Klaus Iohannis romániai államfőt nem tekintik Mark Rutte holland miniszterelnök valódi alternatívájának a NATO főtitkári tisztség betöltésénél, sőt Iohannis önjelölésének időzítése sok szövetségi diplomatát irritált, olvasható a Financial Times és Wall Street Journal elemzésében.

A brit és amerikai gazdasági lapok szerdán a NATO főtitkári tisztség utódlásának témáját feszegették, és azt írták, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök a favorit, annak ellenére, hogy Törökország, Magyarország és Szlovákia fenntartásokat fogalmazott meg vele kapcsolatban. Klaus Iohannis jelölését „a legtöbb tagállam nem tekinti valódi alternatívának" Ruttéval szemben,írja a Financial Times, míg a The Wall Street Journal szerint Iohannis bejelentésének időzítése „sok szövetségi diplomatát irritált".
A két cikk azon a napon jelent meg, amikor Brüsszelben megkezdődik a NATO külügyminisztereinek találkozója, amelyen várhatóan Jens Stoltenberg mandátumának lejárta utáni utódlásáról tárgyalnak majd, számol be a G4Media.
A The Wall Street Journal beszámolója szerint az Egyesült Államok Julianne Smith NATO-nagyköveten keresztül februárban azt üzente, szeretné, ha a naptári év első negyedében, amennyire lehetséges, kiválasztanák az új főtitkárt. Ez a határidő már lejárt.

„Az ügy most sürgető, a szövetség vezetői azt szeretnék, ha az utódlás kérdése megoldódna mielőtt az Európai Unió a június elején esedékes európai parlamenti választásokat követően megkezdi a következő vezetői csapatának kiválasztását. A NATO vezetője hagyományosan európai, és az Atlanti-óceán mindkét oldalán attól tartanak, hogy ha a posztot nem töltik be hamarosan, az az EU vezetői posztjairól folyó tárgyalások részévé válik" – írja a The Wall Street Journal.

„2023 októberében a lemondott holland miniszterelnök, Mark Rutte – egy széles körben elismert politikus – beszállt a versenybe, miután korábban tagadta, hogy érdekelné a tisztség. Azonnal őt tartották a favoritnak. Az év elején meglepő fordulattal Klaus Iohannis román elnök is kifejezte érdeklődését a poszt iránt. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország szinte azonnal támogatásáról biztosította Ruttét. Iohannis márciusban nyilvánosan bejelentette, hogy a NATO főtitkári posztra vágyik, mondván, hogy régiójának nagyobb képviseletre van szüksége a szövetségben. A bejelentés időzítése sok szövetségi diplomatát irritált" - teszi hozzá a The Wall Street Journal.

Az amerikai lap azt is írja, hogy Magyarország nyilvánosan ellenezte Rutte megválasztását, de még nem fejezte ki, hogy támogatja Iohannist.
A brit The Financial Times a maga részéről arról számol be, hogy a NATO 32 tagállamának külügyminiszterei szerdán Brüsszelben találkoznak, hogy informális megbeszéléseket folytassanak a szövetség jövőbeli vezetőjéről. Rutténak el kell nyernie Magyarország, Szlovákia, Törökország és Románia bizalmát. „Iohannis jelöltségét a többi tagállam nem tekinti Rutte valódi alternatívájának, ami NATO-diplomaták szerint azt jelenti, hogy nyomást gyakorolnak azokra, akik nem léptek vissza, hogy a szövetség egységének nevében felsorakozzanak Rutte mögött" – írja a Financial Times.

Szintén szerdán a Le Figaro című francia lap Klaus Iohannis jelöltségéről azt írta, hogy „a legcsekélyebb esélye sincs a sikerre, még a keleti szárnyon lévő országok körében sem".
Sőt, a Le Figaro „egy NATO bennfentest" idézett, aki szerint „a bejelentés módja, az időzítés és a partnerekkel való kommunikáció hiánya azt mutatja, hogy Klaus Iohannis semmit sem értett meg a történésekből, és hogy nem rendelkezik a feladat ellátásához szükséges tulajdonságokkal".