A kifizetett nyugdíjak összege lényegesen meghaladja a befizetett járulékokét, a hiányt évről évre a központi költségvetésből pótolják.

Nem biztosított a romániai nyugdíjrendszer fenntartaható volta, derül ki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdaság és gazdaságtudományi karának a Romanian Economic Monitor (RoEM) projekt égisze alatt készített tanulmányából. 2022-ben az állami nyugdíjrendszer finanszírozása a bruttó hazai termék (GDP) 8,5 százalékába került, írja az economedia.ro. A befizetések 6 százalékot fedeztek, 2,5 százalékot pedig a központi költségvetésből kellett bepótolni.

Az évtized végén már a GDP 10,4 százalékával megegyező értékű nyugdíjat fog kifizetni az állam, azonban a nyugdíjbiztosítási járulékból befolyó összeg a GDP-nek csak az 5,5 százalékával lesz egyenértékű, vagyis 4,9 százalékkal ki kell majd pótolni.

Az összeg, amennyivel a befizetéseket ki kell majd egészíteni a költségvetésből 2040-re 5,1, az évszázad közepére pedig 5,3 százalékra emelkedik. Ezt követően csökkenésnek indul, 2060-ban a GDP 4,3, 2070-ben pedig a 2,4 százalékának felel majd meg. Utóbbi évben az állami nyugdíjak a GDP-nek már csak a 7,6 százalékát fogják kitenni, feltéve, hogy a gazdasági növekedés a tanulmányban szereplő prognózis szerint alakul.

A tanulmányból kiderül, hogy 2022-ben a különnyugdíjak a GDP 1,2 százalékát tették ki, s ugyanekkora lesz az arányuk az évtized végén is. A későbbiekben csökkenő pályára állnak, 2050-ben a GDP 0,6, 2070-ben pedig a 0,4 százalékát kell majd a speciális nyugdíjakra költeni.

A problémát nemcsak az jelenti, hogy a kelleténél kevesebb pénz folyik be az államkasszába, hanem az is, hogy roppant kedvezőtlen demográfiai tendencia érvényesül, csökken a munkaképes lakosság száma, ami kihat a munkavállalók létszámára is. Ezzel párhuzamosan, a lakosság elöregedése miatt a nyugdíjasok száma, illetve a részarányuk az összlakosságon belül nőni fog.

2022-ben 7,74 millió dolgozót és 5 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában. 2030-ra előbbiek száma 7,36 millióra, utóbbiaké pedig 5,09 millióra nőhet. Az arányuk várhatóan a század közepén lesz a legrosszabb, amikor 6,08 millió munkavállalóra 5,23 millió nyugdíjas fog jutni. A munkaképes korú lakosság és a munkavállalók számának növekedéséhez hozzájárul, hogy sok romániai fiatal nem idehaza képzeli el a jövőjét.

„Mindezek mellett további nyomást jelent majd, hogy 2030 után nyugdíjba megy majd az 1967 és 1969 között, a terhességmegszakítás betiltását kimondó rendelet után született körülbelül 2 millió romániai, számottevően növelve a rendszerre nehezedő terhet” – mondja Szász Levente, a RoEM koordinátora.

A kettes pillérként emlegetett kötelező magánnyugdíj valamelyest csökkenti az állami ellátásra nehezedő nyomást, de nem a remélt mértékben. A BBTE szakemberei szerint ahhoz, hogy fenntartható legyen az állami nyugdíjrendszer, többek között a foglalkoztatottság növelésére, a feketemunka visszaszorítására és pénzügyi nevelésre van szükség.

„Az elkövetkező években és évtizedekben az állami nyugdíjrendszerre nehezedő nyomás egyre nagyobb lesz, ami a deficitjének a jelentős emelkedésével jár. Pontosabban, a nyugdíjrendszer GDP-arányos becsült deficitje 2047-ig megduplázódik. (…) Csak a pénzügyi fegyelem és a magánnyugdíjrendszer megerősödése révén őrizheti meg a fenntarthatóságát és maradhat működőképes hosszú távon” – szögezik le a RoEM munkatársai.