A Legfelsőbb Bíró Tanács (CSM) önként lemondott alkotmányos szerepéről és az igazságszolgáltatás függetlenségét a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kezére adta - jelentette ki pénteken a CSM-SRI megállapodásról Dana Gîrbovan, a Romániai Bírák Országos Szövetségének (UNJR) elnöke.

„Ezzel a megállapodással a CSM tálcán kínált a SRI-nek mindent, amit a bírák és ügyészek karrierje jelent, mi több, lehetőséget teremtett a SRI-nek, hogy befolyásolja a bírák kinevezését a legfelsőbb bíróságra vagy az igazságszolgáltatás élre, ami teljesen elképzelhetetlen” - írta pénteki Facebook bejegyzésében Gîrbovan.

Az UNJR elnöke úgy véli, hogy ezekkel a megállapodásokkal az igazságszolgáltatás kompromittálódott, és számot kell adniuk azoknak, akik hozzájárultak ehhez. Szerinte Klaus Johannis államfőnek és a bukaresti nagykövetségeknek, az európai intézményeknek kötelességük nyilvánosan állást foglalni ezekről a megállapodásokról.

„Romániában a nagykövetségek tapsától és dicséretétől, valamint a brüsszeli bürokraták jelentéseitől kísérve a törvény hatalmát a titkos megállapodások hatalmával helyettesítették, az igazságszolgáltatás is a SRI vezérletével valósult meg. A fent említetteknek kötelességük nyilvánosan állást foglalni Romániának a demokráciától és a jogállamiságtól való súlyos eltérése kapcsán” – jelentette ki Gîrbovan.

Az UNJR elnöke felhívást intézett az újságírókhoz, hogy lépjenek kapcsolatba a bukaresti külképviseletekkel, az európai intézmények vezetőivel és a korábbi CSM tagjaival, és kérjék ki véleményüket ezekkel a dokumentumokkal kapcsolatban.

Gîrbovan kifogásai

Dana Gîrbovan a következőket kifogásolja a megállapodásban:

1. Jóllehet az alkotmány kimondja, hogy az igazságszolgáltatás megvalósítása kizárólag a legfelsőbb bíróság és a többi törvényszék feladata, a megállapodás szerint az igazságszolgáltatás a CSM és a SRI együttműködése révén valósul meg.

2. A bíráknak és az ügyészeknek az a kötelezettsége, hogy ne legyenek informátorai a titkosszolgálatoknak, átalakult a CSM azon kötelezettségévé, hogy a SRI rendelkezésére bocsájtja a bírák és ügyészek összes adatait. Másképpen fogalmazva: a bírák és ügyészek szakmai dossziéit, amelyek egy egész sor személyes adatot is tartalmaznak, az SRI rendelkezésére bocsátották.

3. A bírák és ügyészek kinevezése a legfelsőbb bíróságba, valamint a többi bíróság és ügyészség vezetőségébe, a bírák és ügyészek megrovása, karrierje, minden az SRI ellenőrzése alatt állt. A titkosszolgálat a CSM rendelkezésére bocsátotta a bírákról és ügyészekről gyűjtött információkat, a CSM használhatta, hogyha az SRI engedélyt adott rá, viszont a bírónak vagy az ügyésznek fogalma sem volt arról, hogy az ő szakmai előmenetele, áthelyezése, vagy bármilyen más kérése karrierjét illetően, nem kizárólag a letett vizsgáktól függött, hanem a CSM-SRI közös terveitől.

Túltesznek a Szekuritátén

Az UNJR elnöke rámutat, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének és megvalósulásának besorolása a nemzetbiztonság kategóriájába lehetőséget teremtett az SRI-nek, hogy ezen az alapon a Szekuritatét megszégyenítő módon megfigyelhesse a bírákat és az ügyészeket.

Gârbovan megjegyzi, hogy a CSM azt követően láttamozta a törvénytervezeteket, hogy erről a SRI-vel egyeztetett, és az összetett ügyekben bevezette a „közös tervet”, ami pedig „bármit jelenthetett”. Egy másik következtetés szerint a CSM ezzel a megállapodással kötelezte magát arra, hogy jelentést tegyen az SRI-nek a kapott információkkal elért eredményekről.