„Az eredeti állapot visszaállítását” is javasolja a bíróságnak az korrupcióellenes ügyészség (DNA) abban az ügyben, amelyben Ştefan Someşan egykori főtanfelügyelőt a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum törvénytelen létrehozása, Tamási Zsolt József volt igazgatót pedig a tanintézmény törvénytelen működtetése miatt állították bíróság elé. Átnyálaztuk a vádiratot.

A DNA a vádirat erősen megcsonkított, 35 oldalas kivonatát bocsátotta a sajtó rendelkezésére. A dokumentumból teljesen mértékben törölték a bizonyítékokra vonatkozó részt, illetve személyiségi jogok miatt kitakarták a neveket. Sajnálatos módon az egyébként indokolt eljárásnak áldozatul estek a dokumentumokra való hivatkozások is, így a vádirat önmagában jóformán olvashatatlan. Helyenként csak a megfelelő önkormányzati határozat vagy bírósági döntés ismeretében lehet kikövetkeztetni, hogy milyen iratra utal éppen a vádhatóság.

Illegitim törekvések

A vádirat már az elején utal rá, hogy a római katolikus egyház iskolalapítási törekvései illegitimek, következésképp azok megvalósítása csakis illegális lehet. Később az ügyészség egyértelműen is megfogalmazza a vádat, miszerint a Római Katolikus Státus Alapítvány „illegálisan akarta és próbálta” létrehozni az iskolát. Az ismétlődő megállapítást semmiféle bizonyíték nem támasztja alá.

Akit részleteiben érdekel az iskolaalapítás, böngéssze át keretes írásunkat, a többiek ugorjanak bátran a következő alcímre.

A vádak

Öt vádpont van, ebből négy Someşant, egy Tamásit érinti. Ezeket az ügyészség vádirata alapján, pontszerűen ismertetjük:

1. Ştefan Someşan bitorlást követett el, amikor 2014. 09. 12-én elrendelte a Bolyai Farkas Elméleti Líceum felosztását. Ez nem tartozott a hatáskörébe. Az intézkedés sérti a felosztott tanintézmény legitim érdekeit (a leválasztott osztályokkal együtt átvitt felszerelések elvesztése révén stb.), a diákok érdekeit (veszélybe került a tanulmányaik elismerése), illetve illetéktelen hasznot hajtott az ügyészség szerint illegális iskolaalapításban érdekelt Római Katolikus Státus Alapítványnak.

2. Ştefan Someşan hivatali visszaélést követett el, amikor 2015. 01. 26-án továbbította a marosvásárhelyi tanácsnak a tanfelügyelőség jóváhagyását. A dokumentumot az igazgatótanács egyhangúlag fogadta el, de törvényellenesen, mivel az alapjául szolgáló önkormányzati átiratból számos fontos részlet hiányzott a Római Katolikus Teológiai Líceummal kapcsolatban. Az intézkedés sérti az e pontban említett jóváhagyás alapján később felosztott tanintézmények, illetve az újonnan létrehozott líceum diákjainak legitim érdekeit.

3. A 2. pontban említett jóváhagyás alapján elfogadott, 33-as számú helyi tanácsi határozatra hivatkozva Ştefan Someşan elrendelte a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és az Unirea Főgimnázium részleges felosztását, illetve az így felszabaduló osztályok áthelyezését az újonnan létrehozandó a Római Katolikus Teológiai Líceumba. Ezzel újfent bitorlást követett el, mivel új tanintézmények létrehozása nem tartozik a hatáskörébe. Mellesleg az intézkedés sérti a felosztott tanintézmények, illetve az újonnan létrehozott líceum diákjainak legitim érdekeit, és illetéktelen hasznot jelent a Római Katolikus Státus Alapítványnak.

4. Ştefan Someşan kétrendbeli hivatali visszaélést követett el azáltal, hogy két egymást követő tanévben engedte működni a Római Katolikus Teológiai Líceumot ideiglenes működési engedély és akkreditálás nélkül. Ezzel megsértette a líceum diákjainak legitim érdekeit, és illetéktelen hasznot szerzett a Római Katolikus Státus Alapítványnak.

5. Tamási Zsolt József az iskola igazgatójaként kétrendbeli hivatali visszaélést követett el azáltal, hogy két egymást követő tanévben engedte működni a Római Katolikus Teológiai Líceumot ideiglenes működési engedély és akkreditálás nélkül. Ezzel megsértette a líceum diákjainak legitim érdekeit, és illetéktelen hasznot szerzett a Római Katolikus Státus Alapítványnak.

Hivatali visszaélés?

A cikk megírása előtt konzultáltunk az ügyre rálátással bíró jogászokkal, akik azonban nem vállalták, hogy névvel is nyilatkozzanak. Egybehangzó véleményük szerint a katolikus líceum alapítása körül valóban voltak rendellenességek, de ezeket közigazgatási úton – helyi tanácsi határozattal, legfeljebb közigazgatási bíróságon – kellett volna rendezni.

A jogászok mindenekelőtt úgy vélték, nem áll meg a lábán a hivatali visszaélés vádja. Az Alkotmánybíróság 2016/405. döntése értelmében hivatali visszaélésnek csak akkor számít egy cselekmény, ha az érintett hivatalnok valamilyen elsődleges jogszabály – azaz törvény vagy kormányrendelet – előírásait sérti meg. Az ügyészség többször említi az 2011/1. számú oktatási törvény 61. cikkének 2. bekezdését, viszont az nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyet a főtanfelügyelő megsértett volna.

A hivatkozott paragrafus vonatkozó része a következőképpen szól: „(2) Az egyetem előtti állami és magán iskolahálózatot a helyi közigazgatási hatóságok szervezik meg a tanfelügyelőségek jóváhagyásával”.

Tényszerűen a vádhatóság azt rója fel Ştefan Someşannak, hogy nem tartotta be az idézett törvényi előírás alkalmazására vonatkozó procedúrát (lekésett határidőket, és az általa kibocsátott iratok nem feleltek meg formai követelményeknek), de arról már az Oktatási Minisztérium rendelete, vagyis egy másodlagos jogszabály rendelkezik.

Az ügyészségi vizsgálat még az említett alkotmánybírósági döntés előtt indult, viszont azt mindenképpen figyelembe kellett volna venni a vádirat megszövegezésekor. Amúgy egy helyen, a 3. vádpont kifejtése során az ügyészek az Alkotmánybíróság határozata nyomán hatályon kívül helyezett megfogalmazást használják: eszerint a volt főtanfelügyelő „nem megfelelően látta el a hatáskörét”.

A hivatali visszaéléshez kötődik a bitorlás vádja is, amely önmagában – az előbbi bűncselekmény hiányában – szintén nem áll meg.

… vagy etnikai színezetű eljárás?

A megkérdezett jogászok szerint az adott körülmények között az ügyészség beavatkozása azt jelzi, hogy a román bűnüldözésnek etnikai színezete van, hiszen naponta születnek kifogásolható határozatok a román közigazgatásban, de ezeket nem büntető-, hanem közigazgatási per vagy eljárás – például a „hibás” önkormányzati határozat módosítása – útján rendezik.

Hogy ebben az esetben mégis miért indult büntető eljárás, csak találgatni lehet. Az egyik lehetséges magyarázat az, amit az érintettek is hangoztattak: hogy a cél a katolikus gimnázium megszüntetése. Ezt illetően a vádiratban az ügyészség kéri – az öt vádpont mellett – az „eredeti állapot visszaállítását”, azaz annak a két tanfelügyelőségi döntésnek az érvénytelenítését, amellyel Ştefan Someşan elrendelte a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és az Unirea Főgimnázium részleges felosztását. Mint fentebb már utaltunk rá, ezzel vált lehetővé a katolikus gimnázium létrehozása, hiszen nulláról iskolát létrehozni gyakorlatilag lehetetlen a hatályos jogi rendelkezések szerint.

Logikai csavar

A hatályos törvények szerint iskolát kétféleképpen lehet létrehozni:

1. Létező intézmények felosztásával vagy egyesítésével. Ebben az esetben a döntést a helyi tanács hozza meg a megyei tanfelügyelőség jóváhagyásával (aviz conform).

2. A második módszer egy új intézmény felépítése a nulláról, kezdve az ideiglenes működési engedéllyel. Ebben az esetben a döntést az Oktatási Minisztérium hozza meg az oktatás minőségének biztosítására létrehozott szerv (ARACIP) jóváhagyása alapján.

A két módszer olyannyira különbözik, hogy két külön jogszabály rendelkezik róluk: az elsőről a 2011. évi 1. számú oktatási törvény, a másikról az oktatás minőségének biztosításáról szóló 2005. évi 75. sürgősségi kormányrendelet.

Miközben a rendkívül szövevényes ügy kapcsán rengeteg a kérdőjel, egyetlen dolgot egyértelműen ki lehet jelenteni: az iskolaalapítók valamennyi erőfeszítése arra irányult, hogy az új líceumot az első módszerrel – előbb a Bolyai Farkas Líceumtól, majd az Unirea Főgimnáziumtól átvett osztályokkal – hozzák létre. Az ügyészség a vádiratban fel is sorolja ezeket a lépéseket, majd egy logikai csavarral úgy fogalmazza meg a vádakat, mintha nulláról indulva akarták volna létrehozni az új iskolát.