Székelyföldön nehezen változtatnak a disznóvágási szokásokon, a szúrás előtti bódítás gyakorlata az uniós kötelezettség ellenére nem tudott még meghonosodni.

A gazdák úgy tartják, „ha a disznó nem visít, nem folyik ki a vére”, mutatott rá lapunk érdeklődésére Sikó Barabási Sándor. A háromszéki főállatorvos szerint a székelyföldi falvakban ma is minden harmadik háztartásban nevelnek sertést. Háromszéken a 60 000-es sertésállomány felét háztájakon feláldozzák. Mivel ez a gazdasági berendezkedés nem jellemző az Európai Unió más országaira, ezért a bódításra vonatkozó uniós rendelkezés nem kompatibilis a térség gyakorlatával.

A Kovászna megyei főállatorvos szerint bár az időjárás még nem kedvez a disznóvágásoknak, mivel nincs hó és elég hideg, a hosszú hétvégén több állatot is feláldoztak, és ezzel elkezdődött a körülbelül januárig tartó disznóvágási idény. A székelyföldi falvakban ilyenkor nem ritka, hogy naponta 30-40 disznó is felvisít hajnalonta, hiszen ezeket hagyomány szerint többnyire bódítás nélkül szúrják le.

Tapasztalatok szerint előfordul, hogy a disznóvágók improvizált bódítókészüléket használnak, amelyből két villanydrót vagy szeg áll ki, amelyet a sertés füle mögé helyeznek és villanyárammal rázatják meg. Ettől az állat pár pillanatig elkábul, ez idő alatt leszúrják. Az uniós rendelkezés viszont nem pontosan ezt érti a kábítás alatt, magyarázta Sikó Barabási Sándor.

Hozzátette, hogy a Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság több „bódítópisztollyal” is rendelkezik, azokat csak a rendőrségi engedéllyel rendelkező állatorvosok használhatják a lakosság kérése alapján, de az elmúlt években nemigen volt igény disznóvágás előtti bódításra. Ennek gyakorlatias oka az, hogy a körzeti állatorvosok képtelenek egyszerre jelen lenni több tucat háztájon, hogy uniós előírás szerint elbódítsák az állatokat.

Kötelező a trichinella-vizsgálat!

Sikó Barabási Sándor arra hívja fel a figyelmet, hogy disznóvágáskor ne fogyasszanak a disznó húsából, füléből, farkából a trichinella-vizsgálat elvégzése előtt és a laborvizsgálat eredménye ismerete nélkül. Magyarázata szerint a trichina fonálférget patkányok és egerek terjesztik, amelyeket elfogyasztva a disznó is fertőződhet. „Hiába mondja a gazda, szinte kizárt, hogy egy disznó élete során ne kerüljön kapcsolatba ezekkel a rágcsálókkal”, mondta a főállatorvos, aki szerint ennek ellenére csak akkor fertőződik meg a sertés ha az általa elfogyasztott rágcsáló is fertőzött.

Hozzátette, hogy az elmúlt években Háromszéken csak szórványosan fordult elő trichinella eset, idén például csak egy fertőzött állatot azonosítottak, az is egy medve volt. A főállatorvos szerint a vadon élő állatok, így a vaddisznó és medve gyakrabban kerülhet kapcsolatba fertőzött rágcsálóval, ezért nagyon fontos a levadászott állat húsának bevizsgálása.

Sikó Barabási Sándor szerint rendkívül veszélyes és hibás az a gyakorlat, hogy disznóvágáskor a gazda elviszi a mintát a körzeti állatorvoshoz, de nem várja meg az eredményt, hanem hazamegy folytatni a munkát és időközben szokás szerint a család falatozik a disznó farkából vagy füléből.

A szakember felhívja a figyelmet, hogy a trichinával fertőzött sertés minden részében jelen van a parazita, hiszen az a vérárammal terjed, így bármilyen ki mennyiség fogyasztása veszélyes lehet és ezen a közhiedelemmel ellentétben a pálinka sem segít. Magyarázata szerint a férfiak nem a disznóvágás közben elfogyasztott pálinka miatt vannak kevésbé kitéve a fertőzésnek, hanem mert a kolbász ízesítésénél általában a nők azok, akik kóstolnak a húsból.

Sikó Barabási Sándor szerint a fertőzést sütéssel és főzéssel sem lehet semlegesíteni, illetve egy kísérlet szerint, ha a két centiméteresre vágott húscsíkokat, nyomás alatt kuktában főzik, akkor elhalnak a trichina férgek. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy valaki egy száz kilós disznót két centis darabokra feldolgoz és az egész mennyiséget megfőzi kuktában, mondta a főállatorvos. Megjegyezte: személyesen nem enne annak a disznónak a húsából sem, amely trichinella elleni gyógyszert kapott vagy bármi mással kezelték.

A háromszéki főállatorvos szerint a feláldozott állaton semmi külső jele nincs, hogy fertőzött lenne, és szabad szemmel a húson sem látszik a trichinellózis parazita, ezért törvényileg kötelező a körzeti állatorvosnál bevizsgáltatni a húst. Ezt viszont nem finanszírozza az állam, hanem a díjszabást a körzeti állatorvosok határozzák meg, ami ki kell legyen függesztve a kabinetek bejáratainál.

Háromszéken általában 20 és 30 lej között mozog egy trichinella-vizsgálat ára. A trichinellózis vizsgálatra szánt hús mellé le kell adni az állat azonosító fülszámát is, hívta fel a figyelmet a főállatorvos, aki szerint elő szokott fordulni, hogy ezt a gazda elmulasztja, arra hivatkozva, hogy perzseléskor elégett a fülszám.

Hozzátette, hogy ha a vizsgálat során kiderül, hogy a hús fertőzött, akkor a levágott állatot teljes egészében elkobozzák, a gazda költségére elhamvasztják, viszont azt megelőzően felértékelik, hogy mennyi a piaci ára, és 1-2 hónapon belül kártalanítják az érintettet.