Okos stratégiának tartja Székely István, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Liberális Párt (PDL) fúzióként „adja el” választási szövetségét a politikai piacon. A politológust a jobboldal várható közös jelöltjének, Klaus Johannisnak az esélyeiről is kérdeztük.

Székely István emlékeztetett arra, hogy a PNL és PDL múlt szombati közös kongresszusán megszavazott dokumentumok a két párt tényleges fúzióját csak 2017-re irányozzák elő, az államelnök-választásra egyelőre csak összefogtak, Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) néven. Ennek ellenére politikusaik nyilatkozataikban az egyesülésre helyezik a hangsúlyt.

Az elemző szerint a politikai marketing szempontjából ez azért jó stratégia, mert a pártszövetségekkel kapcsolatban nagyon sok a negatív tapasztalat: a Demokratikus Konvenció, a DA Szövetség, később pedig az USL is csak rövid ideig volt kormányzóképes. „A közvélemény veszekedő, civakodó, a választókkal nem törődő politikusokat látott, akik kormányzás helyett a szövetséges párttal voltak elfoglalva. A fúziónak azonban az üzenete, hogy ez nem az a civakodó pártkoalíció, amit a választók eddig megszoktak” – magyarázta.

A politológus szerint a két párt fúziója jó eséllyel bekövetkezhet, különösen abban az esetben, ha a választások visszaigazolják a közös elnökjelölt sikerességét. „Szerintem akkor is érdemes végrehajtani a fúziót, ha a vélelmezhető jelölt, Klaus Johannis veszít, de akkor ez már kérdésessé válik” – tette hozzá.

„Jót tesz a jobboldal letisztulása”

Székely úgy véli: a hazai pártrendszer stabilitásának jót tenne, ha egy erős jobboldali konstrukció jönne létre Romániában. Emlékeztetett arra, hogy az országban a rendszerváltás után kialakuló pártrendszer még mindig nem szilárdult meg, a pártok folyamatosan változnak, óriási arányú és következmények nélküli a politikai migráció. Emellett a jobboldal megerősödése a politikai erőviszonyokat is kiegyenlítené. „Egy valós versenyen alapuló pártrendszer jobb, mint egy olyan, amelyet egyetlen politikai szervezet határoz meg. Ilyen volt az USL, amely mindent vitt, amíg szét nem esett” – fogalmazott.

A PNL és a PDL egyesülésének indokairól a politológus elmondta: azért szövetkeznek az elnökválasztásra, mert a közös jelöltjüknek másképp nincs esélye győzni. Politikusaik azt gondolják, hogy ahogyan Traian Băsescu államfő az elmúlt tíz évben meghatározta a román belpolitikát, úgy a következő elnök is meg fogja határozni. „Akár úgy is fogalmazhatnék, hogy a pártegyesítés bejelentése szinte kétségbeesett próbálkozás volt Klaus Johannis helyzetbe hozására” – jelentette ki.

Johannisnak van esélye győzni

Mint ismert, az ACL közvélemény-kutatások alapján dönti el jövő héten, hogy a PNL elnökét, Klaus Johannist, vagy a PDL alelnökét, Cătălin Predoiut indítja az államfőválasztáson. A közös jelölt várhatóan Nagyszeben polgármestere lesz – Székely István idézte a legutóbbi IRSOP-felmérés eredményeit, amelyek szerint Johannis támogatottsága messze nagyobb Predoiuénál.

Johanissnak ősszel van esélye győzni – mondta a politológus – hiszen a közvélemény-kutatások szerint jelentős támogatottságot élvez. Ám problémát jelenthet számára, hogy nem ortodox vallású, és nem román. „Készültek már olyan felmérések, amelyek szerint a románok nem szavaznának jelentős arányban egy olyan jelöltre, aki nem román és nem ortodox” – magyarázta Székely. Az sem kizárt szerinte, hogy a szász politikust megpróbálják az összeférhetetlenségi törvény alapján ellehetetleníteni.

A politológus ugyanakkor úgy véli: a Keresztény-Liberális Szövetség névválasztása sem legszerencsésebb a jobboldali jelölt számára. „Ez azért furcsa, mert a szövetség egyértelműen a közös jelölt támogatására jött létre. A nevében pedig vállal egy olyan jelzőt, ami azért jelent hátrányt Klaus Johannisnak, mert a kereszténység Romániában az ortodoxiával egyenértékű, a nagyszebeni polgármester pedig protestáns” – magyarázta. Ezzel szerinte az ACL nyit a kisebb települések tradicionális értékrendet képviselő választói felé, azonban veszélyeztetik a nagyvárosokban meglévő liberális szavazóbázist.

Mi lehet Băsescu szerepe?

A politológust arról is kérdeztük, milyen szerepe lehet a leköszönő államfőnek az elnökválasztási kampányban? Annál is inkább, mert a védnökségével létrejött Népi Mozgalom Pártja kimaradt a jobboldali konstrukcióból, Băsescu pedig nyíltan bírálta a PNL és a PDL fúzióját.

Székely emlékeztetett arra, hogy az új jobboldali szövetség egyszerre határolta le magát Victor Ponta baloldali kormányfő és Traian Băsescu, illetve pártja irányába. Mint mondta, az államfő erodálódott az elmúlt tíz évben, mint ahogy azt a leváltására irányuló 2012-es népszavazás eredménye is bizonyítja. Ugyanakkor a közvélemény-formáló ereje még jelentős, és nem lesz mindegy, hogy az elnökválasztási kampányban semleges marad, vagy beáll Johannis mögé. „Pontát biztos nem fogja támogatni. Csak az a kérdés, hogy aktív támogatást fog-e nyújtani Johannisnak, vagy sem” – fogalmazott a politológus.

Székely úgy véli, az államfő a kisebbik rosszat választaná Johannissal. „Băsescu nyilatkozataiból azért felsejlik az a félelem, miszerint ha a nagyra nőtt baloldal hatalmi struktúráját kiegészíti államelnöki pozícióval, akkor a következő években igencsak stabil és domináns konstrukció marad” – tette hozzá.