A kiemelkedően sikeres emberek hét szokására épülő oktatási mintát igyekszik megvalósítani a Bizalom iskolája nevű projekt Romániában, amelyet az ország 37 megyéjében összesen 284 oktatási intézményében próbálnak gyakorlatba ültetni.

Mihai Zoican, a Bizalom Iskolája program igazgatója a Maszolnak elmondta, a program a Bizalom Iskolája Egyesület kezdeményezésére indult azzal a céllal, hogy a romániai iskolákat olyan közösségekké alakítsa, amelyek bizalomra, tiszteletre és együttműködésre épülnek. A programot a kolozsvári Transylvania College oktatási modellje ihlette, amely a tanulás mellett a diákok szociális és érzelmi készségeinek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet.

A cél az, hogy ezt a modellt az állami oktatásban is alkalmazhatóvá tegyék 

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem szakirányú kutatóközpontja (Work and Organizational Psychology Research Center) által végzett felmérésben megállapították, hogy a romániai állami oktatásban az egyik legnagyobb probléma a bizalomhiány. Mihai Zoican elmondása szerint a program irányelve hogy a diákok ne csak tanulmányi sikereket érjenek el, hanem érzelmileg is fejlődjenek és megtanuljanak felelősséget vállalni önmagukért és társaikért is. A pedagógusok pedig a tantárgyközpontú oktatás helyett törekedjenek arra, hogy diákközpontú, a tanulók igényeire szabott módszerekkel tanítsanak. 

Minden diák számít

A programvezető szerint nagyon fontos a jó iskolai környezet megteremtése. A pedagógusok ne büntessenek, hanem magyarázzák meg, hogy miért helytelen egy-egy cselekedet. A diákok önbizalmának rombolása helyett a fejlődést célzó önkifejezés lehetőségeit teremtsék meg számukra. A közösségépítésre is hangsúlyt kell fektetni – mondta Mihai Zoican. A kiközösítés és széthúzás helyett a közösségi kapcsolatok erősítésére törekednek.

A változás az egyének szintjén kezdődik

„Ha a felnőttek jól érzik magukat, a gyerekek is jól lesznek. Ezért a program főként tanároknak, iskolai alkalmazottaknak és vezetőknek kínál képzéseket, hogy erősítsék a közösségeket és fejlesszék oktatási módszereiket” – fejtette ki. Az általuk kínált oktatási modellek közé tartozik:

• A Leader in Me, amely segít a diákoknak fejleszteni a vezetői készségeiket, erősíti a bizalmat az iskolai közösségben és javítja a tanulmányi eredményeket;
• „Helyreállító” megközelítések, amelyek segítenek a kapcsolatépítésben és annak fenntartásában, valamint abban, hogy a diákok és tanárok hatékonyan kezeljék a konfliktusokat; 
• A Gyermek megismerése és megértése program abban segíti a tanárokat, hogy jobban megértsék a diákok érzelmeit és azokat a kihívásokat, amelyekkel nap mint nap szembesülnek, így hatékonyabban tudnak együttműködni a szülőkkel a gyermek fejlődése érdekében.
• Az „Emlékezetes” leckék képzés segít a pedagógusoknak abban, hogy izgalmas és hatékony tanítási módszereket alkalmazzanak, amelyekkel minden diák aktívan részt vehet a tanulásban és folyamatosan fejlődhet.

A programhoz évente új állami iskolák csatlakozhatnak. A 2025/2026-os tanévre már elindult az új iskolák toborzása, és az érdeklődő iskolaigazgatóknak, pedagógusoknak vagy szülőknek egy online űrlapot kell kitölteniük. 

A nem formális oktatás rugalmasabb

A nem formális oktatás rugalmasabb, és lehetőséget biztosít a tanulási élmény testreszabására, így az ismeretek elsajátítását és a közösségvállalási készségeket egyaránt fejleszti. A diákok saját tapasztalatuk alapján építhetik kapcsolataikat és fejleszthetik önbizalmukat. 

„Sokat tanulunk azoktól a tanároktól, akikkel együtt dolgozunk annak érdekében, hogy az általunk kínált lehetőségek minél jobban megfeleljenek az elvárásoknak és sikerüljön megváltoztatni az állami iskolákban jelenleg alkalmazott felfogást és módszereket” – tette hozzá Mihai Zoican.

Kézzelfogható eredmények

„A program sikeressége szempontjából egy szívünkhöz közel álló példa a zilahi Dobrin Gimnázium, ahol Delia Petran igazgató, aki az egyik legelhivatottabb és leglelkesebb résztvevője a programnak, olyan megoldásokat talált diákjaik számára, amelyek vonzóvá tették az iskolát. Ennek eredményeként az iskolai lemorzsolódás aránya hozzávetőleg húsz százalékról nulla százalékra csökkent” – számolt be Mihai Zoican.

A program sikerességét egyébként három fő tényező alapján mérik: 

• A képzéseken való részvétel: hány tanár vesz részt az egyesület által szervezett eseményeken és képzéseken;
• A tanult gyakorlatok alkalmazása: mennyire épülnek be az új módszerek a tanításba;
• A közösségi visszajelzések: diákok, tanárok és szülők véleménye a program hatásairól.

„A cél, hogy 1200 állami iskolát vonjunk be a programba 2030-ig, ami a tanintézmények 20 százalékát jelentené. Hiszünk abban, hogy ekkora lefedettséggel a pozitív változás önállóan is tovább terjed majd a romániai oktatásban” – fejtette ki.

Stephen R. Covey: A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása

Maros megyében 8 tanintézmény kapcsolódott be a programba. A Gernyeszegi Teleki Domokos Általános iskola programfelelőse, Antal Ibolya a Maszol megkeresésére elmondta, a Bizalom iskolája az életre neveli a diákokat. Stephen R. Covey hét alapelve alapján alkalmazzák a tanultakat.

1. Légy proaktív! – Vállalj felelősséget az életedért, és ne a külső körülmények határozzák meg a döntéseidet.
2. Már a kezdetkor lásd a célt! – Határozd meg, mi a legfontosabb számodra, és tetteidet ennek megfelelően irányítsd.
3. A fontos dolgokat tedd az első helyre! – Ne a sürgős, hanem a valóban lényeges feladatokra koncentrálj.
4. Törekedj a kölcsönös győzelemre! – Keresd azokat a megoldásokat, ahol mindenki nyer.
5. Először a másikat értsd meg, aztán értesd meg magad! – Az empatikus hallgatás kulcsfontosságú a hatékony kommunikációhoz.
6. Használd ki a szinergiákat! – Az együttműködés révén a csapatmunka és a kapcsolatok hatékonysága növekszik.
7. Élezd meg a fűrészt! – Rendszeresen újulj meg fizikai, szellemi, társas és lelki szinten is.

Antal Ibolya közölte, drámajátékokat szerveznek, amelyek keretében a diákok elmondhatják azt is, hogy melyik társukban, melyik tanárban bíznak meg a legjobban. Hozzátette, úttörőkként kiharcolták, hogy a programban résztvevő magyar tannyelvű iskolák számára magyar nyelvű ismertető anyagot biztosítsanak a szervezők, így mindenki számára hozzáférhető. Elmondta, amennyiben igénylik, folyamatos segítséget kapnak. A program platformjára feltölthetik lecketerveiket vagy azokat a „naplókat”, amelyet a diákok írnak. 

„Nem elég az, hogy jó körülmények legyenek az iskolában, nem elég az, hogy jól képzett pedagógusok legyenek, nem elég a diákok képessége, nem elég a szülők hozzáállása, ha mindez nem működik” – hangsúlyozta. Hozzátette, az öt- vagy hároméves periódus végén felmérik az elért eredményeket és közösen kiértékelik. Nem elég a program idején betartani az előírásokat, azokat a későbbiekben is fenn kell tartani, mert a motiváció nagyon hamar elillan – tette hozzá a programfelelős.

Kapcsolódó

Közvitán a kerettanterv: özönlenek a bírálatok, a megoldások kevésbé

A közvita során a megoldásokat kell keresni, nem elég, ha csak a vélt vagy valós működési zavarokra hívják fel a figyelmet, mutat rá az oktatási minisztérium képviselője.  

kötelező tantárgy kerettanterv közvita oktatás iskola