Hogyan viszonyulunk manapság az emberi jogokhoz? Mit adnánk hozzá az egyetemes nyilatkozatban már megtalálhatókhoz, mit vennénk elő belőlük, illetve van-e relevanciája annak egyáltalán, hogy mit tartunk elfogadható emberi jognak, és mit nem? Erről kérdeztünk fiatalokat az Emberi Jogok Napján.

"Több évnyi politikai korrektség után, két (politikai) pólus kezd kikristályosodni. Már nem beszélhetünk klasszikus értelemben jobb- és baloldalról. Egyik felől ott vannak azok az emberek, akik megpróbálják megmondani másoknak, hogy hogyan éljék az életüket, (emberi) jogaik kárára. Másik felől pedig azok, akik mindenkinek békét szeretnének hagyni, s elvárják ugyanezt mindenkitől »Meg akarod vált(ozt)a(t)ni a világot? Tégy semmit!« címszó alatt" – fogalmazott megkeresésünkre az Egyesült Királyságban élő István.​

Az udvarhelyi Emőke szerint, ha alapvető emberi jogokról beszélünk, akkor a szabad házasságot érdemes kiemelni, nemtől függetlenül. Hozzátette: fontos, hogy az egyén szabadsága ne korlátozza a másét. "Mert nekem lehet, hogy kedvem szottyan meztelenül órára menni, de az mást zavar. Szóval az ésszerűségnél meg kéne azért maradni" – magyarázta. Az emberi jogok csökkentéséről azt mondta: "Nem tudom, nem igazán érzem, hogy valami »pluszban« lenne."

"Fontos volna befoglalni a személyi szabadságjogokba az internet, az azon való tartalomközzététel és kommunikáció védelmét, a jogot ahhoz, hogy személyes adataid tudtod nélkül és beleegyezésed nélkül ne osszák meg, ne dolgozzák fel, valamint minden a személyi adatokkal foglalkozó létesítmény biztonságát is előírnám" – válaszolt a megkeresésünkre a sepsiszentgyörgyi Lehel.

Hozzátette, szerinte sajnos nem létezik egyetlen olyan ország sem a világon, ahol ezek a személyi jogok bármiféle megsértés nélkül az emberek rendelkezésére állnának, így nem hinné, hogy amig nem tesznek rá világszinten erőfeszítést, hogy betartsák a cégek, szervezetek, nemzetek, politikai pártok és vallási csoportosulások, addig a bővítésük is csak falra hányt borsó.

Jogok és lehetőségek

Hasonlóan gondolkozik a csíkszeredai Eszter is. Úgy látja, a probléma nem az, hogy milyen jogaink vannak, hanem hogy milyen lehetőségeink. "Jogom lehet például a biztonságra, de amikor azt látom, hogy részben a nyugati államok, részben az iszlamisták miatt ez egyre kevésbé lehetséges, akkor azt hiszem, a jogom »árfolyama« nagyon megbízhatatlan", fogalmazott, kiemelve még, hogy ráadásul jogok ütköznek időről időre, így példál a biztonságé és szabadság.

A kolozsvári Géza is az aktuális helyzetre és ellentmondásokra reflektált: "problémás a helyzet, mert például az alapvető emberi jog és a menekültjog külön dolgok, mégis mindkettő esetén emberről beszélünk, de az első nem feltétlen vonatkozik a másodikra tisztán jogi szempontból" ˜– mondta. Szerinte sem elvenni nem kell jogokat, sem hozzáadni, legalábbis vannak kérdések, amelyek a jövőben fontosak lehetnek, de még korai azokról beszélni.