Egy hete még szörnyülködve olvashattuk a kárpátaljai magyar sajtóban, hogy folytatódik a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok elleni kijevi hadjárat. Az ukrán kormány már a magyarok közötti anyanyelvű kommunikációt is korlátozná. Felröppent a hír, hogy rendelettel akarja meghatározni az ukrán kormány, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban ezentúl csak délután 5-től, a tanítási idő lejárta után beszélhetnek magyarul a tanárok és a diákok egymással. Addig csak ukránul. Az új rendeletben továbbá megtiltanák az orvosoknak azt is, hogy ezentúl a pácienseikkel magyarul beszéljenek, akik így jelbeszéddel közölhetnék a doktor úrnak, hogy itt fáj, ott fáj.

Miközben arra gondolhatnánk, hogy az ukrán kormánynak fáj a könyöke a kisebbségek tagadhatatlan diszkriminálása miatt, amely az uniós csatlakozás megkezdésének bizonytalan időre való halasztásába kerülhetne Ukrajnának, a kijevi illetékesek meggondolhatták magukat.

Dunda György ungvári újságíró kollégánk számolt be arról, hogy az Európa Tanács javaslataira figyelve Ukrajna módosíthatja a nemzeti kisebbségeket érintő korábbi jogszűkítő törvényeit. A tervezetet megküldték véleményezésre a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezeteknek is.

A kerettörvényi módosító javaslat szerint hozzányúlnának a 2017-es oktatási jogszabályhoz, a 2019-ben jóváhagyott nyelvtörvényhez és a nemzeti közösségek jogait szabályozó, 2022 decemberében megszavazott dokumentumhoz is.

A felsorolt törvények kivétel nélkül visszalépést jelentettek a korábbi gyakorlathoz képest, szándéka szerint szabályozta volna, gyakorlatilag nagy mértékben szűkített volna a kisebbségi jogokat. Ezért ezeket a jogszabályokat több ízben is bírálta a Velencei Bizottság, a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek is több lényegi változtatási javaslattal éltek, de a kisebbségi szervezetek észrevételeit mindeddig lesöpörték az asztalról.

A magyar kormány is jelezte: Ukrajnának az a célja, hogy teljesen elsorvassza a magyar nyelven történő oktatást, ez egy újabb lépés a kárpátaljai magyar közösség asszimilációja fel. Az oktatáson túllépve, a kijevi kormány az élet más területein is korlátozná az anyanyelv használatát, kötelezően előírva az államnyelv kizárólagos használatát a közélet egyéb területeire, a kultúrára, a sajtóra, illetve a hivatalos ügyintézésre. Egyedül a magánbeszélgetésekre és a vallási szertartásokra nem vonatkozna a tiltás, azaz lehetne magyarul beszélni otthon, a négy fal között és a templomban. Ez pedig szembemegy az európai értékekkel és szabályokkal.

A kisebbségi jogokról Ukrajna és Magyarország, Ukrajna és a Velencei Bizottság között mindeddig a süketek párbeszéde folyt. Ezért is váratlan, ugyanakkor előremutató, hogy a legújabb törvényhozói módosítói szándék érdemi változásokat jelenthet.

Dunda György három fő témakört emel ki.

1. Kik minősülnek a nemzeti kisebbségek tagjainak? Az új elképzelés szerint mindazok, akik nem ukrán nemzetiségűek, hanem más nemzet etnikai, kulturális, történelmi, nyelvi és vallási csoportjának tagjaként határozzák meg magukat és őrizni, fejleszteni kívánják önazonosság-tudatukat. A szavatolt kisebbségi jogok azoknak a közösségeknek járnának, amelyek tagjai a helyi lakosság legalább 15 százalékát képezik. Ebbe a kategóriába beletartozna Kárpátalja magyar lakta településeink döntő többsége, de a szórványban, vagy mondjuk az Ungváron és Munkácson élő magyaroknak sem kellene csüggedni, mert van egy olyan előírás is, hogy a nemzeti kisebbségi közösségeknek járó jogok kiterjeszthetők azokra is, akik száz éve élnek az adott helyen. A kárpátaljai magyarság múltja nemhogy 100, hanem 1100 esztendőre nyúlik vissza, ezért is vették zokon, hogy őket kihagyták az ukrajnai őshonos kisebbségek sorából.

2. A tervezet legfontosabb része az oktatási és nyelvhasználati jogok biztosítása. Elviekben már idén szeptembertől életbe lépett volna a 2017-ben elfogadott oktatási törvény durván jogszűkítő passzusa, aminek lényege, hogy az ötödik osztálytól kezdve fokozatosan át kell térni a tárgyak ukrán nyelven történő oktatására, s a középfokú tanulmányok befejezésééig a magyar osztályokban a tantárgyak jelentős többségét, mintegy 60 százalékát már államnyelven lenne kötelező oktatni. Idén azonban ennek a rendelkezésnek a bevezetését egy évvel elhalasztották 2024 szeptemberéig. Dunda György akkor úgy fogalmazott: életet nyer, aki időt nyer! Amennyiben elfogadnák az új tervezetet, már nem lenne semmiféle nyelvi kvóta, csupán az ukrán nyelv és irodalmat, valamint Ukrajna történetét és a felső osztályokban a honvédelmet tanítanák államnyelven.

3. A harmadik fontos kérdés a nyelvhasználat ügye. A 2019-es nyelvtörvényt úgy módosítanák, hogy mégis csak lehetne az adott kisebbség nyelvén megtartani a kulturális és mindenféle más rendezvényeket, s csak abban az esetben lenne szükség államnyelvi tolmácsolásra, ha a vendégek, nézők, meghívottak ötöde, vagy legalább 20 jelenlevő személy nem értené az adott nemzeti közösség anyanyelvét. Lehetőség lenne a magyar nyelvű reklámok és feliratok elhelyezésére éppúgy, mint választási kampányok során magyar nyelvű politikai kommunikáció folytatására.

Az írott sajtót mégsem köteleznék az adott lap magyar tartalmának ukrán nyelvre történő lefordítására és az eredeti példányszámban történő terjesztésére, mint ahogyan a sugárzott média esetében is számunkra kedvezően módosulna a nyelvi kvóta, hiszen jelenleg a magyar nyelvű televízió és rádió adásainak több, mint 75 százalékban ukránul kell mennie… Az új törvénytervezet a kisebbségi könyvkiadást és terjesztést is megengedően szabályozná.

Dunda György megjegyzi, hogy 2017 óta ez az első eset, amikor érdemi, előremutató, konstruktív kisebbségügyi elképzelésekről beszélnek Kijevben. Igaz, hogy nem önszántukból, hanem az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének reményében nyúlnának hozzá a román és a magyar kormány által is kifogásolt jogszabályi környezethez. Az Európa Tanács javaslatait figyelembe vevő törvénytervezet a jogokat csupán az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikét beszélő nemzeti kisebbségekre terjesztené ki, ám még ezen jogok betartását felügyelő ombudsmani jogkört is előír.

Ezek tehát a tervek. Biztatóak. Ám tudjuk, minden javaslat annyit ér, amennyi megvalósul belőle…

(Fotó: kiszó.net)