Optimista, tartható, bátor, felelős, összetákolt, szűk látókörű, elbaltázott – sorolhatnám legalább két bekezdésen át, hogy mi minden ez a mostani büdzsé. Késlekedő – tenném hozzá, a költségnek 2021-es vetése és aratása. Számokban soha nem voltam erős, ezért nem is időztem sokat a mintegy 150 oldalas csatolmánykorpuszban, amit már bő egy hete lehet közmegvitatni, merthogy a pénzügyi tárca honlapján e célból közzé tétetett.

Mindenekelőtt enyhén túlbecsültnek tűnik a 4,3 százalékosra saccolt gazdasági növekedés, a nem kormányközeli szakemberek jó része legfeljebb 4 százalékot valószínűsít, vélhetően az infláció sem ragad be 2,4%-on, leginkább viszont a munkanélküliség év végére kivetített adatai miatt csóváltam a fejem: tavaly decemberben 305 ezer állástalannal számolt az ország, ez az adat a büdzsé szerkesztői szerint idén esztendő végére ötezerrel növekszik. Egy nagyvállalatnyi alkalmazott, mindössze… merész, nagyon is merész!

Elbocsátásokról ugyan nem esett szó eddig (kivéve Dan Barna fél szájjal elejtett, erre vonatkozó megjegyzését), de a Cîțu-kabinet nem odázhatja sokáig a kérdést.

Két okból is: mert a többi intézkedés nem hozza meg a várt eredményt, és mert a reform, ha tényleg komolyan gondolják, ágazati stratégiák alapos átgondolását feltételezi, ez pedig a maga során szerkezeti átalakításokat generál. A szerkezetet meg, ha átszabod, rendszerint ki szokott derülni, hogy kevesebb vagy több alkalmazott kell hozzá. Az eddigi (sikeres) reformok esetében többnyire kevesebb. Olykor jóval kevesebb.

Ha viszont a reformot csak ürügyként felhasználva „fűnyírógép-technikával” végrehajtott ad-hoc karcsúsításra törekednek a döntnökök, akkor egy feledhető diadallal többet könyvelnek el – az alapgond viszont változatlanul ott poshad a minisztériumi előszoba szőnyege alatt. Különben is, a viharvert/edzett apparatcsikok remekül el tudják játszani a lelkes, reformpárti partitúrát: például kiadják nekik ultrasürgős ukázban, hogy 100 posztból csak 74 maradhat. Egyből kiderül, hogy mindössze 85 hely volt betöltve (milyen jó, ha van néhány szabad állás állandósított tartalékban…), hogy további négy munkatárs éppen a nyugdíj küszöbén túl még futott pár pótkört, hogy három kollégát 48 órán belül tartósan delegáltak egy másik intézménybe, a fennmaradó nyolc státust pedig külsős munkakörré minősítik át – lehetőleg változatlan javadalmazással.

És közben elmarad a valós szakmai elvárások alapján szervezett versenyvizsga, amelynek révén a kevesebb tényleg többet nyom majd a latban. A hivatalos jelentésben viszont ott virít majd, hogy több mint negyedével sikerült csökkenteni az alkalmazottak arányát… jöhet tehát az osztályvezetőnek a bónusz, az előléptetés, a külföldi tapasztalatcserébe csomagolt hosszú hétvégi extrákkal és wellnessekkel.

Pecsétfelelősök, iktatószám-felügyelők, kávé- és pletykafőzők, archívumi állagellenőrök, temérdek hozzájuk fogható avítt munkakör + kiadós mennyiségű fontoskodó, ám konkrét tennivalóval (és haszonnal) nem rendelkező hivatalnok, nos ezt a ballasztot kellene eltávolítani ahhoz, hogy a közalkalmazottak valóban profizálódó, magát folyton továbbképző rétege helyzetbe kerüljön, bizonyíthasson, és ne érezze most úgy, hogy ő lett az éppen divatos célpont, a szolgálatos társadalmi villámhárító.

A reform tehát, ha őszinték vagyunk, megkerülhetetlen. Igaz, nem olcsó portéka: előtanulmányok, hatáskutatás, projekciók, folyamatok szupervíziója, masszív szakmai háttér. Vagyis pénz. És voksok mínuszban, mint előrekalkulált veszteségei egy… végül is politikai döntésnek. Sajátja még a reformnak, hogy annak ötletgazdái, gerjesztői és lebonyolítói többnyire csak utólag kapnak babérkoszorút, a korabeli közvélekedés hajlamos semleges vagy negatív árnyalatokban lát(tat)ni a modernizáció szereplőit. Románia már sok minden volt az utóbbi két évtizedben: büszke, csodálatos, lenyűgöző, képzett, lehet, hogy ideje újabb jelzővel illetni, egy feltétellel: nehogy úgy húzzon el mellettünk a reform esélye, mint márciusban a 231937 (2001 FO32) jelzésű aszteroida, amelyet a NASA potenciálisan veszélyesnek nevez a Földre nézve, dacára annak, hogy kétmillió kilométerre fog elhaladni a Terra mellett.