Indul a sepsiszentgyörgyi mélyszegénységben élőket felzárkóztató program
Az Őrkő negyedben csatorna- és vízhálózatot, utat, parkot, sportpályát, óvodát és vizesblokkot építenek, de felhúznak a városban 50 házat és felújítanak 32 lakrészt is – ez csak néhány a hétfőn ismertetett konkrét intézkedés közül, amelyekkel felszámolnák a mélyszegénységet Sepsiszentgyörgyön.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata komolyan gondolja a mélyszegénységben élő közösségek felzárkóztatását, azt nem valami hóbortként kezelik, bár a városban sokan vannak, akik nem hiszik, hogy fel lehet számolni a jelenséget, vagy nem föltétlenül támogatják, hogy erőforrásokat fordítsanak ezeknek a közösségeknek a felzárkóztatására – jelentette ki Antal Árpád polgármester hétfőn a Sepsi GAL nevű akciócsoport programindító rendezvényén.
Mint arról beszámoltunk a sepsiszentgyörgyi önkormányzatból, civil szervezetekből, vállalkozókból és magánszemélyekből álló akciócsoportja az országban elsőként adott le pályázatot egy 7 millió euró értékű intézkedéscsomag támogatására, amit a következő 6 évben kell megvalósítani. Ennek célja, hogy rehabilitálják a marginalizált városi területeket és felzárkóztassák a mélyszegénységben és kirekesztettségben élőket, segítsék a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket, megoldják a lakhatási, oktatási és egészségügyi problémáikat, összefogják az erre irányuló civil kezdeményezéseket és hozzájáruljanak a mélyszegénységben élőkkel szembeni sztereotípiák lebontásához.
Egy tanulmányban Sepsiszentgyörgy területén három marginalizált zónát azonosítottak be: az Őrkő roma negyedet, a Csíki negyed egy részét és a városhoz tartozó Szépmezőt. A háromszéki megyeszékhely három marginalizált zónájában 3256 mélyszegénységben élő személyt azonosítottak be. A 2023-ig tartó projekt során az a cél, hogy közülük legalább 1050 személyt kiemeljenek ebből az állapotból – megoldják lakhatási problémáikat és a munkahelyhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket –, azaz legalább ennyi családot érint pozitívan a kezdeményezés. Ugyanakkor azt is el szeretnék érni, hogy a sepsiszentgyörgyi lakosság többi része ne veszélyforrásként, hanem partnerként tekintsen ezekre a közösségekre.
Sepsiszentgyörgy alpolgármestere, Tóth Birtan Csaba, a Sepsi GAL akciócsoport vezetőségének tagja hozzátette: fontosnak tartja, hogy a mélyszegénységben élő sepsiszentgyörgyi közösségeket közelebb hozzák a város többi lakójához, ehhez viszont sok előítéletet és sztereotípiát kell lebontani. Ez azért fontos, mert anélkül, hogy a közösségek közelítsenek egymáshoz önmagában az infrastruktúra fejlesztéseknek nem sok értelme lenne.
Veres Nagy Tímea, a Sepsi GAL akciócsoport ügyvezetője a programindítón elmondta, hogy jövő évben, három fordulóban – februárban, áprilisban és júniusban – írnak ki pályázatokat a 7 millió euró értékű felzárkóztatási stratégia elemeinek kivitelezésére, így ezek megvalósítása várhatóan 2020-ban kezdődik, és 2023 októberéig kell befejezni.
Út, csatorna, óvoda
A pályáztató akciócsoport vezetője szerint infrastrukturális beruházásként az Őrkő negyedben csatorna és vízhálózatot, utat, parkot, sportpályát, óvodát és vizesblokkot építenek, de az Őrkő negyedben és Szépmezőn felhúznak 50 házat és felújítanak 32 lakrészt. Közösségi központokat építenek az Őrkőn, a Csíki negyedben és Szépmezőn is. Emellett az Őrkőn 126 lakás tulajdonjogának tisztázásához adnak jogi segítséget. Az Őrkőn 600, a Csíki negyedben 300 és Szépmezőn 150 személyt tanítanának meg írni és olvasni, képeznének valamilyen szakmára és helyeznék el őket valamilyen munkahelyen. A három zónában további mintegy 1000 személyt részesítenek szociális szolgáltatásokban. Ugyanakkor több kommunikációs kampányt is lebonyolítanak, amely révén a diszkriminációt szeretnék csökkenteni.
Antal Árpád polgármester rámutatott: az Őrkő, a Csíki negyed és Szépmező problémája nem csak az ott élőké, hanem az egész városé. Arra kérte a programindítón részt vevő civil szervezetek, intézmények képviselőit, akik ezen a területen az elmúlt években már tapasztalatot gyűjtöttek, hogy tegyék félre kudarcélményeiket és csak a sikereikre építsenek, hiszen tudatában vannak, hogy a mélyszegénységben élők felzárkóztatásában kis lépésekben lehet előre haladni, szinte lehetetlen egyszerre nagy eredményt felmutatni. Ezt a problémát tehát nem lehet megoldani egy-két éven belül, hanem a következő évtizedekre kell tervezni.
A polgármester elmondta: az önkormányzat anyagi lehetőségeit meghaladja az a sok feladat, amit ezekért a közösségekért kell tenni, ezért üdvözlendő, hogy amikor fél évig Magyarország vezette az Európai Bizottságot, bevitte a roma felzárkóztatást mint ebben a költségvetési ciklusban megpályázható programot. Reméli, hogy a következő fél évben, amikor Románia vezeti az Európai Bizottságot még ráerősítenek arra, hogy a migránsok integrációjára szánt euró milliárdokhoz hasonló összeg kerüljön be a következő uniós költségvetésbe a roma integrációra is.