Hol hibázott az oktatási minisztérium a létszámleépítésnél?

Csak a gyermekszám alapján nem lehet ésszerű leépítéseket eszközölni a tanügyben - erősítette meg megkeresésünkre Király András oktatási államtitkár azokat a kifogásokat, amelyeket politikusok, tanfelügyelőségek és érdekszövetségek emeltek a tanügyminisztérium lépései ellen.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a szaktárca nem vette figyelembe az adott megye sajátosságait, például egy-egy település földrajzi és nyelvi elszigeteltségét, a megyék népsűrűségi sajátosságait, diszperziós jellegzetességeit, a kisebbségi oktatás specifikumait, amikor gyermeklétszám alapján kiszámolta, hány állást kell megszüntetni az iskolákban.

A szaktárca év elején ismertette a tanfelügyelőségekkel azokat a számokat, amelyeket szeptember 20-ig kell teljesíteni. Eszerint például Kovászna megyében 133, Hargita megyében 161, Maros megyében 79, Bihar megyében nagyjából 300 munkahelyet építenek le.

A minisztérium a következő sarokszámokkal dolgozott: 14,5-nél kevesebb tanulóra nem hagynak jóvá pedagógusállást városon, a nem didaktikai személyzet (például könyvtáros, laboráns, könyvelő) esetében ez a szám minimum 56 diák, a kisegítő személyzet (takarító, fűtő, karbantartó stb.) esetében pedig 120 gyermek.

A kormány június végén jelentette be, hogy augusztus elsejétől 12 százalékos fizetésemelést kap az oktatási intézmények kisegítő személyzete. Rovana Plumb munkaügyi miniszter szerint az intézkedés 60 ezer alkalmazottat érint, 53.848-an a közoktatásban, 7.468-an pedig egyetemeken dolgoznak.

Király András elmondta, a leépítéseket már évek óta gyakorlatba kellett volna ültetni, hiszen csökkenteni kell a közalkalmazottak számát, a tanügyminisztérium viszont egyebek mellett az egymást követő választások miatt nem hajtott ezt végre. „Idén jött egy miniszter, aki végrehajtja ezeket az átalakításokat. De a módja, ahogy ezt kivitelezik, nem szerencsés. Nem lehet csak a számokat figyelembe véve ezt megvalósítani, már csak azért sem, mert egy téglát el lehet szállítani, de vannak esetek, amikor egy gyermeket nem” - magyarázta az államtitkár.

Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha egy megyében nem teljesítik maradéktalanul a kitűzött számokat, ahogy azt a Kovászna megyei főtanfelügyelő, Kiss Imre például már jelezte, Király elmondta, a minisztérium a fizetésalapot a csökkentett létszám alapján számolta ki, és ez változatlan marad.

„Ha minden kötél szakad, akkor meg kell nézni, hogy a helyi közigazgatások hogyan tudnak segíteni, beszállni, másrészt a politikai pártoknak egyeztetniük kellene ebben a kérdésben például a pénzügy-, a tanügyminisztériummal” - mondta.

Az augusztusi bérekkel máris gondok adódtak

A Krónika hétfői tájékoztatása szerint az oktatási minisztérium nem hagyta jóvá a tanfelügyelőség által igényelt bérek kiutalását Hargita megyében, amíg a tanintézetek nem hajtják végre az elrendelt leépítéseket.

Görbe Péter főtanfelügyelő a lapnak kifejtette: egy közös informatikai adatbázisban szerepel, hogy a megyében hány tanügyi alkalmazott van, illetve számukra havonta mekkora bérkeretet kell biztosítania a minisztériumnak. A tanintézetek augusztusban a megszokott módon feltöltötték bérigényüket a nyilvántartásba, a tanfelügyelőség azonban nem tudta ezt jóváhagyni, mivel a szaktárca úgy módosította az informatikai rendszert, hogy nem volt erre lehetőség.

A jóváhagyást lehetővé tevő gomb helyett a minisztérium üzenete szerepelt az oldalon, miszerint a feltöltött adatok alapján a megye már nem fér be a korábban megadott sarokszámokba – azaz a megengedettnél több alkalmazott szerepel az adatbázisban –, ezt pedig korrigálniuk kell, addig nem tudják utalni a béreket.

Görbe Péter rámutatott: utánajártak a problémának, és kiderítették, hogy több, a nyár folyamán nem fizetett, de a nyilvántartásban még szereplő órabéres állás miatt jelzett többletet a rendszer, ennek megoldása pedig már folyamatban van.

Kovászna megyében nem adják be a derekukat

Kiss Imre főtanfelügyelő szerdán sajtótájékoztatón közölte, hogy az iskolaigazgatókkal egyeztetve csak részben tudták végrehajtani a szaktárca által elrendelt leépítéseket, így 67 állást számoltak fel. Hozzátette, a minisztériummal már ismertették az álláspontjukat, és azt, miért nem teljesítették a számokat.

A főtanfelügyelő hozzátette: egyetlen pedagógus munkaszerződését sem bontották fel, hanem felszámolták az üres állásokat, állástöredékeket, illetve nem hosszabbítottak szerződést a nyugdíjas oktatókkal.

Kiss Imre arra is rámutatott, hogy a vidéki iskolákban már nem tudják csökkenteni az alkalmazottak létszámát, ezért az esetek 80 százalékában a városi tanintézetekben lévő állásokat kellett csökkenteniük. A háromszéki főtanfelügyelő abban bízik, hogy a szaktárca végül jóváhagyja a jelenlegi alkalmazotti struktúrát. 

RMPSZ ellenállásra szólít

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnöksége hivatalos állásfoglalásban fejezte ki aggodalmát a tanügyi alkalmazottakat érintő újabb nagymértékű leépítéshullám miatt: „Aggodalmaink előzményét az elmúlt tanév során is véghezvitt álláscsökkentés, illetve a tanév közben érvényesített, számos tanintézményünket érintő igazgatóhelyettesi funkció megvonása jelenti. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt években is zajló, a szaktárca által kezdeményezett intézkedések, mint például az, hogy a főtanfelügyelőknek hivatali feladatként határozták meg, hogy mekkora legyen megyei szinten a tanügyi állások száma, nem szolgálja semmilyen formában a közoktatás érdekeit”.

A szövetség határozott véleménye, hogy a „rendszertelen, az országos gyereklétszám-átlagot egyedüli szempontként felállító, a felelős közoktatáspolitikai gondolkodás legalapvetőbb feltételeit sem teljesítő intézkedéssorozatok fokozatosan ellehetetlenítik tanintézményeink működését, veszélybe sodorják diákjaink, pedagógusaink biztonságát”.

Tájékoztatásuk szerint a magyar többségű megyékben az elmúlt hónapokban közel ötszáz tanügyi munkahely csökkentését irányozta elő a szaktárca, amely gyengíti a magyar iskolahálózat. Hozzáteszik, értékelésük szerint nem hasonlítható össze egy Hargita megyéhez hasonló megye közoktatási helyzete egy dél-romániai megye iskolahálózatának sajátosságaival, vagy például Kovászna megye városi illetőségű átlagos gyermeklétszáma mondjuk Kolozs megye hasonló adataival, ezért nem célravezető csak a diáklétszám alapján leépítéseket eszközölni.

Konkrét lépéseket javasolnak a tanügyminisztériumnak:

  • a kisegítő- és a nem oktatói személyzet állásainak a számszerű megállapítását az érvényesített gyereklétszám (fejkvóta) szerinti szempontrendszeren túlmutató komplex normatíva határozza meg
  • minden jogi személyiségű tanintézménynek garantálni kell az egy igazgatóból és egy igazgatóhelyettesből álló operatív vezetőséget, illetve lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanintézmény szervezeti, szerkezeti, tevékenységi komplexitásától függően további igazgatóhelyettesi funkciók legyenek létrehozhatók
  • kérik a szaktárca elöljáróit, hogy az álláscsökkentések helyett az ésszerűsítést követő igyekezetüket a közoktatás tartalmi reformjának (a tananyag csökkentésével járó tantervek, valamint a hozzájuk rendelt minőségi és időben kiadott tankönyvek, didaktikai segédanyagok stb.) a megvalósítására irányítsák

Az RMPSZ arra bátorítja a tanfelügyelőségek munkatársait, hogy a „fenntarthatatlan és kivitelezhetetlen csökkentések” felelősségét ne vállalják fel, és ésszerűsítési javaslataikat szakmai érvekkel alátámasztva hozzák a szaktárca tudomására.

Hargita megyét képviselő Korodi Attila és Táczos Barna honatyák pénteki közleményükben szintén az ellenállásra buzdítottak, arra kérik a Hargita megye tanfelügyelőségét, vegyék fel ők is a harcot a „logikátlan, súlyos következményekkel járó intézkedések” ellen, értessék meg a szaktárcával a megye egyedi helyzetét, sajátosságait, kérjék, hogy vizsgálják meg alaposan és részletesen, milyen következményei lesznek a leépítéseknek.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?