A legmenőbb kábítószer a kannabisz Európában, Románia azonban egyelőre távol tartja magát ettől a szertől a 2015-ös európai uniós jelentés szerint. A maszol.ro által megkeresett szakértő szerint viszont hódítanak a dizájnerdrogok, ez a folyamat pedig erősödik. A kábítószer-ellenes világnapon az európai és a romániai helyzetet jártuk körbe.

Kalóz János György, a kolozsvári Báthory Prevenciós Iroda vezetője meglátása szerint a probléma nem a drogokkal van elsősorban, hanem a társadalommal. A fű legalizációját éppen ezért látja problémásnak: „az a kérdés, hogy tudná-e a mi társadalmunk kezelni a marihuánát, hiszen eléggé kontrollvesztőek vagyunk – lásd az alkoholhoz való viszonyulást”. Véleménye szerint azonban néhány évtizeden belül történhet változás, de most nem volna ez előnyös.

Az utóbbi időben háttérbe szorultak a klasszikus kábszerek, a dizájnderdrogoknak adva helyet. Ezekhez ugyanis könnyű hozzáférni, és nehéz kontrollálni a folyamatosan változó összetételük miatt. „Éppen ebben látom a veszélyt: ami tegnap jó volt, az lehet, hogy ma belevisz a sírba. Találkoztam olyan függővel, akinek a tünetei miatt felmerült a kérdés bennem, hogy vajon nem heroint használ-e. Kiszámíthatatlan szerekről beszélünk” – magyarázta a maszol.ro-nak.

Kalóz egyértelműen a nevelés pártján áll, szemben a szigorítással: „az információt és a nevelést tartom megoldásnak, a segítségkérést, valamint a helyes információt: nem a tiltást, a diszkriminálást”, fogalmazott. Elmondása szerint kevés szakember foglalkozik drogprevencióval, a téma tabusítva van, ijesztően tűnik, ugyanakkor az állam és a civil szféra sem fektet elég hangsúlyt a kérdésre. Ha megfelelő kultúránk és anyagi hátterünk volna – mondta –, értékelnék a szakértők munkáját, hatékonyabb munkát lehetne végezni.

Ugyanakkor sokan tévesen ragadják meg a problémát. „Ha azt mondom száz diák előtt, hogy a drogok rosszak, és közülük mondjuk harminc már kipróbált valamilyen szert, ők szemberöhögnek. Olyan hatásokat érünk el a kábítószerekkel, amiket normális körülmények között nem tudunk elérni. Az nem történik meg másképp, hogy leülsz a járdaszegélyre, és húsz percig röhögsz három verebet a telefondróton – viszont azt kell hangsúlyozni, hogy mérlegeljünk, megéri-e átverni a szervezetünket, és később megfizetni érte” – részletezte a szakember.

A legális drogok (kávé, cigaretta, alkohol) esetleges betiltásáról azt mondta: teljesen lehetetlen az ilyesmi, főként, mert túl nagy üzlet van bennük, és a fogyasztói társadalom diktál.

Sűrűn száll a füst

A kannabisz használata meglehetősen alacsony arányban jelenik meg itthon az európai országokhoz viszonyítva. Míg a 15-64 évesek körében a csehek 8,9, a franciák 8,4 vagy a spanyolok 9,2 százaléka próbálta, addig Romániában ez az arány 0,3. A 15-34 évesek körében is alig emelkedik a szám (0,6), az iskolásoknak viszont már 7 százaléka találkozott ezzel a droggal – mondani sem kell, az imént említett országok ebben a korcsoportban is „megelőznek”: a cseh diákok 42, a franciák 39, százaléka próbálta ki a kannabiszt, a magyarok 19 százaléka.

A 2015-ös európai uniós drogjelentés szerint „Európában ez a kábítószer teszi ki a lefoglalások 80%-át, és a kannabisz-használat vagy személyes használati célú birtoklás a regisztrált kábítószer-bűncselekmények több mint 60%-át jelenti”. Évi 1,25 millió ilyen jellegű bűncselekményt regisztrálnak, amelynek közel háromnegyede (781 ezer eset) a kannabisszal függ össze – írják.

Javulás a keményebb drogoknál

A jelentés a heroinnal kapcsolatos kezelési igények és az ártalmak csökkenéséről ír, ronthat a helyzeten viszont, hogy az európai piac számára fontos Afganisztánban nőtt az ópiumtermelés. visszatérésének. „A heroinkínálat változására utaló jelek közé tartoznak az Európában felderített – korábban nem látott – heroinfeldolgozó laboratóriumok, valamint a heroincsempész-útvonalaknak és a bűnözői csoportok működési módjának az alkalmazkodásáról szerzett bizonyítékok” – áll a szövegben.

Kiemelik azt is, a szerek forgalmazásában fontos szerepet játszik az internet is, a pszchiaoktív szerek esetében szintén, amelyekről megjegyzik, módszertani okok miatt nehéz felmérni, hogy milyen arányban vannak jelen, de a statisztikák szerint alacsony arányokról beszélhetünk.

10-ból 8 kannabisz

Az EU-ban végrehajtott lefoglalások körülbelül kétharmada két országban történt 2013-ban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban jelentették. Emellett Belgiumból, Németországból, Olaszországból és négy skandináv országból szintén jelentős számban jeleztek lefoglalásokat, vannak azonban országok, amelyekből nem érkeztek friss felmérések.

Mint az a jelentésben áll, „a heroinlefoglalások számának közelmúltbeli csökkenése mellett az árak és a kínálati jellegű bűncselekmények indexált adatainak tendenciáiban is csökkenést lehetett megfigyelni”, ugyanakkor „2013-ban körülbelül 78 000 kokainlefoglalást jelentettek, ami mennyiségileg 63 tonna kábítószert jelent.” A helyzet 2010 óta viszonylag stabil – teszik hozzá.

Tavaly hat új pszichoaktív szerről készült kockázatértékelés, egyre nagyobb számban kapcsolódnak hozzájuk az ártalmakról, köztük kórházi ellátás szükségességéről és halálesetekről szóló jelentések – írják. A leggyakrabban lefoglalt kábítószer a kannabisz, 10 esetből 8 ehhez a droghoz kötődik.

A helyzet kezelése

2013-ban 943 ezer embert kezeltek drogambulanciákon, általános vagy mentális egészségügyi ellátást 276 ezren kaptak, alacsonyküszöbű szolgáltatóknál, azaz olyan helyeken, ahol a szolgáltatás igénybevételének szinte nincs feltétele, 146 ezren, más szolgáltatóknál ötezren jelentek meg.

A kezelés alatt álló kábítószerfogyasztók legnagyobb csoportját az opiát-használók teszik ki, a rendelkezésre álló erőforrások legnagyobb részét is az ő kezelésükre fordítják – áll a jelentésben. Ugyanakkor gyakoribb lett a kannabisz-használókra szakosodott kezelés, a serdülők esetében családterápiát alkalmaznak, a felnőtteknél kognitív viselkedésterápiás beavatkozásokat.

Kiemelt cél ugyanakkor a HIV, a vírushepatitis és egyéb fertőzések terjedésének megelőzése, „a speciális programok révén kiosztott fecskendők bejelentett száma 2007 és 2013 között 43 millióról 49 millióra nőtt az EU népességének 48%-át képviselő 24 országban”, írják.

(Címlapi képünk forrása: vice.com)