A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő parlamenti bizottságban vannak olyan vélemények, miszerint a közigazgatási bírósághoz kellene fordulni a SRI és az ügyészségek közötti titkos megállapodások esetleges törvénytelenségeinek megállapítása érdekében. Ha pedig történt jogsértés, akkor hivatali visszaélés címén bűvádi feljentést kell tenni azok ellen, akik ezeket a dokumentumokat aláírták – jelentette ki csütörtökön Csoma Botond RMDSZ-képviselő az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) „Mérlegen” című műsorában.

 A SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkára a nagy vihart kavaró titkos megállapodások hátteréről, a bizottság vizsgálatairól és a titkosszolgálatok kapcsán felmerült „magyar ügyekről” beszélt az ETV politikai-közéleti vitaműsorában. Csoma Botond közölte, a bizottság még nem tud egyértelmű választ adni arra, hogy a SRI túllépte-e a hatáskörét az ügyészségekkel kötött megállapodások révén, és arról sem, hogy sérült-e ezek miatt a román igazságszolgáltatás függetlensége. Ám az érintettek eddigi meghallgatása alapján számos arra utaló jel van, hogy a titkosszolgálat beleavatkozott a nyomozati ügyekbe, sőt bizonyos arra is ajánlásokat tett, hogy  milyen irányba kellene elmozdulnia a nyomozásnak, ez pedig az súlyosan sérti a jogállamiságot és az alkotmányos rendet.

„Többek között kihallgattunk a korrupcióellenes ügyészség egyik volt ügyészét, en dolgozott, aki elmondta, hogy különböző dossziék kapcsán titkosszolgálat kért tőle dolgokat. Megmondták neki, hogy milyen nyomozati cselekményeket kellene elvégezni azokban a dossziékban. Amikor ő visszautasította ezt, akkor a felettes ügyész elvette tőle ezt dossziét, és átadta egy másik ügyésznek, aki aztán állítólag végrehajtotta ezeket az utasításokat” – mondta a képviselő, aki szerint alapos a gyanú, hogy a SRI és az ügyészek között alárendeltségi viszony is létrejöhetett, ami szerinte megengedhetetlen egy jogállamban.

Csoma Botond közölte, bizottsági tagként számára még megválaszolatlan kérdés, többek között Horváth Anna egykori kolozsvári alpolgármester esetéből kiindulva, hogy milyen alapon hallgatnak le polgármestereket nemzetbiztonsági kockázat címén, és alkotmányos rend ellen irányuló cselekménynek tekintik-e például a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Ezért a nemzetbiztonsági törvények módosítását célzó tervezetek kidolgozási folyamatában azt tekinti prioritásának, hogy ezekbe egyértelműen leszögezzék: az erdélyi magyarság nem tekinthető nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek Romániában.

„A jelenlegi törvénykezés szerint ez ma sincs így, ám bizonyos stratégiákban mégis egyértelműen tettenérhető ez a szemlélet” – nyilatkozta az Erdélyi Magyar Televízió Mérlegen című műsorában Csoma Botond.