A Tanulók Országos Tanácsának képviselői szerint az ösztöndíjak odaítélésének feltételeit megváltoztató új tervezetet igazságosabbá teszi a rendszert. A múlt héten nyilvános konzultációra bocsátották az iskolai ösztöndíjak odaítélésének új módszertanát. Akkor több diákszövetség bírálta azt.

A Tanulók Országos Tanácsa szerint igazságosabb lenne az ösztöndíjakra vonatkozó, múlt héten közvitára bocsátott új feltételrendszer. Mint a Maszolon is megírtuk az egyik változás az lenne, hogy érdemösztöndíjakat a tanulmányi átlagtól függetlenül minden osztályban a diákok legjobb 30 százaléka kapná meg.

 „A Tanulók Országos Tanácsa és az Oktatásért Koalíció Szövetsége üdvözli az iskolai ösztöndíjak odaítélésének feltételeiben bekövetkezett változásokat, az új ösztöndíjtípusok bevezetését és az összegek növelését (...) Eddig az érdemösztöndíjakat egy minimális átlagküszöb elérése után ítélték oda. Ez diszkriminatív volt, mivel nem minden diáknak vannak azonos lehetőségei a családjában vagy a közösségében. (...) Az érdemösztöndíjak százalékos odaítélése előnyökkel járhatna az állami rendszerben a források igazságosabb elosztása szempontjából a kedvező társadalmi-gazdasági helyzetű és a kedvezőtlen hátterű diákok között. Emellett csökkentené a források elosztásában mutatkozó különbségeket, valamint a városi iskolák megítélését a vidéki iskolákhoz vagy a nemzeti főiskolákét a többi középiskolához képest” – áll a Tanulók Országos Tanácsa sajtóközleményében.

Eddig azok a tanulók kaptak érdemösztöndíjat, akik elérték a 9.50-es tanulmányi átlagot. A tervezet szerint az ösztöndíj odaítélésének az is lenne a feltétele, hogy a diák magaviseleti jegye 10-es legyen.

A módosítást már a 2023-2024-es tanévtől életbe léptetnék az általános és a középiskolákban is az Edupedu oktatási portál szerint. 

Az ösztöndíjak összegét emelik is az új törvény szerint: havi 200 lejről 450 lejre .
A Tanulók Országos Tanácsa szerint az új rendelet módosítása azáltal, hogy ösztönzi és elismeri az erőfeszítéseket és az osztályszintű haladást, hozzájárul a „motiváció növeléséhez” azon diákok körében, akik „soha nem lesznek képesek elérni” a 9,50-es küszöböt.

„Tekintettel arra, hogy jelenleg Romániában nem lehet minden tanuló számára egységes és objektív értékelést biztosítani, fontos, hogy a tanulók teljesítményét csak az osztálytársaikéhoz viszonyítsák” – írja a tanulók tanácsa.

Ugyanakkor az új módszertan által bevezetett változásokat „egy igazságosabb rendszer megteremtése felé tett lépésnek” tekintik, de megjegyzik, „bár ezek az intézkedések hozzájárulhatnak az oktatási rendszerben tapasztalható szegregáció csökkentéséhez, e tekintetben integrált beavatkozási intézkedésekre van szükség”.

A Tanulók Országos Tanácsa adatai szerint 2021-2022-ben az 5-8. osztályos és középiskolás diákok mintegy 35 százaléka (kb. 1 280 000-en) kapott nem szociális ösztöndíjat: érdemösztöndíjat (8,50 feletti átlaggal 369 946-an), tanulmányit (7,50-8,50 közötti átlaggal 74. 299-en) vagy teljesítményért (651-en).

A 2022-2023-as tanévben az V-XII. osztályos tanulók mintegy 34 százaléka kapott nem szociális ösztöndíjat: érdemi (9,50 felett - 268.299), tanulmányi ösztöndíjat (7,50-9,50 - 95.612) vagy a teljesítményért (9.996).

Bár a Tanulók Országos Tanácsa szerint igazságosabb lenne a tervezett feltételrendszer, a tervezet múlt heti közvitára bocsátása után több diákszövetség követelte annak módosítását, mert szerintük számos kérdőjelet vet fel.

A kifogásolók szerint, mivel a középiskolába való felvétel hierarchikusan történik épp a jó tanulókat büntetik azzal, hogy tanulmányi eredményeik ellenére nem részesülhetnek az ösztöndíjban, hiszen egy „jobb” osztályban 30 százaléknál is több diáknak lehet kitűnő osztályzata.

„Úgy gondoljuk, hogy a javaslatnak szigorúan az általános iskolában lenne értelme, ahol a tanulókat körzet szerint osztják el” – áll a közleményükben.

A szociális ösztöndíjakkal kapcsolatban kifejtik az „az oktatási minisztérium elszakadt a romániai valóságtól”. Szerintük túl kevesen részesülhetnek szociális ösztöndíjban.

„Csak olyan diákok kapnak ösztöndíjat, akiknek a szülei családtagonkénti nettó havi átlagjövedelme nem éri el a nettó minimálbér 50%-át. Így az a gyermek, akinek mindkét szülője a minimálbért keresi meg, »túl gazdagnak« minősül ahhoz, hogy részesüljön ebből a támogatásból” – szögezik le a közleményükben.