A kukorica- és a napraforgótermés katasztrofális az aszály miatt – az állam segítséget nyújt a gazdáknak
A mezőgazdászok betakaríthatják az aszály sújtotta terményt, miközben megkaphatják a területalapú támogatást, ha életbe lép a mezőgazdaság és a belügyi miniszter közösen kiadott határozatot, amely már csak a Hivatalos Közlönyben való megjelenésre vár – közölte Petre Daea agrárminiszter. Barabási Antal Szabolcs, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára a Maszol megkeresésére elmondta: egyelőre nem lehet tudni, mekkorára tehető az aszály okozta kár, a felmérések ugyanis még folyamatban vannak. Földrajzi eloszlásban azonban Moldvában és a Partiumban, illetve a Bánságban okozta a legnagyobb károkat a szárazság.
„Kedden közösen a belügyminiszterrel kiadyunk egy határozatot, amely módosítja az eredeti miniszteri rendeletet. Lehetőséget biztosítunk a gazdáknak arra, hogy megváltoztassák az érintett kultúrák felhasználási besorolását például gabonáról állattenyésztésre, és hogy megkezdhessék az idő előtti betakarítást és az aszálykárt szenvedett növény megfelelő felhasználását, annak érdekében, hogy előkészíthessék a területeiket az őszi munkálatokra” – közölte a mezőgazdasági miniszter.
Kapcsolódó
Petre Daea hozzátette, a gazdák kötelesek meghagyni a szárazság által érintett növényzet 5 százalékát azért, hogy lehessen megállapítani az aszálykárt és megítélni az ezért járó állami támogatást.
„Ezzel az intézkedéssel szabadságot adunk a gazdáknak, akiknek joguk van a területalapú támogatásra is, de a Mezőgazdasági, Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnek (APIA) a szántóföldön ellenőrizve meg kell találnia a termést. Közös miniszteri rendelettel megállapítottuk, hogy a növényzetet le kell aratni, miközben a terület legalább 5 százalékát meg kell hagyni úgy, ahogy van, hogy hitelesítsük a dolgok állását” – mondta Petre Daea.
A miniszter ugyanakkor közölte, kinevezése és eskütétele után terepre indult, ahol a gazdákkal közösen győződhetett meg a mezőgazdaságot érintő szárazság okozta problémákról, illetve ahol megkezdődött az öntözőrendszerek kiépítése, ott megvizsgálják, milyen szakaszban vannak ezek a beruházások.
Kapcsolódó
A Szövetség a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért szakmai szervezet azt kéri a kormánytól, hogy július 31-ei határidővel nyilvánítsa aszály sújtotta területnek azokat a megyéket, ahol a szárazság a kultúrák több mint felét érintette.
Jelenleg megbecsülni sem lehet a károkat
Barabási Antal Szabolcs, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára a Maszolnak elmondta: egyelőre meg sem lehet becsülni, mekkora károkat okozott a szárazság.
A aszálykárok felmérése folyamatban van, várhatóan egy hét, tíz nap múlva lesz pontos adatsor arról, hogy az ország mely területén, milyen mértékben szenvedett kárt a termés. Az államtitkár ugyanakkor közölte, a gazdák jelzései alapján jól látszik már most is, hogy Moldvában, Iași és Botoșani környékén van a legnagyobb probléma, de az aszály az egész országban okoz gondokat, ahol nem működnek az öntözőrendszerek.
Mint ismert, az Európai Bizottság (EB) kifogásolta az országos helyreállítási tervben (PNRR) eredetileg szereplő, az öntözésre vonatkozó részt. Mint tavaly tavasszal a tárgyalások során elhangzott, az öntözéses mezőgazdálkodás általunk eddig ismert, hagyományos formája – a síkságokat átszelő csatornarendszer, amelyből vízpumpák segítségével öntözik a földeket – korszerűtlen és káros a környezetre, mivel hozzájárul a sivatagosodáshoz azzal, hogy a talajból kivonjuk a vizet, amelynek egy része visszakerül ugyan a talajba, de a másik része elpárolog.
Akkor az Európai Bizottság nagyon világosan elmondta: nem adnak pénzt adni olyan rendszerekre, amelyek ahelyett, hogy pozitívan hatnának a környezetre, még nagyobb mértékben károsítják azt. A megoldást a fejlettebb országokban használt, csőrendszeren keresztül vezetett víz jelenti. Ez a módszer korszerű, gazdaságosabb és környezetkímélőbb is az EB szerint.
A gazdák önerőből képtelenek lesznek az öntözőrendszerek kiépítésére, jelentette ki kérdésünkre az államtitkár, mert hatlmas értékű befektetésekről van szó. „Megpróbálunk kidolgozni egy olyan stratégiát, a közeljövőben az kell legyen az egyik első lépés, hogy állami forrásból kiépítsük az öntözőrendszereket, ez az új miniszter (a pénteken beiktatott Petre Daea – szerk. megj.) álláspontja is” – közölte Barabási Antal Szabolcs. Hozzátette: azt, hogy ezt milyen forrásokból oldják majd meg, „még nem világos”.
Az államtitkár elmondta, az erdélyi megyékben bár jobb a helyzet, mint Dél-Romániában, de itt is nehezebb a helyzet, mint az elmúlt években.
Mindenképp jelenteni kell a veszteséget
Magyar Loránd parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság alelnöke egy múlt heti közleményében úgy fogalmazott, sok megkeresés érkezik hozzá a gazdák részéről, hogy mit lehet ilyen körülmények között tenni.
A parlamenti ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére a gazdáknak jelenteniük kell az aszálykárokat hivatalos formában a helyi polgármesteri hivatalban. Nincs erre külön formanyomtatvány, mindenki maga kell megírja, milyen kár érte a szárazság miatt. Ezt a polgármesteri hivatal a prefektúrának továbbítja, és a sürgősségi helyzetekkel foglalkozó bizottság összesíti a jelentéseket.
„Mielőtt valaki legyintene, hogy ezzel semmi nem oldódik meg, azt fontos tudni, hogy aki leteszi a jelentést, ugyanúgy megkapja a területalapú mezőgazdasági támogatást, mintha jól ment volna a termelés – akkor is, ha kiszáradtak az ültetvények. Másrészt a gazdálkodók időlegesen mentesülnek az átalánydíjtól (taxa forfetara) is. Ez is egy jó esély a veszteségek csökkentésére” – idézte a közlemény a parlamenti képviselőt.
Kapcsolódó
Országos szinten a búza is megsínylette a szárazságot, mert az 5500-hoz képest most hozzávetőleg a 4000 kilogrammot éri el a hozam hektáronként, de a kukorica- és a napraforgótermés „katasztrofális”. Hozzátette: Arad, Temes, Bihar és Szilágy megyében azonban, ahol az elmúlt hetekben tíz napon keresztül 38–40 Celsius-fokot mértek mindennemű csapadék nélkül, ott nagyon megszenvedte a termés a forró nyári időt.
CSAK SAJÁT
.jpg)
