Duna, Tisza, Dráva, Száva

Kedves gyermekkori emlékem az 1970-es évekből, hogy mikor iskolásként beteg voltam és otthon maradtam, a déli hírekben, a „radiojurnalban”, meghallgathattam, no, nem a déli harangszót, de a Duna vízállásának és hozamának napi értékeit. Egy kellemes férfihang minden délben három nyelven: románul, franciául és oroszul(!) felolvasta a Duna pontos vízállását és hozamát a dunai kikötők magasságában: Baziaș, ennyi meg ennyi centiméter, növekvő, Moldova Veche, ennyi meg ennyi, csökkenő, Orșova, Drobeta-Turnu Severin, Calafat, Giurgiu, Cernavodă, Galați, Tulcea és Sulina. Nagyon kellemes volt hallgatni a mindennapos felsorolást, mely megnyugtató mantraként hatott az emberre, és valamelyes nagyvilági érzést is adott, mivel három nyelven is elhangzott. Persze, ezeket a megéléseket kizárólag a romániai kommunizmus kontextusában, akkori elszigeteltségünkben lehet értelmezni. A vízügyi jelentést meglepő módon csak 2007-ben hagyták abba a Román Rádióban, addig szorgalmasan sorolták az adatokat.

Most újabb vízügyi jelentéseket figyelek, ezúttal az interneten és nem a rádióban. A Magyar Vízügy honlapján egyre negatívabb értékek jellemzik nem csak a Dunát – melynek a vízállása, mikor e sorokat írom, Budapestnél 17 centiméter –, de az összes nagy folyót, köztük a Tiszát és a Drávát is. Jut eszembe a Dráva: a Drávára valahogy mindig kis, szerény folyóként gondoltam, aztán mikor Horvátországban éltem és gyakran átjártam a zágrábi Dráva-hídon jöttem rá, hogy a Dráva majdhogynem a Dunával vetekszik. A megfigyelt vízügyi értékek egyre egzotikusabb, de mindenképpen rekorder alsó szinteket jeleznek. Paksnál például a Duna megközelítette a -150 centiméteres értéket, ami a Paksi erőmű fokozatos leállítását eredményezi a következő napokban. Komoly a helyzet Magyarországon, mivel Paks az országban felhasznált elektromos energia felét állítja elő, és ezt a drasztikus kiesést oly módon kell importáramból pótolni, hogy közben a tartós hőhullám miatt az országos fogyasztás mintegy harmadával megnövekszik, ráadásul az áramimport mértéke is adott esetben megkérdőjeleződik, hiszen a térség minden országában egyformán áramtermelési gondok vannak a történelmi szintű szárazság miatt. Romániában a cernavodai atomerőmű visszafogott kapacitással még működik, de minden attól függ, hogy meddig tart a hőhullám?

Az előbb abszurdnak tűnő mínusz másfél méteres értéket emlegettem a Duna esetében, és ez magyarázatra szorul. A vízügyi mérések bevezetésekor mindenütt a vízszinteknek az addig ismert legalacsonyabb szintjeit vették figyelembe, sőt a biztonság kedvéért ezek alá mentek néhány további decicentiméterrel. Tehát mire ez az írás megjelenik, a Duna negatív rekordja Paksnál biztosan eléri a -150 centimétert, ami azt jelenti, hogy az eddig ismert legalacsonyabb paksi vízállás – ez az évtizedek óta referenciaként használt nulla pont – alá megy egy és fél méterrel! Amikor a paksi atomerőművet tervezték, építették, majd beüzemelték, meg nem fordult senki fejében, hogy egyszer ennyire alacsony lehet a vízállás, és most az a prózai valóság állt elő, hogy a reaktorokat a Duna vizével hűtő nagyteljesítményű szivattyúk csövei már nem érik el a vizet, gyakorlatilag kiállnak a vízből! Nyilvánvalóan új szivattyútelepet kell építeni, de még ez sem oldja meg a problémát, hiszen a vízszinttel együtt a Duna másodpercenkénti hozama is történelmi alsó értékeket mutat, nem elég tehát a hűtővíz volumene, mert felmerül a Duna veszélyes mértékű túlmelegítése. Harminc Celsius-fok elérése már komoly gondot okozhat, míg 35 fok már az abszolút veszélyhatár, mivel a meleg vízben sokkal kevesebb oldott oxigén található, ezért kipusztulhat a folyam élővilága.

A Duna és általában az európai nagy folyamok – a Rajna, az Elba stb. – drasztikus vízszintcsökkenése a folyami szállítást és a sétahajó-turizmust is drámai mértékben visszavetette. Csak a katasztrófaturisták és a kincsvadászok örülnek a jelenségnek, hiszen felszínre kerülnek az évtizedek óta víz alatt álló mederrészek, így számtalan érdekesség kerül napvilágra. A leggyakoribbak a világháborús hajóroncsok és lövedékek, de találtak már szerencsés emberek mamutagyarokat és antik pénzérméket is. Még egy több, mint egy évtizede ellopott autó is felszínre került, benne a tulajdonos pénztárcájával! Ki tudja, mi fog még a napokban előkerülni, hiszen a folyamok vízszintje aggasztó mértékben tovább csökken.

(Nyitókép: Institutul Național de Hidrologie și Gospodărire a Apelor/Facebook)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?