Így számolnák fel Sepsiszentgyörgyön a mélyszegénységet
Mintegy 7 millió eurót költenek Sepsiszentgyörgyön a mélyszegénység megszüntetésére és az elszigetelten élő közösségek felzárkóztatására, jelentette be csütörtökön Antal Árpád polgármester. A pénzt a helyi önkormányzat, több civil szervezet, vállalkozás és magánszemély összefogásával létrehozott Sepsi GAL nevű akciócsoport pályázta meg.
Legfontosabb cél, hogy a következő hat évben rehabilitálják a marginalizált városi területeket, felzárkóztassák a mélyszegénységben és kirekesztettségben élőket, segítsék a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket, megoldják a lakhatási, oktatási és egészségügyi problémáikat, összefogják az erre irányuló civil kezdeményezéseket és hozzájáruljanak a mélyszegénységben élőkkel szembeni sztereotípiák lebontásához. A Sepsi GAL Egyesület alapítótagjai a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, a Máltai Szeretetszolgálat, az Esély- Lelki Egészségvédő Egyesület, az Amenkha Romák Egyesülete, a Caritas, a Femild Baiunvest kft és két magánszemély.
Három elszigetelt közösség él Sepsiszentgyörgyön
Egy marosvásárhelyi szakértői csapat bevonásával Sepsiszentgyörgy területén három marginalizált zónát azonosítottak be: az Őrkő roma negyedet, a Csíki negyed egy részét, és a szintén a városhoz tartozó Szépmezőt. „Évekkel ezelőtt az őrkői roma negyedet elválasztó betonfal lebontása kapcsán zajló viták során megfogalmaztuk, hogy fontos a fizikai fal lebontása is, de még fontosabb a közösségeket elválasztó láthatatlan falak lebontása” –mutatott rá csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Emlékeztetett, hogy tavaly decemberben lebontották azt a mintegy 200 méteres betonfalat, amely hosszában választotta ketté a Váradi József utca felső szakaszát – a romák házait a tömbháznegyedtől. A most induló programmal pedig elindulhat a közösségeket elválasztó láthatatlan fal lebontása is.
Cél, hogy átalakuljanak a mélyszegénységben élők elszigetelt közösségei és a lakosság többi része ne veszélyforrásként tekintsen rájuk, hanem partnerként, lehetőségként. A polgármester szerint a város három marginalizált zónájában 3256 mélyszegénységben élő személyt azonosítottak be, és a projekt során céljuk, hogy közülük legalább 600 személyt kiemeljenek ebből az állapotból – megoldják lakhatási problémáikat és a munkahelyhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket-, azaz legalább ennyi családot érint pozitívan a kezdeményezés.
Antal Árpád szerint megvan a forgatókönyv és a vízió a céljuk eléréséhez. Egyrészt szeretnék a mélyszegénységben élők képzésével és munkahelyhez való juttatásával elérni azt, hogy megváltozzon az eddigi modell, vagyis a gyerekek azt lássák, hogy szüleik reggel felkelnek és munkába mennek, lássák azt, hogy akkor lehet haladni ha iskolába járnak és dolgoznak, nem karba tett kézzel várják a segélyeket.
Ezeket tervezik a mélyszegénység felszámolására
Az Őrkő esetében cél az, hogy megszüntessék a romák által lakott városrész „zsáknegyed” jellegét, utat építenek, amely révén felszámolják a jelenlegi bezártságot. A mintegy 2,7 kilométernyi útszakasz a városból indul és összeköti majd az Őrkő roma negyedet a Sugásfürdő fele vezető úttal, számolt be Tóth Birtan Csaba alpolgármester, az akciócsoport vezetője, aki szerint az Őrkő negyedben a házak között kialakult nyomvonalak mentén modern utat építenek. Emellett 50 szociális lakást építenek a mélyszegénységben élők számára. Bővítik az Őrkő negyedi roma közösségi házat és tevékenységét.
A Csíki negyedben közösségi központot alakítanak ki egy tömbház földszintjén lévő két üzlethelyiség helyén, ahol foglalkoztatottsági, szociális és oktatási szolgáltatásokat végeznek. Szépmezőn pedig épületfelújításokat terveznek, hiszen az ott élők többsége önkormányzati tulajdonban lévő lakásokban él. Tóth Birtan Csaba szerint a mélyszegénységben élők foglalkoztatottságának elősegítésére, de akár cégalapításra is 1 millió eurót szeretnének költeni.
Veres Nagy Tímea, a Sepsi GAL akciócsoport ügyvezetője hozzátette: stratégiájuk része egy erős kommunikációs pillér is, amellyel a sztereotípiák lebontásához szeretnének hozzájárulni, azt szeretnék ha a lakosság többsége az ügy mellé állna, és támogatná a programot. Az ügyvezető szerint az akciócsoport által megnyert összeget a Leader programhoz hasonló módon a maguk során megpályáztatják, azaz stratégiába foglalt egy-egy célkitűzés megvalósítására civil szervezetek vállalkozások pályázhatnak majd.