banner_jtYG1g7R_1_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Több évtizedes álom valósult meg: felavatták Bethlen Gábor szobrát Marosvásárhely főterén

Valóra vált a marosvásárhelyi magyar közösség több évtizedes álma: a város főterén vasárnap délután – a néhai fejedelem születésének 440. évfordulóján – felavatták Bethlen Gábor egész alakos szobrát, az erdélyi származású, Magyarországon élő Harmath István alkotását.

Az avatóünnepséget a járványhelyzet miatt szűk körben szervezhették meg. A szobor körül csak a helyi hivatalosságok, valamint Kelemen Hunor az RMDSZ szövetségi elnöke, Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője, Péter Ferenc megyei tanácselnök, valamint Jakab István, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperese volt jelen.

A marosvásárhelyiek a világhálón valamint az Erdélyi Magyar Televízióban követhették az eseményt. A tervek szerint, ha csitul a koronavírus-pandémia és a járványügyi szabályozás megengedi, 2021. április 29-én, a Marosvásárhely számára kiállított kiváltságlevél 405. évfordulóján nagyszabású ünnepséggel emlékeznek meg a fejedelemről. Addig a következő napok folyamán ki-ki a szobor talapzatánál elhelyezett  fehér virággal fejezheti ki a 17. századi fejedelem iránti tiszteletét.

Hányatott történet ért véget

Az ünnepség elején Soós Zoltán felhívására a résztvevők egy perces néma csönddel emlékeztek a Piatra Neamti-i tűzvész áldozataira. Marosvásárhely polgármestere ünnepi beszédében úgy fogalmazott, egy tipikusan kelet-európai, hányatott történetet zárul le a szoboravatással.

„Egy város emlékezetében nem csak a nagy történelmi személyiségek élnek, de azok is, akik sokat tettek az emlékezők közösségéért, akik építették, gyarapították azt. Bethlen Gábor tehát kétszeresen is rászolgált arra, hogy a mai naptól ezzel a szoborral is emlékezzünk rá: nem csupán Erdély egyik vagy talán a legjelentősebb fejedelme volt, de Marosvásárhely atyja, sőt keresztapja is, hiszen elsőként ő nevezte így városunkat” - fogalmazott Soós Zoltán.

A történész végzettségű polgármester Bethlen Gábor érdemeit sorjázva rámutatott arra, hogy Bethlen Gábor bő négy évszázada tett egy gesztust az általa oly kedvelt Marosvásárhely lakóinak, amivel nem csak a fejedelem nyert egy hű szövetségest, hanem az általa képviselt eszmények és értékek is.

„A városi lét a szabadság bölcsője a középkor óta. A gondolatok és áruk találkozási pontja, a kultúra és a kereskedelem központja, polgári kiváltságok birtokosa. Azzal, hogy szabad királyi város rangjára emelte Marosvásárhelyt, Bethlen Gábor ezt a szabadságot intézményesítette és indította el városunkat azon az úton, amelyre ma is büszkék vagyunk. Azon az úton, amely oda vezetett, hogy Marosvásárhely öt nagyobb és több kisebb etnikai közösség lakhelyévé válhatott, ahol magyarok, románok, németek, zsidók és romák mellett örmények és más nemzetek gyermekei is otthonra lelhettek, őslakosok és ide települők éltek egymás mellett, különböző nyelvek és vallások keveredtek. Nem mindig harag és konfliktus nélkül, de leginkább békében az évszázadok során” - hangsúlyozta Soós Zoltán.

A vásárhelyiek is nemet mondtak a hintapolitikára

„Őrizni a múltat, a jelenben élni, és dolgozni a jövőért, ez a hármas feladat vár ránk” – kezdte beszédét Péter Ferenc. A politikus szerint a most felavatott Bethlen-szobor fogódzót jelenthet a jövőért végzett munkához. Emlékeztetett: talán még nem volt példa arra, hogy ennyit kelljen küzdeni egy köztéri szoborért Marosvásárhelyért. Hangsúlyozta: a fejedelmet az tette sikeressé, hogy felhagyott a hintapolitikával.

„A marosvásárhelyiek a közelmúltban erre a politikára mondta nemet. Bethlen politikája jó példa számunkra. Rendet kell tennünk a városban és a megyében is, jó kapcsolatban kell lennünk a döntéshozókkal, együtt kell működnünk a szövetségeseinkkel. Ahogy a fejedelem felismerte az erdélyi népek összefogásának szükségességét, úgy mi is felismertük, hogy nehéz időkben össze kell fognunk” – utalt a politikus a közelgő parlamenti választásokra.

Bethlen útja garantálja a megmaradást

Potápi Árpád államtitkár arról beszélt, hogy a kihívások megedzették a magyar nemzetet. „Akárcsak a sportolók esetében, az izomfájdalom akkor csillapodik, ha másnap még ráfutunk egy kicsit. A megpróbáltatásokra a küzdelem folytatása a válaszunk” – jelentette ki a politikus, aki arról biztosította hallgatóságát, hogy számíthatnak a magyar kormány támogatására, nem hagynak magára egyetlen magyar embert sem.

Potápi Árpád emlékeztetett: Bethlen Gábor politikájának központjában az állt, hogy Erdély felvirágoztatható, tündérkertté varázsolható. Az államtitkár a fejedelmet a magyar történelem egyik legkiválóbb államférfijának, az egyik legnagyobb formátumú alakjának nevezte. „A magyarság megmaradása csak akkor garantálható, ha követjük a Bethlen Gábor által járt utat” – jelentette ki.

A helyhatósági választások eredményeire utalva úgy fogalmazott:  húsz év után újra szabad lett Marosvásárhely, románok, magyarok együtt akarták a változást. Potápi Árpád gratulált Soós Zoltánnak és csapatának, majd figyelmeztetett: december 6-án újabb megmérettetés vár az erdélyi magyarságra. „Közösen kell tenni azért, hogy erős érdekképviselet legyen, ehhez támogatni kell az RMDSZ listáját” – zárta beszédét az államtitkár.

„Ez a szobor mától kezdve a mindannyiunké”

Kelemen Hunor szerint a szoborállítás nem a múltról, nem is a jövőről szól, egy személyiség elismerését jelenti. Az RMDSZ elnöke beszédében felhívta a figyelmet, hogy egy kort a kontextusában kell értelmezni. Bethlen Gábor felismerései szerinte ma is érvényesek: építkezni egy népnek akkor lehet, ha megteremti a békét, ha nem a pusztításra, hanem az alkotásra figyel.

„Szövetségest kell találni, egyezséget kell kötni, mindezt a közösségi iránti elkötelezettségből. Bethlen Gábort tudta, mikor kell erőt mutatni, mikor kell kompromisszumot kötni, nála a visszalépés soha nem a feladást jelentette, hanem az időt az erőgyűjtésre. Öröksége számunkra a mai napig ezt az irányt jelöli ki: mindent meg kell tenni, amit lehet” – mondta Kelemen Hunor.

A politikus szerint a fejedelem öröksége igaz lesz évtizedek múlva is. „Bethlen Gábor cselekvő embere a szabadságért harcoló ember is. A miénk, a magyar nemzet nagy történelmi személyisége, de államférfiúi nagysága minden nemzetnek például szolgálhat, uralkodása ideje történelmi perspektívából is aranykor jelzővel illethető. (…) Ez a szobor mától kezdve mindannyiunké, minden marosvásárhelyi polgáré. Bethlen nem elválaszt, öröksége összeköt minket” – jelentette ki.

Kelemen Hunor köszönetet mondott mindenkinek, akik a szoboravatást lehetővé tették. „Nem vagyunk egyformák, de összetartozunk, a közösségünkért való cselekvést vállaljuk minden körülmények között” – zárta mondanivalóját az RMDSZ elnöke, akinek beszéde után Jakab István esperes áldását adta a szoborra, majd lekerült róla a lepel.

Így valósulhatott meg az álom Marosvásárhelyen

A marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet négy évvel ezelőtt, Soós Zoltán jelenlegi polgármester kezdeményezésére az akkori kampány kezdetén írt ki nyílt pályázatot a fejedelem egész alakos szobrának elkészítésére. Soós Zoltán akkor jelöltként azt hangsúlyozta, meglátása szerint azért fontos szobrot állítatni Marosvásárhelyen Bethlen Gábornak, mivel az 400 évvel ezelőtt, április 29-én keltezett levelében szabad királyi városi rangot adományozott a településnek, amelynek nevét Székelyvásárhelyről Marosvásárhelyre változtatta.

A Bethlen Gábor szobor felállításának a “politikai” ára az Erdélyi iskola képviselőinek a szoborcsoportja, amely az elképzelés szerint a vár mellett fog állni. Marosvásárhelyen az a gyakorlat járja, ha egy magyar szobrot szeretne a magyar közösség felállíttatni, akkor vele párhuzamosan egy román alkotást is kihelyeznek a város valamely közterén.

A nagy erdélyi fejedelem nevéhez fűződik számos projekt, várépítés Erdély-szerte, a gazdaság, a kultúra, a társadalmi élet felvirágoztatása. Bethlen volt az, akinek kezdeményezésére a bibliát román nyelvre fordították, és Brassóban kinyomtatták. Az elmúlt négy évben, bár a helyi önkormányzat már 2016-ban megszavazott 500 ezer lejt a Bethlen Gábor-szobor elkészítéséhez és a helyszín kialakítására, lassan haladt a szoborállítás, amelyet mind a román-magyar, mind pedig a magyar-magyar politikai csatározás akadályozott.

A tulajdonképpeni szoborállítást pedig nem a helyi önkormányzat, hanem a helyi RMDSZ-szervezet leköszönt elnöke, Vass Levente és képviselői irodájának vezetője, a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke, Kali István vitték végig és érték el azt, hogy a Kultúrpalotában kiállított gipsz makettből Sánta Csaba szovátai öntőműhelyében valódi formát kapjon annak a Bethlen Gábornak a szobra, akinek köszönhetően a 17. század első két évtizedében beköszöntött Erdély szellemi és gazdasági aranykora.

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?