Az élelmiszerek egyre kevesebb pénzt visznek el a családi kasszából, növekvőben van ellenben a ruházkodásra fordított összeg, s egyre többet hagyunk kávézóban, étteremben is.

Évről-évre nő idehaza az a pénzösszeg, amit fogyasztásra költünk. 2010-ben egy átlagos háztartás havi szinten 1486,43 lejt költött ilyen célra, 2017 harmadik negyedévében azonban már 1972,68 lejt, a növekedés tehát közel 30 százalék.

A fejlődés az elmúlt három évben volt igazán látványos, amikor is a kiskereskedelmi forgalom az EU-n belül Romániában bővült a legnagyobb arányban. 2015-ben idehaza 9,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelem árbevétele, ami kereken háromszorosa volt az uniós átlagnak.

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint 2016-ban nálunk 14,2, tavaly pedig 13,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ezzel toronymagasan előztük meg a többi tagállamot, a második helyen álló Lengyelország ugyanis 6,4, Csehország 5,9, Szlovákia 5,5, Magyarország pedig 5 százalékos növekedést produkált.

A fogyasztás struktúrája szintén megváltozott az elmúlt években. 2012-ben még a családok a fogyasztásra szánt pénz 41,9 százalékát költötték élelmiszerre és nem alkoholmentes italokra, tavaly azonban ez az arány már csak 35,8 százalék volt. Az öltözködésre fordított pénz aránya ugyanakkor 5 százalékról 7,5 százalékra emelkedett, a lakás karbantartására és csinosítására 3,8 százalék helyett 5,8 százalékot költünk, szállodában, kávézóban és étteremben pedig a családi  büdzsének immár 1,8 százalékát hagyjuk 1,3 százalék helyett. Mindez leginkább a reáljövedelem növekedésének az eredménye.

Változtak a vásárlási szokások

Nyolc év alatt a vásárlási szokások is nagyban változtak. 2010-ben a fogyasztók zöme még hagyományos kisboltokban vásárolt, jelenleg azonban a kiskereskedelmi forgalom több mint 60 százalékát a nemzetközi áruházláncok, üzlethálózatok bonyolítják. Tavaly ötszáznál is több áruház, márkakereskedés, szakbolt nyílt az országban.

A bevásárlóközpontok térnyerése is látványos volt az elmúlt években, ezek száma jelenleg 64. A szakemberek szerint ritka már az olyan romániai város, ahol nyereségesen működő plázát lehetne építeni.

„A modern kereskedelem sűrűsége közel van a telítettségi állapothoz. Egyhamar nem lesz megint olan év, amikor 10 új pláza nyílik az országban” - állítja Tatian Diaconu, az Immochan Románia ingatlanfejlsztő cég vezérigazgatója. Ezt a véleményt látszik alátámasztani az a tény, hogy tavaly mindössze két új, viszonylag kisméretű bevásárlóközpontot adtak át, ezek egyikét Erdélyben, a kolozsvári Ursus sörgyár helyére épített Platiniát, ugyanakkor kettő bezárt: a nagyváradi Shopping City és a bukaresti Vitantis. Végérvényesen lehúzta a rollót három hipermarket is, két Real és egy Carrefour.

A modern kiskereskedelem terjeszkedésének lassulása nagyrészt az online áruházaknak tudható be. Tavaly az internetes vásárlások hazai volumene elérte a 2,8 milliárd eurót, ami 40 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Egy friss felmérés szerint jelenleg a városi internethasználók 44 százaléka vásárol webáruházból havonta legalább egy alkalommal.