Bullshit
Nem rég írtam egy cikket a trágárságról. Alábbi cikkem címét olvasva, most ha valaki apropózna, hogy, na ugye, ez is csak bort iszik és vizet prédikál – téved. Két okból is, éspedig azért, mert egyrészt nyilvánvalóan az angol kifejezés „motamo” fordításának az áldozata lett, így hát magára vessen, másrészt azért, mert abban a cikkben azt is megemlítettem volt, hogy tetszik vagy sem, de ha valami nagyon fáj, időnként bizony csúnya szavakat is használunk, ami csak azzal a feltétellel bocsánatos bűn, amennyiben szenvedésünk valóban autentikus.
Most igenis azt mondom: bullshit! A kifejezés magyar megfelelője kifejezetten szalonképes és süketelést, hülye dumát jelent, de beismerem, hogy osztrák nyelven, bécsi dialektusra lefordítva már valamivel erősebb kifejezés és „schas mit quasteln”-t vagyis bojtos szart jelent.
És ez igaz! Bécsben minden stukkógirlandos, csokros-bojtos, még a politikusok megszólalásai is tele vannak aggatva pomponokkal és rojtokkal és szépen fel is vannak zsínórozva. Az utóbbi időben sajnos gyakrabban bullshitelnek, vagyis rázzák a bojtot az itteni vezetők, mint azt az ember elvárná egy ilyen szép és kulturált alpesi köztársaságtól, amilyen Ausztria.
Karl Nehammer osztrák kancellár nem járul hozzá Románia és Bulgária Schengeni Egyezménybe való való felvételéhez, mivel az idén több, mint százezer illegális migráns érkezett Ausztriába. Még az utolsó pillanatig renitenskedő Hollandia (!) és Svédország is végül beadta a derekát, nem így Nagy Károly aki egyetlenként nemet mondva elérte, hogy milliók továbbra is több-kevesebb időt várakozzanak a bolgár–román vagy a román–magyar határon. Rossz az egész schengeni rendszer, mert nem állítja meg az illegális migrációt, rossz rendszert pedig nem szabad kibővíteni – mondja Nehammer kancellár úr és mutatóujját szigorúan Romániára és Bulgáriára szegezi.
Kancellár úrnak pontosan annyi az igaza, mint amennyi nem, és mivel önző hátsó politikai szándékai vannak, kénytelen vagyok azt mondani, hogy aggodalmas szavai nem mások, mint: bullshit! Vagyis „schas mit quasteln” – tisztelettel.
Nem azért, mert tételesen nem lenne az osztrák kancellárnak sok mindenben igaza. A tények azok tények! Senki nem tagad(hat)ja, hogy Romániában és Bulgáriában igenis erőteljesen képviseltetve van a korrupció, sem azt, hogy Bécs utcáin és terein egyre tarkább népesség tolong. Másfél évtized alatt amióta e gyönyörű városban élek, sokáig nem volt látványos a változás, de a legutóbbi néhány évben gyakran azon kapom magam, hogy erősen meg kell nézzem az utcákat szegélyező biedermeier, eklektikus vagy szecessziós épületek homlokzatait, hogy meggyőződjem: igen, még mindig Bécsben lakom. Bécs még mindig biztonságos város, de már nem az ami ideérkezésemkor volt. Ezek bizony tények.
És tény az idei évben ideérkezett, több, mint százezer illegális migráns is, melyek száma megközelíti a 2015-ös válságévbeli számokat. Hogyne közelítené meg! Csak ott jönnek be Ausztriába a migránsok ahol nem akarnak. Szinte heti rendszerességgel járok át a Klingenbach – Sopron határátkelőn és nagyon gyakran látom a mezőn sétafikáló migránsokat, párosával vagy kis csoportokban. Az osztrák határőrök is látják őket persze, de cseppet sem zavartatják magukat. Az autókra figyelnek, a furgonokat ellenőrzik és szúrópróbaszerűen az autósok útiokmányait is elkérik, de nem sározzák össze szépen kisuvickolt bakancsukat a mezőn való migránskergetéssel. Olyan is előfordult már, hogy míg feleségem svéd útlevelét figyelmesen ellenőrizte a határőr, addig öt illegális migráns szépen átsétált mögötte-mellette. Esős idő volt, nem volt kedvük a mezőn elázni, az úton mentek át. A határőrkatonának pedig, mivel éppen egyedül volt, valahogy nem akarózott őket észrevenni. Így is lehet csinálni, nincs következménye.
Mindez Románia és Bulgária bűne, mondja Nehammer. Hogy az illegálisok nagyobb része Szerbián és Magyarországon belül jut be Ausztriába azt nem emlegeti. Magyarország sokat tesz azért, hogy megakadályozza az illegális migrációt és a technikai-szervezeti feltételek mellett az emberi jogok megsértésének a határát súroló jogszabályi környezettel is igyekszik a nem kívánatos idegeneket elijeszteni. Lehet kényeskedni, orrot húzni, fintorogni, de igenis joga van az országnak eldönteni, hogy kit enged be és kit nem. Persze, ha mégis bejut a migráns, nincs olyan magyar határőrkatona aki ne engedné tovább Ausztriába. Menjenek Isten hírével. Nem is lesz addig változás, míg az Európai Unió határait nem védi az állig felfegyverzett Frontex és egy tíz méter magas határkerítés…
Nehammer kancellárnak úrnak nem az illegális migránsokkal, de az ÖVP-re, vagyis az Osztrák Néppártra a legújabb közvélemény-kutatásokban magasan réverő SPÖ-vel, vagyis az Osztrák Szocialista Párttal gyűlt meg a baja. Ha most lennének a választások, a Néppárti-Zöld koalíció vereséget szenvedne. A Szabadságpárt, az FPÖ is visszatérőben, a jelek szerint kiheverte H.C. Strache exvicekanzellár és hajdanvolt fenegyerek ibizai melléfogását. Ráadásul a lakoságnak is elege van a sok illegális migránsból és nem járul hozzá, hogy a szövetségi kormány az osztrák településeken sátortáborokat rendezzen be az illegálisoknak.
A probléma nagyon összetett, de nem lehet megkerülni, előbb-utóbb kezelni kell, mégis úgy látszik, egyelőre a legolcsóbb és legkifizetődőbb megoldás Ausztriában a saját impotencia letagadására Romániára és Bulgáriára mutogatni. Ez pedig, semmi kétség: bullshit!
(Nyitókép: a szerző felvétele)
CSAK SAJÁT