Marcel Ciolacuval tárgyalt pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, figyelmeztette a kormányfőt arra, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezet elfogadása súlyos következményekkel járna.

A bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetről tárgyalt pénteken Marcel Ciolacu kormányfővel a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke. A testület közleménye szerint a találkozón Elena Costache figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy a jogszabályjavaslat elfogadása súlyos következményekkel járna az igazságszolgáltatási rendszerre. Emlékeztette a kormányfőt arra, hogy a törvényeknek tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás függetlenségére és a bírák jogállására vonatkozó alkotmányos előírásokat. Marcel Ciolacu biztosította a CSM elnökét arról, hogy az érveit figyelembe fogják venni a tervezet parlamenti vitáján, írta az Agerpres.

Mint arról korábban beszámoltunk, a bírák és ügyészek nyugdíjazásával kapcsolatos törvénytervezetet kedden nyújtották be a parlamentbe a kormánypártok.

A jogszabályjavaslat szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet.

A tervezet függeléke szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól 2029-ig évente hat hónappal emelkedik, és 2029-ben eléri a 49 évet és hat hónapot; 2029-től évente egy évvel emelkedik, és 2045-ben eléri a 65 évet. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő 25 év marad.

Kapcsolódó

Benyújtották a törvényjavaslatot: 65 évre emelnék a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát

Crin Antonescu kezdeményezésére kedden benyújtották a parlamentbe azt a törvényjavaslatot, amely 65 évre emelné az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát. 

nyugdíjkorhatár bírák ügyészek törvényjavaslat

A jogszabályjavaslat szerint a nyugdíj összege a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző utolsó 48 hónapban kapott havi bruttó juttatások (bér és bérpótlékok) átlagának 65 százaléka a jelenlegi 80 százalék helyett. Az összeg nem haladhatja meg a nyugdíjba vonulás időpontját megelőző hónapban kapott nettó jövedelmet. A törvénytervezetet a kormánykoalíció vezetői – Marcel Ciolacu, Cătălin Predoiu, Kelemen Hunor és Varujan Pambuccian – kezdeményezték.

A Romániai Bírák Fóruma szerdán már figyelmeztetett, hogy a jogszabály több mint ezer bíró azonnali nyugdíjba vonulásához vezethet.