Drogfogyasztás: legyen Romániában is belövőszoba?

Ijesztően magas a Hepatitisz C-ben szenvedők és a HIV-fertőzöttek aránya az intravénás drogfogyasztók körében Romániában – derült ki az Országos Drogmegelőzési Ügynökség adataiból: a tesztelt keménydrogosok háromnegyede Hepatitisz C-ben szenved, 49 százaléka pedig HIV-pozitív.

Az ügynökség tavalyi jelentése szerint 2013-ban a regisztrált 1 054 intravénás drogfogyasztóból csupán 414-en estek át Hepatitisz C (ebből 307 esetben az eredmény: pozitív) és 809-en HIV szűrésen (398 személynél kimutatták a betegséget). Az intravénásan lövők 90 százalékát Bukarestben, illetve Ilfov megyében, 4,3 százalékát Prahova, 1,6 százalékát Iaşi és 1,5 százalékát Argeş megyében jegyezték.

Valójában többen nyomják?

Vélhetően Romániában sokkal többen élnek intravénás drogokkal, a tűcsere-programban résztvevők száma legalábbis erre enged következtetni: az ügynökség adatai szerint a programot 2013-ban 4 051 férfi és 1 097 nő vette igénybe.

A Mediafax által megszólaltatott spanyol szakemberek szerint Katalóniában a nyolcvanas években mértek a kemény kábítószeresek körében hasonló fertőzési arányt. A spanyolok több mint harminc évvel ezelőtt az arányok láttán úgy döntöttek: a drogfogyasztást beemelik a szenvedélybetegségek sorába, tehát innentől kezdve közegészségügyi problémának számított, amelyet egyebek mellett úgynevezett belővőszobákkal orvosoltak.

Joan Colom i Farran, a katalóniai egészségügyi igazgatóság drogmegelőzési aligazgatójának beszámolója szerint a belövőszobákban a fogyasztók higiénikus körülmények között, szakfelügyelet mellett nyomhatják az intravénás szereket, juthatnak steril tűkhöz.

A belövőszobák lényege, hogy azonnali orvosi, pszichológiai segítséget kaphatnak a rászorulók és folyamatosan elérhető számukra a rehabilitációs program. A központokban állandó HIV és Hepatitisz C-szűrést vehetnek igénybe a kábszeresek, ráadásul ellenőrzik a beadott szerek mennyiségét és gyakoriságát. Az ellenőrzéseknek köszönhetően kiküszöbölhető a túladagolás, a haláleset, hiszen pontosan jegyzik, ki mit és milyen dózist kapott.

A felügyelt injekciós helyiségekben szigorúan tilos a kábítószerrel történő kereskedés. Vannak olyan országok, ahol a szereket ingyen kapják meg a függők, így előzik meg a szennyezett drogok használatát. Máshol viszont legálisan, ellenjuttatás fejében lehet a belővőszobákban hozzájutni a tiszta kábítószerhez. Az elv az: mivel a függők minden körülmények között, bárhonnan megszerzik a napi adagjukat, jussanak inkább ellenőrzött szerhez.

A kábszeres is ember

Joan Colom i Farran elmondta, a kockázatok visszaszorításának egyik fontos kiindulópontja az emberi jogok tiszteletben tartása. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek, beleértve a drogfogyasztókat is, joga van emberséges egészségügyi ellátáshoz, kezeléshez bármilyen körülmények között. A másik fontos kiindulópont, hogy a közegészségügy kezelje fontos programként, a megelőzéstől a rehabilitációig, a kábítószerfogyasztás visszaszorítását.

A belövőszobák a szakember tájékoztatása szerint 20-25 százalékra csökkentették a fertőzések számát a kemény drogokat fogyasztók körében, és jelentősen csökkent az elhalálozások száma is.

Katalóniában 13 belövőszoba és több mobilközpont működik. Xavier Major Roca, a katalán megelőzési program koordinátora elmondta, a függők jelentős része hajléktalan, így a felügyelt injekciós helyiségekkel visszaszorítható, hogy a drogosok lépcsőházakban, parkokban, mások szeme láttára lőjék be magukat.

A központokban zuhanyzási lehetőséget, ruhát, harapnivalót és kávét kapnak, az ott dolgozó személyzettel, orvosokkal, szakemberekkel tehát elkerülhetetlen a kommunikáció, ami tovább növeli a rehabilitációs program elérhetőségét a számukra. A Xavier Major Roca úgy tájékoztatott, hogy a központokban megfordulók negyven százaléka előbb vagy utóbb igénybe veszi a metadonkezelést (a leszokási program részeként).

Tavaly ezekben a központokban több mint 5400-an lőtték be magukat, ezeknek 44 százaléka idegen állampolgár (köztük sok román), és 93.513 szúrást regisztráltak. Az intravénás drogfogyasztók többsége férfi, akik leginkább heroinnak, kokainnal és keverékekkel élnek.

Xavier Major Roca cáfolta azokat a félelmeket, miszerint a belövőszobák vonzanák a drogkereskedőket csökkenne a közbiztonság az adott településen. A szakember szerint pont az ellenkezőjéről van szó: a központok valójában az állampolgárok érdekeit védik. Hogy Xavier Major Roca pontosan mire gondolt, arra a Romániában működő Carusel egyesület vezetője adta meg a választ.

Romániában törvény tiltja a belővőszobákat

A Carusel egyesület már évek óta kérvényezi a felügyelt injekciós helyiségek létrehozását Romániában. Marian Ursan, a Carusel Egyesület vezérigazgatója szerint az állampolgárok részéről is nagy az ellenállás, hiszen sokan úgy gondolják, ezekkel bátorítanák a fogyasztást. A legnagyobb gondot viszont a politikai akarat és a problémával való szembenézés hiánya jelenti.

Hogy a belővőszobák valóban ellássák feladatukat, a drogfogyasztás visszaszorítását, alaposan kigondolt törvénykezésre lenne szükség. Első lépésként például mentesíteni kellene a drogellenes törvény hatálya alól a központokat, a jogszabály ugyanis bűncselekményként kezeli a saját fogyasztásra használt kábítószer birtoklását is.

Marian Ursan elmondta, a felügyelt injekciós helyiségek létrehozása nem kerülne sok pénzbe. Egy ilyen központnak ugyanis egy moduláris konténer is megtenné, olyan helyeken, ahol sok a drogfogyasztó és ahol a lakókat sem zavarná. Hozzátette, nagyon sok szülőt, hozzátartozót megnyugtatna, ha tudná, drogfüggő gyermeke felügyelet alatt, steril körülmények között lövi magát, hogy a belővőszobákban dolgozó szakemberek bármikor fel tudják ajánlani számukra a rehabilitációs programokat, a Hepatitisz B, C és HIV-szűréseket. Ráadásul a lakosságot, a gyermekeket sem tennék ki annak a veszélynek, hogy egy parkba, lépcsőházba hagyott fertőzött tűvel megsebesítsék magukat.

Ilyen szobák például Svájcban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban, Dániában, Kanadában, Ausztráliában is működnek, ezekben az országokban főleg a lakosság kérte a központokat a fent említett meggondolásból.

Marian Ursan kiemelte, Romániában megalapozatlanul nagyok az előítéletek a drogfüggőkkel szemben, és ez elsősorban a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt van. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) augusztusban végzett közvélemény-kutatásából például kiderül, hogy a drogfüggőktől idegenkedünk a leginkább. Arra a kérdésre, hogy kit nem szeretnénk szomszédunknak, a válaszadók 39 százaléka még azt is elutasította, hogy ezek a személyek Romániában éljenek, illetve Romániába látogassanak. A szexuális kisebbségek esetében ez az arány szintén ijesztő: 29 százalékos. A sorban a romák (23 százalék), a HIV-fertőzöttek (AIDS-esek) következnek (21 százalék), majd a magyarok (20 százalék), a színesbőrűek (18 százalék) és a bevándorlók (18 százalék).

A kormány augusztus 19-én két országos megelőzési programot fogadott el a meglévők mellett, melynek keretében orvosi, szociális szolgáltatásokat nyújtanak a drogfogyasztóknak, a programokban belővőszobákról szó sincs.

De több olyan központ létrehozásáról igen, ahol szociális ellátásban részesítenék a kábszereseket. A központok között szerepel például egy 15 férőhelyes szociális egység a szerező kiskorúak számára. A szűrőprogramok továbbra is elérhetők a drogmegelőzési központokban (hogy melyik megyében hol található ez a központ, itt nézhető meg). A program egyebek mellett az elítéltek drogproblémáira is kitér. A programokról bővebben itt és itt olvashat.

Kapcsolódók

Kimaradt?