Májusban 2813 lej volt az átlagnyugdíj, 2 lejjel több, mint egy hónappal korábban, derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) adataiból. 2024 májusában 2292 lej volt a juttatás átlagos összege, vagyis egy év alatt közel 23 százalékkal nőtt.

Területi bontásban jelentős eltérések mutatkoznak. A legjobb dolguk a bukaresti nyugdíjasoknak van, nekik átlagban havi 3549 lejt folyósít az állam. Ugyanakkor Bukarestben belül is nagy a szórás: a főváros negyedik kerületében 3066 lej az átlagérték, míg az elsőben 33 százalékkal több, 4083 lej.

A megyék rangsorát Hunyad vezeti, ahol egy átlagos nyugdíjas 3506 lej kap, többet, mint három bukaresti kerület lakosai. Ennek a magyarázata az, hogy a dél-erdélyi megyében egykor fejlett volt a bánya- és a nehézipar, ahol nagyok voltak a fizetések.

Hunyadon kívül mindössze öt olyan megye van, ahol az átlagnyugdíj meghaladja a 3 ezer lejt: Brassó (3326 lej), Gorj (3237 lej), Galac (3025 lej), Prahova (3021 lej) és Konstanca (3016 lej).

Ami a Székelyföldet illeti, Kovászna megye nem csak a bérek, hanem a nyugdíjak terén is megelőzi Hargitát, előbbiben 2651 lej az átlagérték, utóbbiban 2617 lej. A két székely megye országos szinten a középmezőnyben tanyázik, s nagyjából egy szinten van Marossal (2671 lej), Szilággyal (2655 lej) és Biharral (2646 lej). A jelentős magyar közösséggel rendelkező megyék közül Szatmárban a legkisebb a nyugdíjasok juttatása, átlagban mindössze 2356 lej, a legnagyobb pedig Kolozsban, 2888 lej.

A legkevesebb pénzt a Botoșani (2228 lej), a Vrancea (2265 lej), a Giurgiu (2282 lej) és a Vaslui (2284 lej) megyei nyugdíjasok kapják. Egy átlagos Hunyad megye nyugdíjasnak 57 százalékkal több jár, mint egy botoșaninak. Erdélyben Beszterce-Naszód megyében a legkisebb az átlagnyugdíj, 2367 lej.