Ötvenöt évvel ezelőtt, 1970 májusában minden idők egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája sújtotta Romániát. Az ország északnyugati és erdélyi megyéiben soha nem látott esőzések következtében hatalmas áradások pusztítottak. A Szamos és a Maros kilépett a medréből, és egész városrészek kerültek víz alá. A Libertatea megemlékezése szerint az akkor lehullott csapadékmennyiség elméletben elegendő lett volna ahhoz, hogy egész Romániát nyolc centiméter vastag vízréteg borítsa be.

Az árvíz több mint 1 millió hektárnyi területet borított el, ebből 558 000 hektár szántóföld volt. 85 000 ház rongálódott meg vagy semmisült meg, 385 ipari létesítmény, közel 1000 km vasút, valamint több ezer km közút és több mint 3500 híd érintett.

A legsúlyosabb károk Szatmár megyét érték

Az 55 évvel ezelőtti természeti katasztrófa 56 emberéletet követelt, több mint 4000 ház vált lakhatatlanná, több mint 28 ezer ingatlan károsult és 128 ezer hektárnyi területet árasztott el a víz.

A tragédia egyik legsötétebb pillanata az volt, amikor az ár elöntötte az elektromos műveket, így a város fény nélkül maradt, és az emberek éjjel nem látták közeledni a víztömeget. A túlélők elmondása szerint sokan ekkor fulladtak meg.

Kapcsolódó

Szatmárnémeti pusztulása és újjászületése – Az 1970-es árvízre emlékeztek

Ötvenöt éve történt a katasztrófa, amely megváltoztatta Szatmárnémeti történelmét: az 1970-es árvízben a város egy része elpusztult, több emberéletet is követelt a pusztító ár.

katasztrófa árvíz Szatmárnémeti megemlékezés

Katonaság és közösségi összefogás

A kommunista vezetés a hadsereget is bevetette: 19 000 katona segített a mentésben 38 megyében és 350 településen. 66 500 embert, 197 000 állatot és 11 000 tonna felszerelést mentettek ki, 500 km gátat építettek vagy erősítettek meg, és 26 hidat újjáépítettek. A légierő 429 repült órában vett részt a műveletekben.

A lakosság segített a mentésben is, több százmillió lejt adományoztak, élelmiszerrel, ruhával, gyógyszerrel és építőanyaggal segítették a károsultakat.

Marosvásárhely és környéke

Marosvásárhelyt május 13-án öntötte el az ár, amelynek során öt kiskatona vesztette életét a Maros-híd közelében. A katonákat parancsra vezényelték ki, hogy eltávolítsák a híd alá gyűlt uszadékfát, mivel félő volt, hogy az megrongálja a hidat. Három kétéltű jármű indult a műveletre, de mindhármat elragadta az ár, és csak két katona élte túl az esetet. Az elhunyt katonákat posztumusz tiszthelyettesi rangra léptették elő, és a Maros-híd melletti laktanya bejáratánál emléktáblát helyeztek el tiszteletükre. Emellett a »Virtutea Ostășească« érdemrenddel is kitüntették őket 

Gyulafehérvár és Kolozsvár

Gyulafehérvár városát kétszer is elöntötte a Maros, amely 8 méteres vízszinttel lépett ki a medréből. Több mint 10 000 ember vált hajléktalanná, 180 ház teljesen megsemmisült. Egy helikopteres mentőakció során 103 ember menekült meg a biztos haláltól.

Kolozsváron a Szamos 9 méteres szinten tetőzött, ahol több mint 4 000 házban keletkezett kár, több ezer embernek kellett elhagynia otthonát, és 7 halálos áldozatot jelentettek.

Új vízügyi rendszert építettek ki

A tragédia után újjászervezték a román vízgazdálkodási rendszert, és létrehozták az Országos Vízügyi Hatóságot. Gátakat, víztározókat és védelmi terüeteket építettek országszerte.