Az uniós átlagnál többet dolgoznak és kevesebbet keresnek a romániai alkalmazottak

Romániában az uniós átlagnál több órából áll egy munkahét, a munka termelékenysége viszont jóval az európai szint alatt van – igaz, a fizetések sem ütik meg az uniós országok átlagát. Ez derül ki az Eurostat legfrissebb felméréséből.

A heti munkaórák számának rangsorában Románia a tízedik helyet foglalja el az uniós államok között. Az országban a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak hetenként 40,7 órát dolgoznak. Igaz, ez nem sokkal haladja meg az uniós átlagot, amely 40,3 óra. A romániaiak sokkal többet dolgoznak (pontosabban: tartózkodnak munkahelyükön), mint francia kollégáik, fizetésük azonban négyszer kisebb.

A heti munkaidő a leghosszabb Nagy-Britanniában, itt 42,3 órás a munkaprogram, majd Ciprus következik, 41,7 órával. Ausztriában 41,4, Görögországban 41,2, Portugáliában és Lengyelországban 41,1 órát kell hetenként dolgozni. 

A legrövidebb a munkahét Dániában, itt 37,8 órát dolgoznak az emberek, Olaszországban 38,8, Franciaországban és Hollandiában 39, Írországban és Finnországban 39,1 órás a munkahét.

A munkahelyen töltött idő hossza nemek szerint változik. A férfiak átlagosan 41 órát dolgoznak hetenként az Európai Unióban, a nők munkahete viszont csak 39,3 óra. A legtöbbet a bányaiparban, a kő-, homok- és márványfejtésben dolgoznak, itt átlagosan 42 órából áll a munkahét, a legkevesebbet – 38,1 órát – az oktatásban. 

Bérszint: csak Bulgáriát előzzük meg

A bérek tekintetében Románia uniós viszonylatban az utolsó előtti helyen van, csupán Bulgáriában alacsonyabbak a fizetések. A hazai átlagbér 2017 novemberében 527 euró volt, a bolgár alkalmazottak viszont átlagosan csak 400 eurót kerestek. A listavezető Nagy-Britanniában például az átlagos havi jövedelem 2100 euró.

A legalacsonyabb havi bérért – bruttó 1900 lejes minimálbérért – a szakképesítéssel nem rendelkező alkalmazottak dolgoznak. A szakképesítéssel rendelkező dolgozók bére azonban elérheti a havi nettó 3000 lejt is. Az idegen nyelvet ismerő, elsősorban angolul, franciául és spanyolul tudó fiatalok havi átlagbére akár 3500 lej is lehet – derül ki az Eurostat felmérésből. A legnagyobb bérek az informatikai szektorában vannak, egy programozó átlagosan nettó 5000 lejt keres.

Didergő uniós polgárok

Az alacsony fizetések Romániában a vásárlási szokásokban is lemérhetők. Romániában az emberek nagyjából csak a legszükségesebb dolgokra költenek. Miközben az Európai Unióban 2016-ban például a bérek 4,9 százalékát költötték ruhaneműre és cipőre, addig Romániában csupán a fizetések 3,4 százalékát. Ilyen szempontból Észtország vezet, itt a jövedelmek 6,8 százalékából vásárolnak ruhaneműt, lábbelit. Uniós átlagban lakosonként egyébként mintegy 800 eurót fordítanak ilyen célra – vagyis többet, mint egészségvédelemre.

Ez meglehetősen furcsa, mivel az Eurostat adatai szerint az Európai Unió lakosságának kilenc százaléka nem rendelkezik elegendő pénzzel lakása kifűtéséhez. Arányuk Romániában megközelíti a 14 százalékot: egészen pontosan 13,8 százalékos. A legrosszabbul Bulgária áll, itt a lakosság 39 százalékának nincs elegendő pénze fűtőanyag-vásárlásra, Litvániában és Görögországban pedig a lakosság 29 százaléka didereg. Luxemburgban és Finnországban viszont ez a gond csupán a lakosság alig két százalékát érinti.

Munkanélküliség: a hetedik hely

A foglalkoztatottság tekintetében Románia viszonylag jól áll az Európai Unió szintjén. Tavaly szeptemberben a munkaerőpiacon aktív személyeknek csupán öt százalékának nem volt állása. Az unió szintjén ezzel Románia a hetedik helyre került. Csehországban alig 2,7, Máltában 4,1, Magyarországon 4,2, Nagy-Britanniában ugyancsak 4,2, Lengyelországban 4,6, Hollandiában pedig 4,7 százalékos a munkanélküliség rátája. Ilyen szempontból a legrosszabbul Görögország és Spanyolország áll, ahol a munkaképes személyek 21 illetve 16,7 százaléka van állás nélkül.

Igaz, Romániában többen csupán időleges alkalmazásban vannak. Munkaügyi adatok szerint számuk 2015-ben elérte a 67 ezret, ami kétszerese volt a 2010-es szintnek. Százalékban számítva azonban ez az arány mindössze 0,2 százalékos, ami jócskán az uniós átlag – 1,8 százalék – alatt van.

Kapcsolódók

Kimaradt?