Sepsiszentgyörgyön az Őrkő roma negyed fele vezető út korszerűsítési munkálatai során a lebontották azt a mintegy 200 méteres betonfalat, amely hosszában választotta ketté a Váradi József utca felső szakaszát – a romák házait a tömbháznegyedtől.

A helyiek által „berlini falnak” nevezett két méter magas betonfal a 80-as években épült, hogy megvédje a tömbháznegyed lakóit a sártól, szeméttől és rendbontásoktól. A fal egy részét az elmúlt évek során apránként lebontották a romák, de a maradék mintegy 200 méter hosszú rész miatt több civil szervezet is felszólalt, mivel értelmezésük szerint az a diszkrimináció, a szegregáció jelképe volt.

Az Őrkő negyed fele vezető útszakasz korszerűsítése már tavasszal megkezdődött, eddig a víz és csatorna hálózatot fektették le, a napokban kezdődött el az úttest felújítása is. Tóth Birtan Csaba alpolgármester szerint a kivitelező cég két hete megkapta a munkálatokat elindító parancsot, a napokban került sor a betonfal lebontására. Az Őrkő negyed fele vezető útat kiszélesítik, a betonfal helyébe keskeny zöldövezet sávot telepítenek, amely elválasztja az autós és gyalogos forgalmat. A tél beállta előtt nem valószínű, hogy be tudják fejezni az aszfaltozást is, de igyekeznek már télire járhatóvá tenni az utat.

Mint arról korábban beszámoltunk, amikor az év elején elkezdődtek a felső Váradi József utca korszerűsítési munkálatai, a Maszol érdeklődésére, meglepetésünkre a fal romatelep felőli oldalán élők közül néhányan úgy nyilatkoztak: nem örülnek annak, hogy lebontják a kerítést. „Tegyék vissza, mert úgy jobban szerettük... Jó volt, míg el voltunk választva” - mondták a közvetlenül a kerítés mellett élő asszonyok, akik szerint kisgyerekeik vannak, akik az utcán játszadoznak, és ha az utat megnyitják az autós forgalom előtt, félő, hogy baleset történik, ami senkinek nem hiányzik. Az általunk megszólaltatott Őrkő negyedi lakosok szerint a legfontosabb, hogy a Váradi József utcát és a csatornarendszert megjavítsák és aszfaltozzák, mert a sár miatt nehezen lehet közlekedni és tisztán tartani a lakásaikat.

Korábban Antal Árpád polgármester úgy nyilatkozott, az őrkői betonfalnak el kell tűnnie, de az a legnagyobb feladat, hogy közpolitikákkal lebontsák a roma és a nem roma közösségek közötti láthatatlan falakat. Tischler Ferenc sepsiszentgyörgyi tanácstag, aki volt alpolgármesterként és a Máltai Szeretetszolgálat országos főtitkáraként is több roma programot bonyolít le, rámutatott, hogy a romák nem szeretik a szabályokat és a változásokat, de elfogadják azokat, ha elmagyarázzák nekik, hogy mit miért tesznek. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat pályázati pénzekből szeretné felzárkóztatni a hátrányos helyzetben élő közösségeket, így szociális és szolgálati lakások építésével javítanák az Őrkő negyedben és Szépmezőn élők lakhatási körülményeit, de hangsúlyt fektetnek az oktatási, egészségügyi, munkaerőpiaci és infrastrukturális problémák javítására.

A sepsiszentgyörgyi városháza megrendelésére 2013-ban a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet készített átfogó tanulmányt az Őrkő negyedben élők helyzetéről. A felmérés szerint az Őrkőn 432 háztartás található, 1828 személy él a város ezen részén. Egy háztartásban átlag 4,21 személy él, Sepsiszentgyörgyön pedig 2,79 személy. A telepen élők csak 5,1 százalékának volt az ivóvízhez hozzáférhetősége, az elektromos áram a lakosság 22 százalékánál nincs bevezetve, és a háztartások csupán 2,5 százalékában van WC. A tanulmány rámutat, hogy az Őrkőn élők több mint 35 százaléka mélyszegénységben él, de a romatelepen nagy gond az iskolázottság aránya.