A hivatalos adatok mintegy 20 ezer romát tartanak nyilván Hargita megyében, akiknek a fele szegregált környezetben, mélyszegénységben él. Pénteken sajtótájékoztató keretében ismertették Hargita Megye Tanácsa mélyszegénységi munkacsoportjának 2021-es tevékenységét, valamint idei terveit.

A sajtó munkatársai számára ismertették Hargita Megye Tanácsa mélyszegénységi munkacsoportjának elmúlt évi tevékenységét és 2022-es terveit pénteken Csíkszeredában. Az eseményen András Lóránd, a munkacsoport koordinátora köszöntötte a megjelenteket, majd négy kérdéssel indította a találkozó érdemi részét.

„Az a kérdés, hogy közös ügy a romák kérdése Hargita megyében? A mélyszegénység roma ügy? A mélyszegénységben élő emberek, azok romák? Minden roma mélyszegénységben élő?" – sorolta András Lóránd, majd visszatekintett a mélyszegénységi munkacsoport 2020 novemberi megalakulása óta eltelt időszakra. Mint kiemelte, a szegénység olyan veszély, amelybe függetlenül az etnikai hovatartozástól bárki könnyen belekerülhet. Mint elmondta: a munkacsoport azt tűzte ki céljául, hogy felméri a Hargita megyei helyzetet, majd ennek eredményeire alapozva valamilyen tervet, stratégiát készít. E folyamatnak első lépéseként egy átfogó kutatást végeztek.

András Lóránd kitért arra, hogy a 2021-es év egy részét meghatározta a munkacsoport szempontjából is a januárban történt csíksomlyói tűzeset. „A krízisintervenciós munka koordinálásával kezdtünk el dolgozni, amiben a legfontosabb részünk a partnerség felállítása volt. Ez azt jelenti, hogy a civil szférát, a politikumot és a szakmai berkeket próbáltuk egy asztalhoz ültetni és kidolgozni együtt olyan beavatkozási tervet, amilyenre a környéken még nem igazán került sor” – részletezte a szakember.

Miután a Somlyó 33-ban történt tűzesetet követően kialakult egy rendszer a károsultak ellátásában, a munkacsoport háttérbe vonult, és azt vállalta, hogy folyamatmenedzsmenttel fog foglalkozni, valamint a fedél nélkül maradottak ideiglenes otthonául szolgáló Erőss Zsolt Arénában dolgozó szakemberek kiégésének megelőzésével és annak szakmai koordinációjával. Emellett elindult egy konzultációs folyamat, amelynek során körbejárták a megyét, felkeresték a mélyszegénységben érintett településeket, fókuszcsoportos mélyinterjúkat készítettek, és egyéni beszélgetések is zajlottak. Mindezt annak érdekében tették, hogy pontos képet kapjanak a problémáról Hargita megyében – elevenítette fel András Lóránd. A tapasztalatok felhasználásával egy részletes tanulmány készült el, amelyből kiderültek a problémakörre vonatkozó alapinformációk.

83 romatelepet tartanak számon

András Lóránd a felmérés eredményeivel kapcsolatosan elmondta: Hargita megyében mintegy 20 500 roma él, amelynek közel fele szegregált környezetben, telepeken lakik. „Ez 83 szegregátumot, romatelepet jelent Hargita megyében. Ezeknek 24 százaléka Székelykeresztúr térségében, 21 százaléka Sóvidéken, 7 százaléka Székelyudvarhely térségében, 11 százalék pedig az alcsíki zónában található, a fennmaradó 37 százalék pedig elosztva a megye többi térségében” – részletezte a szakember.

A munkacsoport 2021-es tevékenységei között András Lóránd megemlítette még a különböző rendezvények szervezését: a romák nemzetközi napját, a mélyszegénység-konferenciát, valamint a Dream Road nemzetközi projektet is.

A 2022-re vonatkozó tervekről a munkacsoport vezetője elmondta, az elkészült tanulmányt szeretnék kiegészíteni valamilyen vizuális anyaggal is, emellett szeretnék létrehozni a Hargita megyei roma fórumot és bevonni a romákat a közös tervezésbe és arra szeretnék ösztönözni őket, hogy fogalmazzák meg saját javaslataikat. Szeretnének továbbá mind gyermekek, mind felnőttek számára digitális kompetencia-fejlesztő projekteket indítani, hangzott el.

„Sokan megjegyezték, hogy a roma kérdés megoldása nem Hargita Megye Tanácsának feladata, ez így igaz, ez egy általunk felvállalt témakör és folyamatosan keressük a megoldásokat. Mi esélyt adtunk ezeknek az embereknek, alkalmaztuk útépítő cégünkhöz. Hargita megye Tanácsának idei költségvetése, mely ma kerül elfogadásra, nyitott a mélyszegénység témakörére, a polgármestereinknek is azt közvetítem, hogy tegyék le igényeiket a mélyszegénységben élők felzárkóztatására” – mondta el az eseményen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Strukturális egyenlőtlenség

A Hargita megyei mélyszegénységben élő közösségek szocio-gazdasági helyzetét bemutató tanulmány részleteit Kiss Tamás és Sólyom Andrea szociológusok mutatták be. A különböző módszerek kombinálásával elkészült felmérésről Kiss Tamás elmondta: a vizsgálat kiindulópontja az volt, hogy Székelyföldön, illetve bárhol máshol Romániában a romák és nem romák viszonyát nagyon mély, strukturális egyenlőtlenség jellemzi.

„Ez azt is jelenti, hogy a szegénységben élő, marginális rétegek között nagyon nagymértékben felülreprezentáltak a romák” – szögezte le a szakember. Hozzátette: a romák esetében nagyon kevés saját intézményrendszer áll a rendelkezésre, így a többség által dominált intézményeket kénytelenek használni. A szakemberek felvázolták a székelyföldi roma közösség erős rétegezettségét, valamint a legkiemelkedőbb problémákat, valamint igyekeztek a lehetséges megoldásokat is bemutatni. Zárásként elhangzott: a mélyszegénység alapvető jellemzőiben nincs különbség az ilyen helyzetben élő romák és nem romák között.