Székelyföldön bódítás nélkül vágják le a disznókat
A székelyföldi falvakban ebben az időszakban nem ritka, hogy naponta 30-40 disznó is felvisít hajnalonta. Ezeket hagyomány szerint többnyire bódítás nélkül szúrják le, hiszen a gazdák úgy tartják „ha a disznó nem visít, nem folyik ki a vére”. A gyakorlatias oka pedig az, hogy a körzeti állatorvosok képtelenek egyszerre jelen lenni több tucat háztájon, hogy uniós előírás szerint elbódítsák az állatokat.
Sikó Barabási Sándor háromszéki főállatorvos szerint a székelyföldi falvakban ma is minden harmadik háztartásban nevelnek disznót. Háromszéken november – január időszakban a 65.000 - 70.000-es sertésállomány felét háztájakon feláldozzák. Mivel ez a gazdasági berendezkedés nem jellemző az Európai Unió más országaira, ezért a bódításra vonatkozó EU-s rendelkezés nem kompatibilis a térség gyakorlatával – magyarázta az állatorvos.
A Kovászna megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság 5 bódító „pisztollyal” rendelkezik, azokat csak a rendőrségi engedéllyel rendelkező állatorvosok használhatják a lakosság kérése alapján, de az elmúlt években nemigen volt igény disznóvágás előtti bódításra - mondta a főállatorvos.
Kötelező, de fizetős a trichina vizsgálat!
Sikó Barabási Sándor felhívja a figyelmet, hogy törvény szerint engedélyezett a háztáji disznóvágás, viszont az állat húsát csak saját használatra, így családon belül fogyasztják el, szigorúan tilos közfogyasztásra használni. A szakember hozzátette: állatorvosi ellenőrzés előtt semmiképpen ne egyenek disznófület vagy farkat, mert azokban is jelen lehet a trichinellózist okozó parazita lárvája.
A vágás után kötelező az állat húsának bevizsgálása, ez érvényes a vadászat során leterített állatokra is. A feláldozott állaton semmi külső jele nincs, hogy fertőzött lenne, és szabad szemmel a húson sem látszik a trichinellózis parazita. Tapasztalat szerint vannak gazdák, akik nem vizsgáltatják be a disznóhúst, mert azzal áltatják magukat, hogy ők nevelték, tudják milyen körülmények között élt és mit evett. A trichinellózis parazitát a patkány terjeszti, és szinte nincs olyan disznópajta, ahol ne fordult volna elő patkány, ezért nagyon veszélyes lehet vizsgálat nélkül fogyasztani a levágott sertést - mondta a főállatorvos.
Hozzátette: a trichinellózis-vizsgálatra szánt hús mellé le kell adni az állat azonosító fülszámát is. Ezt sok gazda elmulasztja, arra hivatkozva, hogy perzseléskor elégett a fülszám. A trichinellózis-vizsgálatot nem finanszírozza az állam, ezért a díjszabás sem egységes, azt a körzeti állatorvosok határozzák meg - mondta Sikó Barabási Sándor, aki úgy tudja, Háromszéken általában 20-25 lej között mozog a trichinellózis-vizsgálat ára.