Leszavazták a román pártok a gyulafehérvári nyilatkozat törvénybe foglalását
A képviselőház illetékes szakbizottságai kedden egyöntetűen leszavazták a gyulafehérvári nyilatkozatot törvénybe foglaló tervezetet – számolt be az RMDSZ hírlevele.
„Újból bebizonyosodott, hogy akkor, amikor a gyulafehérvári nyilatkozat, kisebbségekre vonatkozó pontjainak betartásától van szó, akkor a román politikai pártok félreteszik az ideológiai nézetkülönbségeiket, összezárnak és egységesen lépnek fel a magyarok ellen” – olvasható az RMDSZ állásfoglalásában.
A közlemény szerint a román politikum nem tartja be elődei száz évvel ezelőtt vállalt ígéretét, holott a demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak.
Az RMDSZ közölte: továbbra is szorgalmazza mind az európai, mind az országos törvényhozásban, hogy a kisebbségeket megillető jogokat törvénybe foglalják, ezért kezdeményezte az MSPI állampolgári kezdeményezést, és ezért küzd a román a parlamentben is.
A képviselőház plénumának április 4-ig van lehetősége megvitatni és szavazni a tervezetről. Ha addig nem teszi meg, akkor - a szakbizottság negatív véleményezése ellenére - hallgatólagosan elfogadott javaslatként kerül a végső döntést hozó szenátus elé.
Ezt kéri a tervezetben az RMDSZ
Az RMDSZ a törvénytervezetében azt kéri, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, a bíróságokon és törvényszékeken, különítsen el a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahelyet a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcák testületeiben.
Kérték azt is, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását szabályozzák a kisebbségi statútumban, illetve tegyék lehetővé a megyei önkormányzatok döntése nyomán fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.