tehessünk az ingatlan tulajdonjogának visszaszerzésére. A határozott lépést konok ellenállás követte.”

Ugyanakkor folytatódik a Romániai Református Egyház két püspöke, Csűry István királyhágómelléki és Kató Béla erdélyi püspök ellen indított büntetőjogi eljárás is. „Előre borítékolható, hogy ha a törvényszéken nem boldogulnak az államosítók jogutódai, akkor egy mondvacsinált bűncselekménnyel mégis pert tudnak nyerni. Ennek kitapintható jele, hogy bevetik a korrupció elemét a pénzt, nem kímélve megvádolni bírókat, ügyészeket, állami hivatalnokokat, akiknek tisztességét illene tűzön-vízen védelmezni még országunkban is” – állapította meg Csűry.

Amint korábban megírtuk, büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség Csűry István királyhgómelléki és Kató Béla erdélyi egyházkerületi püspök ellen az egykori Wesselényi kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében. Az ügyészség „hivatalból indított” nyomozásában a két egyházi elöljárót okirat-hamisítással, csúszópénz adásával és hamisított okirattal való visszaélés gyanújával idézték be a zilahi ügyészségre.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a Maszolnak december elején adott interjújában kijelentette, örült annak, hogy a Kolozsvári Ítélőtábla komolyan vette az ügyet. „El kell ismerni, hogy olyan bíró kezébe került az ügy, aki utánajárt, informálódott, figyelembe vett bennünket, nem akart túlesni az ügyön, alaposan mérlegelt” – magyarázta a püspök. Kiemelte: ehhez hozzátartozik az is, hogy az ügyvédjük „szenzációs munkát végzett”, ő is nagy levéltári kutakodásba kezdett. „Most már elmondhatjuk, hogy a Református Wesselényi Kollégiumról átfogó, alapos történelmi tudásunk van, amely még engem is meglepett, hiszen ezeket a háttérinformációkat, amelyek az idő során előkerültek, magam sem tudtam”.

Csűry István már akkor elmonda, nagyon jól tudták, hogy a nem jogerős kolozsvári ítéletet meg fogják fellebbezni, „hiszen a polgármesteri hivatalok így működnek”, de azzal a reménységgel tekintenek előre, hogy a Legfelsőbb Bíróság ugyanolyan komolysággal tekint majd az ügyre, mint ahogyan tette korábban is, de a táblabíróság mostani határozata után ugyanilyen ítéletet hoz.