Korodi-Tánczos: generációkat veszélyeztetnek a statisztikai alapú leépítések az iskolákban

„Elfogadhatatlannak találjuk, hogy központilag, száraz számok, statisztikák alapján születnek olyan döntések, amelyek oktatási intézményeink működését, ezáltal pedig gyerekeinket, a felnövekvő generációt veszélyeztetik” - reagált közleményben Korodi Attila képviselő és Tánczos Barna szenátor arra, hogy az oktatási minisztérium rendelkezései szerint Hargita megyében szeptember elsejéig 161 állást kell megszüntetni a tanintézményekben.

Azt, hogy egy-egy megyének hány állás „jár”, a gyerekek száma alapján állapította meg a szaktárca. A leépítések főként az iskolák kisegítő személyzetét érintik, de az elmúlt időszakban jó néhány iskolában már beszüntették az aligazgatói állásokat.

„A mi meglátásunk az, hogy minden egyes tanügyi intézményt külön meg kell vizsgálni, és csak ezután lehet érdemi döntést hozni arról, mekkora személyzet szükséges az intézmény optimális működtetéséhez. Hiába hasonlóak Hargita megye statisztikai számai más megyékéhez, amikor a megye lakossági szerkezete is egyedi. Itt a lakosság szétszórtan él, semmilyen tekintetben nem lehet az oktatási rendszert az országos átlaggal egyenrangúan kezelni. Továbbá megyénk nagy részén kisebbségi oktatás folyik, ilyen értelemben pedig törvény szerint is másképpen kell kezelni” - érvelnek az RMDSZ honatyái.

A képviselő és a szenátor arra kéri a Hargita megye tanfelügyelőségét, vegyék fel ők is a harcot a „logikátlan, súlyos következményekkel járó intézkedések” ellen, értessék meg a szaktárcával a megye egyedi helyzetét, sajátosságait, kérjék, hogy vizsgálják meg alaposan és részletesen, milyen következményei lesznek a leépítéseknek.

Maros megyében is a gyereklétszám függvényében csökkentették az állások számát. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes szerint nem nevezhető drasztikusnak a létszámcsökkentés megyeszinten, de Horváth Gabriella, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei elnöke ezt másképp látja. Elmondta, ha minden évben ennyit csökken a személyzet létszáma, néhány éven belül érezteti majd hatását (Erdély FM)

A csíkmadarasiak is háborogtak

Mint arról korábban beszámoltunk, július közepén a csíkmadarasi polgármesteri hivatal közleményben húzta meg a vészharangot a Kiss Ferenc Általános Iskolát is érintő leépítések miatt.

„Értetlenül állunk az oktatási rendszert ismételten érintő megszorítások előtt, és felháborodva vesszük tudomásul, hogy az újabban elrendelt leépítések miatt lassan ellehetetlenedik a csíkmadarasi Kiss Ferenc Általános Iskola tevékenysége” – magyarázta Bíró László polgármester.

A csíkmadarasi iskola igazgatója, Császár Sándor úgy tájékoztatott, hogy a bejelentett leépítés nyomán másfél állást meg kell szüntetni az intézményben. A tanintézmény vezetője szerint a csíkmadarasi iskola esetében aránytalanul nagy a leépítendő állások száma, és ha ezt maradéktalanul gyakorlatba kell ültetniük, akkor lassan fenntarthatatlanná válik az intézmény.

Példaként kiemelte, hogy a kazánfűtő és karbantartói munkákra csupán másfél állást hagytak jóvá, holott három épületet kell ellátni.

„A napköziben a szakácsnő, az adminisztrátor dolgozik teljes állásban, előbbinek félállásban van egy segítsége. Másfél állásban dolgozik egy dada, aki takarítói teendőket is ellát. Szóval nem igazán van, ahonnan leépíteni” - magyarázta az igazgató.

A kormány június végén jelentette be, hogy augusztus elsejétől 12 százalékos fizetésemelést kap az oktatási intézmények kisegítő személyzete. Rovana Plumb munkaügyi miniszter szerint az intézkedés 60 ezer alkalmazottat érint, 53.848-an a közoktatásban, 7.468-an pedig egyetemeken dolgoznak.

„Minden lépés arra irányul, hogy ellehetetlenítsék munkánkat” – fogalmazott a kialakult helyzettel kapcsolatban Bíró László. Csíkmadaras község polgármestere szerint a kormány szisztematikusan arra törekszik, hogy gyengítse a helyi közösségeket, megfossza azokat fejlődés lehetőségeitől, kiszolgáltatott helyzetbe taszítva a falvakat, községeket.

Kapcsolódók

Kimaradt?