Sepsiszentgyörgyön felszámolnák a mélyszegénységet
Az Őrkő negyed és Szépmező lakótelep mélyszegénységben élő közösségét próbálja felzárkóztatni a sepsiszentgyörgyi önkormányzat.
Tervek szerint erre a célra az Európai Unió 2014 - 2020-as költségvetési ciklusában, a hátrányos helyzetben levő közösségek felzárkóztatására kiírt programok keretében hívnának le pénzeket. Ehhez azonban szükséges egy előzetes fejlesztési stratégia és egy helyi fejlesztési egyesület, amely lebonyolítja majd a pályázatot, tájékoztatta a Maszolt Tóth Birtan Csaba.
Sepsiszentgyörgy alpolgármestere szerint még nem hirdették meg a hátrányos közösségek felzárkóztatását célzó uniós pályázat, viszont van egy előpályáztatási program, amely a majdani pályázat megalapozásához szükséges - a stratégia elkészítését és egyesület létrehozását finanszírozza legtöbb 50 ezer euróval. Sepsiszentgyörgy önkormányzata 219 ezer lejt készül megpályázni, amiből finanszírozzák a helyi akciócsoport létrehozását, amelyben az önkormányzat mellett részt vesz a Tega Köztisztasági vállalat és a Máltai Szeretetszolgálat mint civil szervezet. Emellett elkészítik az Őrkő negyed és a Szépmezői lakótelep mélyszegénységben élő családjainak felzárkóztatási stratégiáját.
Tóth Birtan Csaba elmondta, a hátrányos helyzetben élő közössége félzárkóztatását több pillérre alapozzák: szociális és szolgálati lakások építésével javítanák az Őrkő negyedben és Szépmezőn élők lakhatási körülményeit, de hangsúlyt fektetnek az oktatási, egészségügyi, munkaerőpiaci és infrastrukturális problémák javítására.
Mint arról beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi városháza megrendelésére legutóbb 2013-ban a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet készített átfogó tanulmányt az Őrkő negyedben élők helyzetéről. A három évvel ezelőtti felmérés szerint az Őrkőn 432 háztartás található, 1828 személy él a város ezen részén. Egy háztartásban átlag 4,21 személy él, Sepsiszentgyörgyön pedig 2,79 személy. A telepen élők csak 5,1 százalékának volt az ivóvízhez hozzáférhetősége, az elektromos áram a lakosság 22 százalékánál nincs bevezetve, és a háztartások csupán 2,5 százalékában van WC.
A 2013-as tanulmány rámutat, hogy az Őrkőn élők több mint 35 százaléka mélyszegénységben él, ezekben a háztartásokban az egy főre eső átlagjövedelem 70 lej alatti volt. A sepsiszentgyörgyi romatelepen nagy gond az iskolázottság aránya, hiszen a roma gyerekek viszonylag később kezdik meg tanulmányaikat, és 12–13 éves korukra a legtöbben már kimaradnak. Az őrkőiek 42 százaléka a tanulmány készítésének időpontjában nem tudott írni és olvasni, és mindössze 91 személynek volt állása.
Idén lebontják az Őrkői falat, de van, aki ellenzi
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat két éve elfogadta az Őrkő negyedet is érintő városrendezési tervet, amely alapján tavaly év végén elkezdődtek a munkálatok a romanegyed fele vezető Váradi József utcában. Első lépésként a Közművek Rt. dolgozik a víz és csatorna vezetékek cseréjén, ez idő alatt a felső Váradi utcában elterelték az autós forgalmat. Tóth Birtan Csaba elmondta, elkészültek már a tervek az út korszerűsítésére, következik, hogy versenytárgyaláson kiválasszák a kivitelező céget.
Az alpolgármester szerint az aszfaltozással párhuzamosan lebontják a 80’-as években épült mintegy 200 méter hosszú betonfalat, amely hosszában választja ketté a Váradi József utca felső szakaszát – a romák házait és a tömbházakat.
A „berlini falnak” nevezett két méter magas betonkerítés egy részét az elmúlt években egyébként apránként lebontották a romák. Az önkormányzat tervei szerint a betonfal helyébe élősövényt ültetnek, amely elválasztja az autós és gyalogos forgalmat.
Mint ismert, az elmúlt években több civil szervezet is felszólalt az őrkői fal lebontása érdekében, mivel értelmezésük szerint az a diszkrimináció jelképe. A másik oldalon élő tömbházlakók azonban megtartanák a falat, amely megvédi őket a sártól, szeméttől és rendbontásoktól. Korábban Antal Árpád polgármester úgy nyilatkozott, az őrkői betonfalnak el kell tűnnie, de az a legnagyobb feladat, hogy közpolitikákkal lebontsák a roma és a nem roma közösségek közötti láthatatlan falakat.
A Maszol az útjavítási munkálatok és a betonfal lebontásának szükségességéről érdeklődött az Őrkő negyedben, és meglepetésünkre a fal romatelep felőli oldalán élők közül néhányan úgy nyilatkoztak: nem örülnek annak, hogy lebontják a kerítést. „Tegyék vissza, mert úgy jobban szerettük... Jó volt, míg el voltunk választva” - mondták a közvetlenül a kerítés mellett élő asszonyok, akik szerint kisgyerekeik vannak, akik az utcán játszadoznak, és ha az utat megnyitják az autós forgalom előtt, félő, hogy baleset történik, ami senkinek nem hiányzik. Az általunk megszólaltatott Őrkő negyedi lakosok szerint a legfontosabb, hogy a Váradi József utcát és a csatornarendszert megjavítsák és aszfaltozzák, mert a sár miatt nehezen lehet közlekedni és tisztán tartani a lakásaikat.
Az őrkői romákkal készült beszélgetést itt hallgathatják meg.