Orbán Viktor az ördög. Szinte teljesen mindegy, hogy mit csinál. Ha kávézik Brüsszelben vagy ha meccset néz Felcsúton, akkor is. Tulajdonképpen szórakoztató olvasni, hallgatni az Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásairól szóló politikusi nyilatkozatokat, véleménycikkeket. Mármint azokat, amelyek levegőt sem véve folytatják a „Putyin-pincsizést” és „oroszbérencezést”. Jó, túlzok egy kicsit, néhány „tekintélyes” európai lap elismerte, hogy Orbán győzelmével zárult a csúcstalálkozó, miközben Kijev érdeke sem sérült lényegesen, de ezt a törpe kisebbséget is rettenetesen zavarja, ami történt. Nincs ezzel semmi baj, ilyen a politika és a sajtószabadság.

Ebben a vicces hangzavarban talán érdemes azért megismételni a tényeket: ahogyan korábban az Oroszország ellen szankciók esetében, úgy most sem élt Magyarország a vétójogával Ukrajna – és a Moldovai Köztársaság – EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével kapcsolatban. Megvétózta viszont az ukránoknak szánt ötven milliárd eurós támogatást, amelynek politikai súlya meg sem közelíti az első döntését. S miközben sokan Orbán-ellenes dühükben már a vétójog megszüntetésének lehetőségein, Magyarország szavazati jogának megvonásán ötletelnek, addig keveseket zavar a Holdról is látszó kettős mérce.

Bulgária tizenhét évvel ezelőtt megvétózta a csatlakozási tárgyalások elkezdését Észak-Macedóniával, elsősorban a bolgár kisebbség státusának el nem ismerése miatt. 2011 ennél már kicsit közelebbi dátum, amire mi, Romániában élők jól emlékezhetünk, Akkor vétózta meg először Románia, illetve Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez a finn és a holland kormány. Hollandia kitartó, máig fenntartotta a vétót. Ausztria most Romániát sem látja szívesen Schengen-tagként, él tehát vétójogával. Hol van ez ügyben az európai hiszti? Miért nem gondolkoznak el az uniós egységet megbontó Hollandia és Ausztria megbüntetésén Brüsszelben, Párizsban, Berlinben?

A nagy brüsszeli zajban állapítsuk meg gyorsan a lényeget, azaz a „Putyinbarát” magyar kormány decemberi csomagját: az Európai Bizottság az Ukrajnáról szóló csúcs előtt egy nappal jóváhagyta a Magyarországnak szánt 10 milliárd euró uniós támogatás felszabadítását, amelyet a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztottak. Bizonyára komoly bajok lehettek a magyar jogállammal, így különösen örömteli, hogy éppen az Ukrajnáról szóló EU-csúcs előtt sikerült ezeket megnyugtatóan megoldania Orbánéknak.

Pár nappal a sorsdöntő brüsszeli tanácskozás előtt történt még egy kis csoda: az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvényt, amely az orosz ajkúak kivételével számos területen visszaállítja a kisebbségek korábbi jogait. Bár az érintettek, így a magyar és román kisebbség képviselői szerint is van még jó néhány kérdőjel a gyakorlati megvalósítással, az eddig agresszív ukránosításra törekvő kijevi vezetés teljesített egy olyan elvárást, amelyet – és ezt az ukrajnai románok is elismerik – Magyarország képviselt majdnem egyedül, hangosan és következetesen. Hogy az utóbbi hetekben történteket erős érdekvédelemnek, politikai zsarolásnak vagy csak hatékony diplomáciának nevezzük, részletkérdés. Az eredmények önmagukért beszélnek.     

(Nyitókép: Miniszterelnöki kabinetiroda/MTi)