Országos, de regionális szinten is lépten-nyomon beleütközünk az AUR ügybuzgó ellenzéki politikai tevékenységébe. Egyelőre megszűnt az előrehozott választások veszélye Romániában, de a politikai és gazdasági ellentmondások és a kormányzati félmegoldások bármikor felfordulásba torkollhatnak, így nem zárható ki az AUR hatalomra kerülésének az esélye. Vadim Tudor magyar nemzeti tortát szeletelő lánya nem rég ismételten eszünkbe juttatta, ha esetleg elfelejtettük volna, hogy Romániában van egy párt, mely továbbra is a magyargyalázásból kovácsol politikai tőkét magának. Szerencsére van azért fejlődés! Míg a hölgy kedves papája még halomra géppuskáztatta volna a stadionokban összeterelt magyarokat, a lánya már „csak“ nemzeti színű magyar tortát szeletel, bármit is jelentsen az. A papától akkor úgy megijedtünk, hogy tömegesen Iliescura szavaztunk, a két rossz közül mindig a kisebbiket választani alapon, de mihez kezdjünk lányának a magyar tortaszeletelési akciója láttán? Köszönjük szépen, nem kérünk belőle, egye csak meg nyugodtan egyedül az egész tortát...

Skizofrén helyzetben van az AUR! Zsigeri alapú magyargyűlölete szolid politikai eszköznek bizonyul, másrészt viszont Orbán Viktor – EU-ellenes szuverenista-patrióta minőségében – az AUR vezetőinek példaképe, és George Simion mindenáron a román Orbán Viktor szeretne lenni.

Micsoda pech, hogy Orbán magyar! Mennyivel egyszerűbb lenne, ha például szlovák vagy litván lenne, és nem kellene ezt a fárasztó játékot vele űzni: antieuropéerként föltétlenül követnék Orbánt, magyarként viszont lépten-nyomon meghurcolnák, megaláznák őt. Az AUR úgy viselkedik, mint a bölcsőszájú halak etetéskor: mivel védelemből a kicsinyeiket a szájüregükben hordják, evés közben sokszor elbizonytalanodnak, nem tudják ugyanis, hogy nem a saját gyerekeiket eszik-e meg éppen? Ilyenkor aztán hosszan lefagynak, se nyelni, se köpni nem tudnak.

Az AUR esetleges hatalomra kerülésében számunkra természetesen a magyargyűlöletük a legfontosabb negatívum, de az AUR-ban nem csak az a rossz, hogy magyarellenes a vezetője és maga a párt sem kedvel minket. Én amúgy a valódi, hús-vér, hétköznapi gyűlölettől sokkal kevésbé tartok, bárki részéről és bárki irányába is nyilvánuljon meg az, mint a hidegvérű, érdekvezérelt, „stratégiai gyűlölettől”, mely képes a tömegek hús-vér gyűlöletét manipulálni. Az AUR vezetőjében, és kézi vezérlésű pártjában az a legrosszabb, hogy mindenáron hatalomhoz akarnak jutni, a hatalmat öncélúan akarják, hogy majd mihez kezdenek vele az harmadlagos kérdés. Ja, hogy a népet és az országot megváltani, megtisztítani, felemelni stb, stb. Ez bizony nem politikai program, csak nagyotmondás és szájalás. Az AUR-nak nincsen valódi, jól meghatározott stratégiája, mint ahogy igazi elvei és ideológiája sincsen. Ide-oda dörgölőznek az európai politikai palettán, kereszténységről és szuverenitásról papolnak, de süt róluk, hogy ha úgy alakul, bármikor hajlandók az ellenkezőjét állítani. Opportunisták a javából, akik csak a tagadásból és ellenkezésből „építkeznek” és élnek.

Tegyük fel a balszerencsés esetet, hogy a négypárti koalíció szétesik, és az (előrehozott) választások megtartása után, az AUR alakíthat kormányt. Hogy ünnepelnének az európai szuverenisták, Szlovákiától megkezdve, Magyarországon át Lengyelországig, kiegészítve a nyugat-európai tejtestvérekkel. Persze, felemelő dolog a szuverenizmus és nagyon szép az ünneplése is, de a pénzpiacok nem ünnepelnének: üres járatú populistáktól nem várhat gazdasági csodát senki. Az ország nemzetközi ratingje, besorolása a padlóra kerülne, a kamatok viszont a csillagos égbe, a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések pedig sehol se lennének. Éhes hassal nem lehet (sokáig) ünnepelni: leghamarabb az AUR-ra szavazó és a szegénységből most már a mélyszegénységbe taszított tömegek lázadnának fel. Egy darabig lehet ugyan a zavarosban halászni, de a végtelenségig biztosan nem lehet. Bármilyen nehéz most a gazdasági helyzet és az élet Romániában, az AUR hatalomra kerülésének forgatókönyvét mindenáron el kell kerülni...

(Nyitókép: antena3.ro)