A politikai feladatokat is ellátó ügyvezető elnökség folytatja a korábbi főtitkárság által végzett társadalomszervezést és szervezetépítést, és elősegíti a szövetségi elnök körül kialakuló szakpolitikusi csoport munkáját. Kovács Pétert, az RMDSZ szombaton kinevezett ügyvezető elnökét kérdeztük.

A SZKT szombati ülésén tartott beszédében azt mondta, hogy a főtitkárság az RMDSZ hajtóműveként működött vagy kellett volna működnie. Ha a főtitkárság volt a hajtómű, akkor minek nevezhető az ügyvezető elnökség?

Az ügyvezető elnökség szerepe az RMDSZ-ben ugyanaz lesz, mint a főtitkárságnak, csak nagyobb pályát, nagyobb pörgést várnak el tőlünk. A szövetségi elnök azt kérte, hogy 8-9 ezres fordulatszámra pörgessük fel ezt a hajtóművet.

Az RMDSZ főtitkárából ügyvezető elnök lett. Miben tér el egymástól a két tisztség hatáskörben, felelősségben?

Politikai feladatokkal bővül ki a hatásköröm. Az április kongresszuson megszűnt a politikai alelnöki tisztség, és az ezzel járó munka egy részét fogja rám bízni a szövetségi elnök. Többet leszek majd jelen például Bukarestben, az RMDSZ tárgyalódelegációiban, de nincs kizárva, hogy Budapest irányában is lehet majd erről beszél.

Az ügyvezető elnökség intézménye korábban is létezett az RMDSZ-ben. Miben különbözik a nagyváradi kongresszus előtti ügyvezető elnökség a jelenlegitől?

Struktúrájában nincs nagy különbség, tartalmában annál inkább. Amúgy a főtitkárságot sem a tevékenységéért érték kritikák, hanem azért, mert bizonyos területeket nem fedett le. Így lesz egy sor új tevékenységi terület és országos program, amelyekkel az ügyvezető elnökség foglalkozni fog.

Melyek lesznek ezek?

A szociálpolitikának szerintünk előtérbe kell kerülnie a következő időszakban. Emellett a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre is jobban oda kellene figyelnünk. Tehát szükségünk van olyan munkatársakra, akik ezekkel a területekkel foglalkoznak, akár koordinációs feladatokat látnak el. Emellett úgy véljük, hogy jobban oda kell figyelnünk a romák társadalmi integrációjára is. Az a tény vezetett minket erre felismerésre, hogy Székelyföldtől Maros megyén keresztül a Partiumig érzékelhettük, milyen feszültségekhez vezet az, hogy nem foglalkozunk elég hangsúlyosan ezzel a témával. Nem mi fogjuk megoldani ezt a kérdést, de foglalkoznunk kell vele.

Ami pedig az országos programokat illeti: úgy ítéljük meg, hogy szükség van egy szakpolitikusokból álló tanácsadói testületre, amelyik a szövetségi elnök munkáját segítené. Így a legfontosabb közpolitikáknak lesz egy-egy felelőse az RMDSZ-ben, akik civil szervezeteket, egyetemeket is bevonnának a munkájukba. A közösségépítés terén hangsúlyosabban szeretnénk foglalkozni az eddig kidolgozott helyi és kisrégiós oktatási stratégiák életbe léptetésével és monitorozásával, ki akarjuk terjeszteni és sokkal hatékonyabbá akarjuk tenni a beiskolázási kampányunkat. A nagyvárosi szórvánnyal is többet szeretnénk foglalkozni, szórványmenedzser-szolgálatot kiépíteni.

Újdonság a diaszpóra-programunk. Több tízezer, de talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy százezer romániai magyar, még román állampolgár él az Európai Unióban. Ők kényszerűségből élnek külföldön, dolgozni mentek el az országból. Meg kell keresnünk kapcsolatot, a közös hangot velük. További fontos programunk lesz a kisebbségi jogokkal kapcsolatos törvények alkalmazásának a monitorozása.

Lehet-e már tudni, hogy ki felel majd az RMDSZ-ben például a romák integrációjának kérdéséért?

Nem. Fel fogunk venni egy munkatársat, akinek olyan ajánlólevéllel kell majd rendelkeznie, hogy a roma jogvédő szervezetek is támogassák. Egyébként mindhárom szakterület – romaintegráció, szociálpolitika és mezőgazdaság – koordinálására alkalmazunk majd munkatársakat, a közpolitikákat azonban aktív politikusok fogják irányítani.

Nagyjából ugyanaz a csapat dolgozik az ügyvezető elnökségen, mint korábban a főtitkárságon, azzal a különbséggel, hogy két új tisztséget is létrehoztak: az ifjúságért, illetve a területi szervezetekért felelős alelnökét. Miért volt erre szükség?

A területi szervezetekért felelős főosztály létrehozásával az RMDSZ belső működésén akarunk javítani. Magam is voltam területi szervezetekért felelős alelnök, és tudom, hogy mekkora – rengeteg utazással, kiszállással – járó munkát lehet levenni az ügyvezető elnök válláról. A legfontosabb, hogy a tervezési folyamatba szeretnénk a korábbinál jobban bevonni a területi szervezeteket. Úgy gondoljuk, hogy ezáltal a végrehajtás, a közös munka sokkal hatékonyabb lesz. Az ifjúságért is felelős főosztályunk újraalakítását az indokolja, hogy számunkra egyértelmű: a fiatalok elfordultak a politikától és általában a politikai szervezetekről. A mostani 20-25 évesek generációja döntötte el az elnökválasztás második fordulójában az államfő személyét; számukra az RMDSZ sem tud meggyőző lenni. Az ifjúsági főosztály létrehozásával adunk egy plusz lehetőséget magunknak, hogy közelebb jussunk a fiatalokhoz, partnerségben a Magyar Ifjúsági Értekezlettel.

A főtitkárság átalakítása ügyvezető elnökséggé a kongresszuson meghirdetett újratervezés jegyében történt. Milyen feladatok hárulnak az ügyvezető elnökségre az újratervezésben?

Folytatjuk a társadalomszervezést és a szervezetépítést. Újdonság a politikai feladatok becsatornázása az ügyvezető elnökségre. Emellett fontos új feladat elősegíteni a szövetségi elnök körül kialakuló szakpolitikusi csoport munkáját. Úgy ítéljük meg, hogy egy jobban működő RMDSZ jobban szolgáltató RMDSZ is. Számos olyan terület van, a gazdasági kérdésektől az oktatásig, amelyeken jobban tudunk működni, ha ezt a szakpolitikai rendszert felépítjük.

Ezek szerint a fontosabb szakterületeknek lesz egy-egy felelőse?

Igen. Az célunk, hogy például egy újságíró is tudja, kit kell felhívni az RMDSZ-ben, ha egy adott témáról írni akar. Ezeknek a témafelelősöknek nagyobb hatáskört, nagyobb láthatóságot biztosítunk majd. Így több hangon tudunk majd megszólalni. Névsort most még nem tudok mondani, de nyilván lesznek már jól ismert témafelelősök is. Köztudott például, hogy a környezetvédelem területén Korodi Attila az egyik legjártasabb RMDSZ-es politikus.

Székely István jelenlegi társadalomszervezésért felelős alelnök több olyan problémát is felsorolt a kongresszus után, amelyek szerinte az újratervezés jegyében megoldásra várnak. Az egyik gond szerinte, hogy az anyanyelv-használati jogokat sokszor az RMDSZ-es polgármesterek sem érvényesítik a saját önkormányzataikban. Hogyan lehetne ezt kezelni?

Székely István arról is beszélt, hogy a megyei szintű oktatási stratégiák gyakorlatba ültetésekor fájdalmas döntéseket kell meghozni, ám ezeket akadályozzák a helyi érdekellentétek. Például egy község esetében egy olyan döntését, hogy melyik faluban szűnjön meg az 1-4. osztály.  Van-e erre megoldás?

Helyi és regionális oktatási stratégiáink elkészültek, alkalmazásukat szeptembertől kezdjük. Kötelességünk kiállni minden egyes magyar oktatási intézmény, minden egyes tanári állás megmaradása mellett. Ám a demográfiai adatok kegyetlenek. Már megszülettek azok a gyermekek, akik hat év múlva beiratkoznak a nulladik osztályba. Így hat évre előre lehet tervezni, és már látszik az, hogy vannak olyan régiók (és nem csak a szórványban), ahol nem lesz fenntartható az, hogy több, egymás mellett lévő település mindegyikében működjön magyar iskola, mert a három településen van összesen tíz magyar gyermek. Ezek a stratégiák arról is szólnak, hogy melyik iskolát tartjuk meg, miként ingáztatjuk a gyerekeket és a pedagógusokat. Tehát szükség lesz fájdalmas döntések meghozatalára, és az RMDSZ a szakmával együtt jutott erre a következtetésre. A legfontosabb partnerünk ebben a pedagógusszövetség. Ha nem vállaljuk fel a döntésekkel járó konfliktusokat, akkor a teljes magyar oktatási rendszer összeomlik a demográfiai mutatók alakulása miatt.

Nagy valószínűséggel az új parlamenti választási törvényben is lesz egy új típusú alternatív küszöb. E szerint egy párt akkor is bekerül a törvényhozói testületbe, ha nem éri el országosan az 5 százalékot, de legkevesebb négy megyében megszerzi a szavazatok legalább 20 százalékát a választásokon. Nem lesz ennek káros hatása az RMDSZ-re, olyan értelemben, hogy a kisebb területi szervezeteknek már nem lesz motivációjuk a minél jobb teljesítményre?

Benne van a pakliban egy ilyen hatás, ám nekünk az a célunk, hogy az arányos képviseletet megőrizzük. Ez ad valós erőt, nem az alternatív küszöb védőhálója. A szövetségi elnök is úgy fogalmazott, hogy az öt százalékos küszön elérése a cél, de biztonságosabban tud egy akrobata ellensúlyozni, ha tudja, hogy alatta van az a bizonyos háló. Itt nem arról van szó, hogy bejut-e vagy sem az RMDSZ a parlamentbe, hanem arról, hogy lesz-e vagy sem magyar képviselet.

Visszatérnék a „hajtómű” hasonlathoz. Ha az ügyvezető elnökség hajtómű, akkor lesz-e elég üzemanyag a működéséhez?

Olyan intézkedéseket tervezünk a már felsoroltak mellett, hogy jobban tudjanak teljesíteni azok az emberek, akikkel dolgozunk. Szeretnénk, hogy legyen egy szálra fűzve ezeknek az embereknek a munkája, és mindenki egy irányba húzza majd a szekeret. És itt most nem a konfliktusokra gondolok. Hanem arra, hogy nem mindenki tudja a saját helyén, hogy mi az a bizonyos irány. Az egyik üzemanyag tehát az lesz, hogy az RMDSZ-ben és a szövetségért dolgozó emberek hatékonyabb munkát végezzenek, a másik pedig éppen ennek a munkának az eredménye lesz, amely vissza tudja hozni az emberek bizalmát a szervezetben.