Nem román-magyar konfliktus, és nem együttműködés, hanem "csendes egymás mellett élés jövője" elé néz Hargita megye - vázolta fel a statisztika alapú jövőképet Csíkszeredában hétfőn Horváth István szociológus, a kormány Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke. Amint az a Hargita Megyéért Egyesület kerekasztal beszélgetésén kiderült: a romák részaránya ellenére itt a leggyenggébb a roma érdekképviseletek NGO-s pályázása.

Megdöbbentő összegzéseket is felvonultatott a Társadalmi együttélés Hargita megyében címmel hétfőn Csíkszeredában szervezett kerekasztal-beszélgetés. A Hargita Megyéért Egyesület, Hargita Megye Tanácsával közösen szervezett találkozóra a megye polgármesterei és a sajtó is meghívást kapott. A megyeházán tartott megbeszélésen elgondolkodtató problémákat vetettek fel az előadók - noha, a jellemző demográfiai trendekre vonatkozó jövőkép-vázolásában, Horváth István, mint azt többször is kiemelte: mindössze 2002-es népszámlálási adatokból dolgozott, mivel "nem fért hozza" a 2011-es adatokhoz.

A kormány Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke elmondta: a közvélemény-kutatások alapján Hargita megyében elterjedt az a vélekedés, hogy egymás mellett élés van, nem együttélés vagy jó együttműködés. Horváth bemutatta a román és a magyar ajkú lakosság arányait a megyében, elmondta, hogy a román lakosok tömbben élnek, legfőképp a megye északi részében, sehol nem jellemző az egyik kisebbség 25–50% közötti aránya, amely szociológiai kutatások alapján konfliktusokat szülhetne a két etnikum között. Ugyanakkor, mint mondta: viszonylagos demográfiai stabilitás jellemző a magyar–román viszonyban, ami szintén csökkenti a konfliktus kialakulásának lehetőségét. Horváth István előadása nyomán sok érdekes adattal gazdagodhattak a résztvevők, például kiderült, hogy a megyében élő román lakosság közül minden ötödik vegyes házasságban él, ugyanakkor városon sokkal jelentősebb a vegyes házasságok száma, ami azt mutatja, hogy a vegyes településeken sokkal nagyobb a kölcsönhatások száma.

Viszont, az előadó nem rendelkezett városi bontással a megállapítást tekintve: becslésként értékelte úgy, hogy Csíkszeredában például minden negyedik vegyes párkapcsolatban élő román nemzetiségű személynek magyar lehet a partnere. "Ebben a tekintetben sokkal nagyobb az átjárás, mint a közvélekedés azt feltételezi" - összegezte.

Nincs motiváció a román-magyar együttműködésre

Mint elhangzott, a "miért kellene együtt élni" kérdésre azt a választ adják a kutatások: a struktúra nem indokolja, nincs motiváció az együttélésre: különböző erőforrások mozgósítására különféle logika van a két félnél. Ez annakn tudható be, hogy ettős hatalmi szerkezet alakult ki a megyében: míg a románok a prefektushoz fordulnak a problémáikkal, a magyarok a megyei tanácshoz folyamodnak gondjaikkal.Emellett párhuzamosan "mozgatja" a közösségeket a többi intézmény is: az egyház, valamint az önkormányzatok is esetenként, például a falunapokkal.– Kevés az olyan típusú intézmény, amely transzlokális integrációt valósít meg, a településeket összehozná, nincsenek olyan típusú kontextusok, amelyek hosszú távon az együttműködésre motiváljanak. Csendes egymás mellett élés van – fejtette ki Horváth.

Roma problémák: "a minta szerint valószínűsíthetőek konfliktusok"

Horváth István jelezte: intézete éppen most végez kutatást a romák helyzetére vonatkozóan. Becslések alapján előrebocsátott néhány problémajelzést - jelezve: sokkal több roma van, mint aki annak vallotta magát a népszámláláskor, illetve, az utóbbi időszakban robbanásszerű a demográfiai ugrás is.

Mint jelezte, gyors demográfiai szerkezetváltás van, különösen Keresztúr térségében. Becslések szerint, itt a roma lakosság aránya ebben az ütemben hamar elérheti azt a kritikus 25–50 közötti százalékot, amely esetén - mint hangsúlyozta, " a modell szerint" -, nagy a lehetőség a konfliktusok kialakulására."A Hargita megyi települések egyharmadában a romák száma nem csak jóval nagyobb, mint az a demográfiai nyilvántartásban van, hanem telepen is élnek, voltaképpen szegregáltak - ez társadalmi asszimetriával jár" - jelezte Horváth. Mint összegezte: ezek olyan változások, amelyekkel a helyi közösség "nincs amit kezdjen".

A felkért előadók sorában Sándor Csilla, a Gelem Gelem Egyesület alelnöke jelezte: mindössze egy éve tevékenykednek, és most zajlik egy sikeres pálíázatuk a Norvég Alap támogatásával. az általa bemutatott adatok szerint Hargita megyében 14 egészségügyi felügyeletet végző roma van, akik munkája érezhetően javít a sokhelyen akár ivóvízgondokkal küzdő roma telepeken élőknek. Mint az alelnök mondta: mind a jogi beilleszkedés szintjén (pl. "buletin", személyi iagzolván kiváltása), mind az egészségügyi ellátás terén akadályoztatást érzékelnek, akárr a családorvosoknál való feliratkozások esetén is. Az alelnök zárszóként úgy fogalmazott: "mivel Hargita megyében a romák magyarok, mind a román, mind a magyar lakossággal jó viszonyban élnek."

Önkormányzatok és NGO-k helyzete

Hozzászólásában Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere jelezte: éppen az a gond a "buletin" kiadásánál, hogy családonként átlag 1700 lej adóhátrálékkal rendelkező romáknak kellene személyi bizonyítvény kiadniuk. Mint mondta: azzal küzdenek, hogy az igazolványt kérőktől nem lehet behajtani a tartozásokat. Bíró László, Csíkmadaras polgármestere pedig úgy látja: "alapszabály az: a terület azé, aki benépesíti". Mint magyarázta: szerinte a helyi önkormányzatoknak kellene nagyobb erőt és hatalmat adni a gondok helyi kezelésére, a roma kérdés térségszintre emelése csak erősíti a probléma súlyát.

Horváth István szerint a pozitív példákat - például a siménfalvi projektet - lenne jó népszerűsíteni: itt ugyanis a romák és a magyarok egymással versengnek, hogy ki tud jobb kosarakat készíteni és eladni, és a megélhetősi helyzet is stabilizálódott.

Sürgető "egy szett" akcióterv

A kerekasztal házigazdájaként Incze Csongor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke jelezte: érzékelése szerint, a civil szférát kellene érzékennyé tenni a téma kapcsán, és" az önkormányzat kell sarkallja a civileket".Mint Horváth István erre reagálva jelezte: Hargita megye a roma népesség részarányához képest alulreprezentált a nagy NGO-s roma projektekben. Mint mondta: a nagy bukaresti civil szerveződések a Hargita megyei civil fogadókészség hiánya miatt nem mernek a térségbe jönni.

Vagy félnek, hogy megverik őket a székelyek, vagy mert nyelvi akadályaik vannak, de a roma integrációra előirányzott pénzek elkerülik Hargita megyét". Ugyanakkor, mint jelezte, Hargita megyére "sajátos politikai helyzet is jellemző, mert a helyi önkormányzatok a jószándékon túl "nem merik felvállani a roma közösség segítését, mivel a helyi közösség nem tekinti azt pozitívumnak".

A szintén előadóként jelen levő Proca Ion megyei tanácsos elmondta:a megyei testületnek ebbe az irányba is sürgősen lépéseket kellene foganatosítani, mivel, az ő értesülései szerint is 2030-ban egészen másképpen fog kinézni a megye demográfiai térképe, mint ahogyan azt valaha elképzelhettük."Sürgető kérdésnek" nevezte a roma kérdést, és úgy értékelte: a megye szakemberei meghívásával közösen kell mielőbb kialakítani "egy szett" akciótervet.

A megyei tanácsos egyébként megosztotta a jelenlévőkkel: régi csíkszeredai, román ajkú lakosként értekezik a román–magyar együttélés kérdéseiről a térségben, tanárként sok magyar és román anyanyelvű diákkal állt kapcsolatban, ugyanakkor a gyermekvédelmi igazgatóság vezetőjeként is számos etnikai alapú problémával találkozott. Szerinte fontos, hogy ne érzelmi alapon kezeljék a kérdést az illetékesek, hanem pontos információk alapján, éles tisztánlátással oldják meg a felmerülő problémákat.

Incze Csongor pár éve elkezdték egy román-magyar együttélési kódex kidolgozását, jelen beszélgetés célja is a kódex minél szélesebb körű előkészítése volt. Ugyanakkor kiemelte, arányosan irányítanak forrásokat a megye északi részébe is, külön kulturális pályázati rendszert dolgoztak ki, beruházásokat, komoly útjavításokat végeznek a térségben.– A kerekasztal célja, hogy lehetőséget biztosítsunk a problémák azonosításához, megoldások kereséséhez a megyében lakó különböző etnikumú lakosság harmonikus együttélése érdekében – emelte ki Incze Csongor.

Amint a szervezők jelezték: a kerekasztal-beszélgetés része annak a közvitának, amelyet Hargita Megye Tanácsa az etnikumközi kapcsolatokat és többnyelvűséget célzó, 2014/301-es számú határozata alapján folytat, a kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával együttműködve. Ez a dokumentum itt tanulmányozható.