Lucian Pahonțu 21 éve vezeti a román állami vezetők védelméért felelős titkosszolgálatot, miközben hivatalos életrajzából kimaradt, hogy a kommunista Securitate csapatainak tisztje volt. Az oknyomozó médium által feltárt iratok szerint a forradalom kiterősekor a bukaresti tüntetők ellen kivezényelt alakulat egyik szakaszát vezette.

A Recorder által feltárt katonai iratok szerint Lucian Pahonțu 1989. december 21-én az Intercontinentalnál bevetett karhatalmi egységek egyik szakaszának volt a parancsnoka. Egykori bajtársa arról is beszélt, hogy fél évvel később együtt vettek részt az Egyetem téri tüntetők erőszakos eltávolításában. A román és külföldi állami vezetők személyi védelméért felelős Védelmi és Őrzési Szolgálat (Serviciul de Protecție și Pază - SPP) jelenlegi vezetője nem adott érdemi választ a Recorder kérdéseire. Az újonnan előkerült dokumentumok ugyanakkor tizennyolc év után kimozdíthatják a holtpontról a vele kapcsolatos hivatalos vizsgálatot.

Pahonțu 2005 decembere óta vezeti Románia egyik legzártabban működő állami intézményét, az államfő és más közjogi méltóságok személyi védelmét ellátó titkosszolgálatot, és ezen az sem változtatott, hogy 2024 novemberében tartalékállományba helyezték, mivel polgári alkalmazottként továbbra is megtarthatta tisztségét. A Recorder levéltári iratokra, ügyészségi dokumentumokra és egykori bajtársak vallomásaira támaszkodó feltárása azonban most arra világított rá, hogy a több mint két évtizede hivatalban lévő tábornok nyilvános életrajzából éppen katonai pályafutásának legkényesebb, az 1989-es forradalmat közvetlenül megelőző és követő időszaka maradt ki.

Az előkerült dokumentumok szerint Pahonțu 1987 és 1990 között a Securitate fegyveres alakulataihoz tartozó, Bukarest Băneasa városrészében működő 0305-ös katonai egységnél szolgált szakaszparancsnokként. A kommunista állambiztonság e militarizált belügyi csapatai 1986-tól közvetlenül az Állambiztonsági Főosztály alárendeltségébe tartoztak, feladataik pedig nem korlátozódtak a létesítmények őrzésére és a híradás biztosítására, mert szükség esetén a rendszer elleni megmozdulások elfojtására is bevethették őket. Pahonțu hivatalos önéletrajza ezzel szemben mindössze annyit közöl erről az időszakról, hogy a Belügyminisztérium híradó alakulatánál szolgált, miközben hallgat egységének nevéről, szervezeti hovatartozásáról és azokról a feladatokról is, amelyekre 1989 decemberében kivezényelték.

Kapcsolódó

Kelemen Hunor: három évtizede elmarad a titkosszolgálatok valódi reformja Romániában

Az RMDSZ elnöke szerint a rendszerváltás óta egyetlen államfő sem hajtotta végre azokat a reformokat, amelyek korszerűbbé és átláthatóbbá tehették volna a szolgálatok működését.

titkosszolgálat Securitate

Amikor 1989. december 21-én a Nicolae Ceaușescu támogatására, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának bukaresti székháza elé összehívott nagygyűlés nyílt rendszerellenes tiltakozásba fordult, a 0305-ös katonai egységet is azok közé a fegyveres alakulatok közé vezényelték, amelyeknek a tüntetés megfékezése és a belváros lezárása volt a feladatuk. Estére az Intercontinental szálloda közelében a tiltakozók barikádot emeltek, velük szemben pedig harckocsikat, páncélozott szállítójárműveket és éles lőszerrel ellátott katonákat vonultattak fel, így a főváros központja néhány óra alatt egy politikai nagygyűlés helyszínéből a diktatúra elleni felkelés és az arra adott fegyveres megtorlás színterévé vált.

Pahonțu jelenlétét két katonai jelentés is dokumentálja, mindkettő név szerint említve a fiatal hadnagy parancsnoksága alatt álló szakaszt, amely Gheorghe Rădulescu őrnagy beszámolója szerint sisakkal, pajzzsal, lőfegyverrel és éles lőszerrel felszerelve érkezett az Egyetem tér és az Intercontinental körzetébe, hogy ott egy másik alegységet felváltson. Későbbi vallomásában maga Pahonțu is megerősítette, hogy este tíz óra körül kapcsolódott be a műveletbe, és hajnali kettőig a helyszínen maradt, ugyanakkor azt állította, hogy szakasza csupán a lezárást biztosító sorfalban állt, miközben előttük a román hadsereg katonái és páncélozott járművei figyelmeztető lövéseket adtak le; közlése szerint sem ő, sem a parancsnoksága alatt álló katonák nem kerültek közvetlen kapcsolatba a tüntetőkkel.

Az éjszakai megtorlás 48 ember életét követelte

Az ugyanabban az alakzatban szolgáló tisztek vallomásai azonban több ponton ellentmondanak Pahonțu változatának, mivel Ion Alecu alezredes jelentése szerint emberei csak nagy nehézségek árán tudták feltartóztatni a tüntetőket, Gheorghe Rădulescu őrnagy pedig arról számolt be, hogy a barikád áttörése után nem húzódtak vissza járműveikhez, hanem parancsot kaptak a környező metrólejárók lezárására. Radu Grigoraș, aki akkor Pahonțuval ugyanabban az egységben szolgált, a Recordernek jóval részletesebben idézte fel az éjszakát: elmondása szerint jelen voltak a barikád felszámolásánál, az elfogott tüntetőket teherautókra rakták, majd a tűzoltókkal együtt részt vettek az utca lemosásában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy saját egységük nem használt lőszert.

Az oknyomozó portál által idézett adatok szerint az éjszakai megtorlás 48 ember életét követelte, 150-en megsebesültek, további 1245 tüntetőt pedig megvertek és őrizetbe vettek. A fennmaradt dokumentumok alapján biztosan megállapítható, hogy Pahonțu az elnyomásra kivezényelt erők egyik szakaszparancsnokaként a helyszínen tartózkodott, abból azonban nem következik, hogy személyesen fegyvert használt, bárkit bántalmazott volna; az egyes halálesetekért, sebesülésekért és bántalmazásokért felelős katonák azonosítása a katonai ügyészség több évtizedes vizsgálatai ellenére sem történt meg.

Az 1989 decemberében történtek mellett Pahonțu neve fél évvel később, az Egyetem téri antikommunista tiltakozás erőszakos felszámolásával kapcsolatban is felbukkan, amikor egysége ismét az államhatalom oldalán, a rendszer ellen tiltakozó civilekkel szemben lépett fel. A korábbi Securitate-csapatokat 1990 elején Őrző és Rendfenntartó Csapatok néven szervezték át, a névváltoztatás mögött azonban a szervezeti felépítés és a személyi állomány jórészt érintetlen maradt, így Pahonțu is ugyanabban a băneasai egységben folytatta szolgálatát. Amikor az államvezetés június 13-án hajnalban elrendelte a hetek óta tartó Egyetem téri tiltakozás felszámolását, ezek az alakulatok már a Zsil-völgyi bányászok Bukarestbe érkezése előtt megkezdték a tér kiürítését, valamint a tüntetők őrizetbe vételét.

Radu Grigoraș 2007-ben, a bányászjárás ügyében eljáró katonai ügyészek előtt részletesen beszámolt arról, hogy egysége június 13-án hajnalban gumibotokkal, pajzsokkal és lőszer nélküli géppisztolyokkal felszerelve hatolt be az Egyetem téren felállított sátrak közé, ahol az ellenálló tüntetőket megütötték, majd teherautókon a Bukarest melletti Măgurele laktanyájába szállították. Grigoraș a bevetésben részt vevő tisztek között név szerint megemlítette Pahonțut, akiről azt vallotta, hogy június 13-án és 14-én az Egyetem tér körzetében teljesített szolgálatot, a Recordernek pedig később azt is megerősítette, hogy együtt vettek részt a kiürítésben, amelynek során gumibotokat használtak, a tiltakozókkal szemben pedig fizikai erőt alkalmaztak. Az oknyomozó portál ugyanakkor nem talált olyan vallomást a bányászjárás dossziéjában, amelyben Pahonțu maga számolt volna be az 1990. júniusi eseményekben játszott szerepéről.

Az ügy tisztázása érdekében a Recorder kilenc részletes kérdést intézett Pahonțuhoz, egyebek mellett arra várva választ, hogy miért hiányzik nyilvános életrajzából a Securitate csapatainál töltött idő, és milyen feladatokat hajtott végre az 1989. decemberi forradalom, illetve az 1990. júniusi Egyetem téri fellépés idején. A megkeresésre a román állam legfőbb vezetőinek személyi védelmét ellátó Védelmi és Őrzési Szolgálat adott írásos választ, amely azonban egyik konkrét kérdésre sem tért ki, hanem arra szorítkozott, hogy Pahonțu belügyi pályafutása kizárólag híradástechnikai feladatokból állt, teljes tevékenysége megfelelt a hatályos törvényeknek és katonai szabályzatoknak, kinevezései előtt pedig az illetékes intézmények minden alkalommal alapos ellenőrzést végeztek.

Băsescu távozást sürget, az átvilágítás folytatódik

Az ügy politikai súlyát növelte, hogy Traian Băsescu, aki 2005-ben személyesen nevezte ki Pahonțut a Védelmi és Őrzési Szolgálat élére, a HotNewsnak adott interjújában nagy meglepetésnek nevezte a Recorder által feltárt információkat, és úgy fogalmazott, hogy egykori kinevezettjének ideje lenne végleg nyugdíjba vonulnia. A volt államfő ugyanakkor különbséget tett Pahonțu dokumentumokkal igazolt jelenléte és személyes felelősségének bizonyíthatósága között, hangsúlyozva, hogy senki sem állítja róla, hogy saját kezűleg lőtt volna a tüntetőkre, a nyilvánosságra került adatok ismeretében azonban rendes körülmények között elveszítené tisztségét. A döntés jelenleg Nicușor Dan államfő kezében van, aki már 2025 júniusában intézményi értékelést ígért, amikor arról kérdezték, mennyiben egyeztethető össze a demokratikus ellenőrzés követelményeivel, hogy ugyanaz a személy két évtizeden át vezessen egy különleges állami szolgálatot, Pahonțu helyzetében azonban azóta sem történt változás.

A Recorder és a Snoop feltárásai közben a Securitate Irattárait Vizsgáló Országos Tanács előtt 2008 óta húzódó ellenőrzést is kimozdították a holtpontról. Mădălin Hodor, a testület alelnöke elmondta, hogy a vizsgálat egy magánszemély beadványa nyomán indult el, miután a Pahonțu kinevezésekor szükséges saját felelősségű nyilatkozat nem érkezett meg a tanácshoz, az irattárakat őrző állami intézmények pedig hosszú éveken keresztül csupán a tábornok egykori szolgálati helyét erősítették meg, anélkül hogy tevékenységéről érdemi részleteket közöltek volna. A két oknyomozó portál újabb megkereséseire azonban ezúttal minden korábbinál részletesebb válaszok érkeztek, amelyek alapján a tanács szakértői ismét érdemben vizsgálhatják Pahonțu kommunista állambiztonsági pályafutását.

Az eljárás határainak megértéséhez lényeges, hogy a tanács nem az 1989. decemberi vérengzés vagy az 1990. júniusi erőszak büntetőjogi felelőseit keresi, mivel ez a katonai ügyészség feladata, hanem azt vizsgálja, végzett-e Pahonțu a kommunista állambiztonság tagjaként olyan konkrét tevékenységet, amely alapvető jogok és szabadságok korlátozásával járt. Hodor ezért óvatosságra intett, arra hivatkozva, hogy önmagában a Securitate fegyveres alakulatainál teljesített szolgálat még nem elegendő annak kimondásához, hogy valaki politikai rendőrségi tevékenységet végzett, az új dokumentumok elemzésének befejezése után azonban az ügy végre a tanács döntéshozó testülete elé kerülhet. Miközben a tizennyolc éve lezáratlan ellenőrzés most ismét előrehaladhat, Pahonțu továbbra is a román állam legfőbb vezetőinek személyi védelmét ellátó szolgálat élén marad.