Románia éves költségvetését böngészve, túl a számokon keserű jövőkép rajzolódik ki. Nem túloz, aki azt mondja, hogy hiányzik ebből a büdzséből az emberi dimenzió, emiatt rossz az egész konstrukció. Pénzügyi szakértők pedig éppen azt tartják erényének, hogy észérvek döntöttek kidolgozásakor, így új kezdetet jelenthet Romániának.

Az év végére kiderülhet, kinek volt igaza, az aggodalmaskodóknak vagy a kincstári optimizmust mutatóknak.

A költségvetés aggodalmat kelthetett azokban, akik komolyan vették az elmúlt években tett politikusi ígéreteket, miszerint azért van szükség az áldozatunkra, hogy a gyerekeinknek, unokáinknak jobb legyen az életük, az, hogy Florin Cîțu miniszterelnök bejelentette: az oktatás és az egészségügy nem jelenti továbbra is az első számú prioritást. Majd hozzátette, hogy ezentúl a költségvetés mindenekelőtt a vállalkozói réteget támogatja.

A miniszterelnök betartotta első ígéretét, oktatásra GDP arányosan kevesebb pénz jut, mint tavaly, s noha törvény rendelkezik erről, idén sem fordítják a bruttó nemzeti össztermék 6 százalékát a tanintézetek fenntartására. A bruttó nemzeti össztermék mindössze 2,55 százalékából gazdálkodhat az oktatási minisztérium, az elmúlt 30 év legkisebb részesedését kapta a szaktárca.

Az egészségügy is a költségvetés vesztese lett, a koronavírus-járvány teljében 11 százalékkal kevesebb összegre számíthat, mint tavaly. Olyan körülmények közepette, hogy a romániai kórházak kétharmada lerobbant állapotban van, szükséges felszerelések nélkül, orvosok hiányában kezelik a betegeket. Közmondássá vált a lakosság körében, hogy aki sokáig akar élni, az kerülje a kórházakat. A kórházak váltak a legfertőzőbb járványgócokká, az elavult felszerelés miatt több kórházban is tűz ütött ki az elmúlt évben, számos beteg életveszélyes vagy akár halálos égési sebeket is szenvedett. A költségvetésből elkülönített összegből orvosolni az idült gondokat kétségtelenül nem lehet.

Mi, erdélyi magyarok, akiket ugyancsak kiéheztettek az elmúlt évek költségvetései, némiképpen elégedettebbek lehetünk. Az, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, plusz forrást jelent a magyarok által is lakott megyéknek, ráadásul egészségügyi intézmények felújításához harcolt ki az érdekvédelmi szövetség. Sőt, sikerült elvetni az önrendelkezés magvait is a büdzsében, amiből az egész ország nyerhet.

A költségvetés kidolgozásakor az RMDSZ prioritása az volt, hogy a helyben maradó személyi jövedelemadó elosztásakor megerősödjenek a helyi és megyei önkormányzatok. Ez – úgy tűnik – meg is valósulhat. Továbbá az RMDSZ igyekezete arra irányult, hogy bevezessék a helyi és megyei önkormányzatok alárendeltségébe tartozó kulturális intézmények állami finanszírozását.

Alapot hozhatnak létre a Szövetség javaslatára a helyi alárendeltségbe tartozó színházak és operák támogatására, amely a helyben maradt jövedelemadó 2 százalékából gazdálkodhat.

Miközben az országosan fontos nagyberuházások finanszírozása idén is elmarad, hiába hangoztatják, hogy költségvetés tervezete éppen ezért támogatja azokat, néhány székelyföldi és partiumi projekt kaphat állami támogatást.

Románia költségvetése mindig is a kőleves receptje szerint készült. Abból a kevésből főzhették ki, ami éppen rendelkezésre állt. Így az idei büdzsé nem jobb és nem rosszabb, mint az eddigiek.

A miniszterelnök arra hivatkozik, hogy a költségvetés összeállításakor tekintetbe kellett vennie az államháztartási hiány fenyegetését. Azt 7 százalékban állapították meg, 3 százalékkal kisebb deficitet terveztek, mint 2020-ban.

Florin Cîțu miniszterelnök is tudja, hogy ki mint vet (költséget), úgy arat. Talán ezért nőtt az erőszakszervezetek, titkosszolgálatok költségvetése. S azt a baseball sapkát is meg kellett hálálni, amit Donald Trump ajándékozott Klaus Iohannisnak: 2 százalékot ismét a hadseregére, fegyvervásárlásra költhet Románia.